Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 10

Találatok


A jegyzet célja a jogtudomány hatalmas birodalmának madártávlatból történő bemutatása, a jog alapfogalmainak megismertetése, amely képzésünkben egyrészt úgy jelenik meg, mint az általános műveltség egyik komponense, másrészt a szociális munkás, szociálpolitikus hivatásra felkészülés sajátos szakmai ismereteihez igazodó egyik diszciplína szelete. A képzés specifikumát már e megalapozó stúdiumban is érvényre kell juttatnunk, hiszen nyilvánvalóan más "bevezetést” igényel a jogtudományba a leendő jogtudós értelmiségi, akinél a jogászi hivatásra készülődés a hangsúlyos kezdettől fogva, ismét mást a gazdasági élet közgazdaságtan tudományával foglalkozó szereplője, továbbá mást az ember pszichés jelenségeivel foglalkozó lélekbúvár. A szociális munkás, szociálpolitikus pályát választónak tudatában kell lennie saját kompetencia-határaival. Azaz sohasem lesz jogász, perbeli képviseletre, szerződéskötésre nem vállalkozhat, legfeljebb figyelemfelhívó, segítő, vagy éppen vitapartnere lehet a jogászságnak éppúgy, mint a közgazdász vagy pszichológus társadalomnak. Mindemellett tudnia kell milyen jogai és kötelességei vannak, lehetnek a hozzáforduló ügyfelének az ügyes-bajos dolgai, mindennapi ügyintézése során. Röviden szólva mindehhez el kell igazodnia a jog erdejében, tudnia kell, mit tehet az állam a polgáraival, mi történik velük egy bírósági vagy más …
Tovább a műhöz
A jegyzet célja az Európai Közösség országai szociálpolitikájának, pontosabban a szociálpolitikai rendszerek jogi szabályozásának bemutatása. E tananyag elsajátítása azoknak a szociálpolitikus, szociális munkás egyetemi hallgatóknak ajánlott, akik már megismerkedtek a szociálpolitika alapfogalmaival: a szociálpolitikai rendszerek általános jellemzőivel és összetevő elemeivel, továbbá kiigazodnak a jog birodalmában: tudják, melyek a szociális jogállam feladatai és kötelezettségei a polgáraikkal szemben, milyen szociális jogaik vannak a polgároknak, ill. milyen szociális intézményrendszer létezik a mai Magyarországon. A kitekintés annál is inkább indokolt, hiszen hazánk tagja kíván lenni az Európai Uniónak, s a jogharmonizáció terén már kötelezettségvállalásaink vannak és elméleti munkásságunk sem elhanyagolható ebben a folyamatban. (Kecskés, 1996.) Más országok szociálpolitikájának megismerésére sarkall bennünket a költözködés és munkaerővándorlás szabadsága, de hazánk jelenleg folyó szociálpolitikai intézményrendszerének átalakítása is. A jegyzet első része általános alapfogalmak megismertetésével foglalkozik. A második részletezi az egyes tagállamok társadalmi biztonsági rendszerét, jogforrásait és összetevő elemeit, főként Danny Pieters "Introduction into the Social Security Law of the Member States of the European Community" c. műve alapján Andor Eszter …
Tovább a műhöz
Mindig is jelentős tudományos teher nehezedett azon kutatókra a társadalomtudományok terén, akik a „biztonság” - mint általános koncepció fogalmát - gazdasági, jogi, vagy iparági, szűk körben értelmezett szakmai szempontok alapján kívánták meghatározni. A jogtudományok területén a biztonság hiánya számos álláspont szerint egyfajta fenyegetést, veszélyt, kárt, hátrányt jelent, így maga a „biztonság” egy sajátos védelmi, konzervációs állapotot testesít meg. Így az értelmezés terén a joggyakorlatban gyakran alkalmazott ún. negatív megközelítés szolgálhat kiindulópontként tekintettel arra, hogy a biztonság fogalma legegyszerűbben annak hiányán keresztül értelmezhető. Figyelemmel a jogi értelemben vett biztonság multilaterális jellegére, ahogyan a gazdasági -, úgy szükségszerűen a jogi érdekek esetleges sérelme sem zárható ki teljes mértékben, tekintettel a fogalom relatív jellegére. Ugyanakkor az ember, mint jogalany biztonságát holisztikus megközelítéssel a személyét, valamint anyagi javait érő valamennyi fenyegetést és sérelmet figyelembe vevő, egymásra épülő megközelítés útján lehetséges értelmezni. A negyedik ipari forradalom következtében a fentiek alapján vett biztonság kérdésköre új dimenziót jelentve számottevő mértékben az online térben jelenik meg. Dinamikáját tekintve e kérdéskör - az információs-kommunikációs technológiák …
Tovább a műhöz
