Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 2

Találatok


"Jó néhány” évvel ezelőtt volt (kimondani sem szeretem, pontosan mennyivel), hogy elkezdtem kutatásmódszertant tanítani. Kurzusomon főként a survey-módszerekkel (a kérdőíves felvételekkel) foglalkoztam, és az első szemeszterben mindössze hat hallgatóm volt. A félév előrehaladtával egyre kevésbé feszélyezett az oktatói helyzet, s az órákat hamarosan már a szobámban tartottam, hogy szükség esetén a saját könyvtáramból adhassak kölcsön egy-egy fontosabb könyvet. Meglehetősen zavart azonban a kurzus idején az, hogy nem találtam jó tankönyvet a kérdőíves felvételek módszertanáról. Ismereteim alapján úgy tűnt, kétféle tankönyv létezik. Az egyik fajta olyan elvontan fogalmazta meg a kutatás-módszertan elméleti logikáját, hogy attól tartottam, a diákok nem tudják majd az általános elveket átültetni a gyakorlatba, a kutatás valódi világába. A másik csoportba tartozó - gyakran „szakácskönyveként aposztrofált - munkák pedig, épp ellenkezőleg, egészen részletes, lépésről lépésre vezető utasításokban adták meg, hogyan kell egy surveyt elvégezni. Ezek a munkák azonban, sajnálatos módon, csak a szerzők által ismertetettekhez rendkívül hasonló felvételek elvégzésére készítették fel a diákokat. Úgy tűnt, hogy sem az elvont, sem a szakácskönyvszerű megközelítés nem igazán alkalmas a hallgatók vagy a tanáraik számára. Egy szép napon azon kaptam magam, hogy egy …
Tovább a műhöz
Hogyan szerezhetünk ismereteket a bennünket körülvevő társas világról? Mi a különbség a hétköznapi ember és a tudós által alkalmazott megismerési módok között? Yo! Fülünket sérti, és szívünk nem érti, Hogy rádiónk éjjel miért van tele nyugati zenével, Nem pedig nyugtató, szép magyar rappel, Javarészt külföldi folyik a médiából, Nem ezért jöttünk ide Levédiából, Magyaros zenét, Magyar szavakat, Hazafias rappereket, Hip-Hop-fiakat! Szép szöveget, erkölcsi témát, Ezeréves múlthoz hű magatartást! (Belga együttes: Majd megszokod! CD, 2002.) A fenti idézet egy napjainkban igen népszerű zenekar Magyar Nemzeti Hip-Hop-ot! című számának szövegrészlete, s éppúgy alkalmas egyes társadalmi jelenségek igen plasztikus bemutatására, mint az alábbi: , A nemzeti érzés szociológiai megközelítése során nem lehet egyezségre jutni abban, hogy mi az a közös kommunikációs alap, amelyet a nemzeti alapelvű szervezettség nyújt. Egyesek azt állítják, hogy a nemzetté fejlődést csak úgy lehet megérteni, ha a társadalmi-biológiai erők folyamatosságából indulunk ki, melyek a közös származásba és a közös ősökbe vetett hit alapján formálják az identitást. E szemlélet létjogosultságát azok a tudósok vitatják, akik azt állítják, hogy a nemzet mesterséges képződmény. E megközelítés a nemzetet úgy magyarázza, hogy csak egy múltbeli kivetítés, ami megvalósítható …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 2