A jogi oktatásban hiánypótlónak szánt kötet elméleti része igyekszik felölelni, feldolgozni és értékelni a jogalkotás területen született magyar és külföldi jogirodalmi álláspontokat, és az e területhez kapcsolódó alkotmánybírósági határozatokat. Ennek megfelelően a tíz fejezetre tagolt tankönyv első négy fejezete a jogalkotástan és a jogalkotás meghatározására, a normatani ismeretek és a jogszabályok sajátosságainak bemutatására tesz kísérletet. A belső és a külső jogalkotási eljárás felvázolása az elmélet és a gyakorlat közti „átmenetként” értékelhető. A jellemzően gyakorlatorientáltnak szánt utolsó négy fejezet a jogszabály szerkesztésének praktikus oldalát tárgyalja, amihez szerintünk a hatékonyság-vizsgálat és a dereguláció is hozzátartozik. A gyakorlati kérdésekkel foglalkozó fejezetekben arra törekedtünk, hogy bemutassuk a jogszabályok megfelelő felépítését, illetve rámutassunk az általánosan elkövetett hibákra és hiányosságokra. Hasonló fontosságot tulajdonítottunk annak is, hogy mintákat adjunk a jogszabályok helyes nyelvi megfogalmazásra. Mindemellett kiemelkedő jelentőségűnek véltük a jogszabályszerkesztővel kapcsolatos elvárások és követelmények rögzítését, mivel a jogalkotástani kritériumoknak megfelelő jogszabály megszövegezése kizárólag professzionális jogszabályszerkesztők által, és a megfelelő eljárás …
Tovább a műhöz
A tudomány a természet, a társadalom és a megismerés (emberi gondolkodás) objektív összefüggéseiről, fejlődéstörvényeiről felhalmozott ismeretek és következtetések rendszerezett összessége, a valóságot adekvátan tükröző ismeretek rendszere. A tudományos ismeretekre jellemző az, hogy egyfelől bizonyítottak, másfelől, hogy általános érvényűek. A tudományos ismeretek rendszerének fontos elemei a tudományos fogalmak, a tudományos törvények és a tudományos hipotézisek. A tudományok ismerettárgyuk szerint különülnek el egymástól aszerint, hogy a tudományos tevékenység a valóság mely részére irányul, ill. a tudományos ismeretek az objektív valóság mely részét tükrözik. A természeti jelenségeket átható törvényszerűségekre, a természet objektív összefüggéseire vonatkozó ismeretek alkotják a természettudományok fő csoportját (pl. biológia, kémia, orvostudomány, stb.) . A társadalmi együttélés objektív törvényszerűségeivel^ viszont a társadalomtudományok fő csoportja foglalkozik (pl. köz-gazdaságtudományok, állam-- és jogtudományok, pedagógia, esztétika, stb.) Ebben a csoportosításban beszélhetünk még a filozófiáról és a formális tudományágakról (pl. matematika, logika, stb.) . A tudományok más szempontból való osztályozása az alkalmazott és az elméleti (un. tiszta) tudományokat különbözteti meg. Az állam- és jogtudományok az állam és jog …
Tovább a műhöz
Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.), a 2013. évi V. törvény 2014. március 15. napján történt hatályba lépésével hazánk polgári joga, így természetesen kötelmi joga is átfogóan, gyökeresen és mélyrehatóan megváltozott. E látványos változásokra a legvilágosabban az 1959. évi IV. törvény szövegével való összevetésből derülhet fény, azonban e vizsgálat közel sem mutatja meg kötelmi jogunk átalakulásának tényleges valóját. Az 1959. évi Ptk. szövegének kiegészítésekben, bővítésekben, megváltoztatásokban vagy éppen az egyes bekezdések, fordulatok, szakaszok szövegének kiiktatásában megnyilvánuló - elsőre nyilvánvalónak tűnő - változásai ugyanis nem minden esetben jelentenek egyszersmind tényleges változást is. Sok esetben került sor arra, hogy a 2013. évi Ptk. az 1959. évi Ptk. melletti, külön jogszabályokban fellelhető intézményeket (mint például a faktoring, a pénzügyi lízingszerződés) vagy a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) jogegységi határozataiban, kollégiumi véleményeiben és állásfoglalásaiban - például a szerződés érvénytelenségével, illetve a szerződésszegéssel kapcsolatos szabályok között - megtalálható, de akár a publikált bírói gyakorlatban megjelenő jogtételeket (például a többletmunka és a pótmunka definiálása a vállalkozási szerződésnél) a Ptk. intézményi rangra, illetve törvényerőre emelte; vagy - ellenkezőleg -- azokkal …
Tovább a műhöz
A Polgári Törvénykönyvnek a Kormány 1003/2003. (I. 25.) Kormány, határozattal elfogadott Koncepciója szerint a családjog anyaga beépült az új Polgári Törvénykönyvbe. Ezen a koncepción a Kormány 1129/2010. (VI. 10.) határozata sem változtatott, amelynek alapján az igazságügyért felelős miniszter felkérte a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottságot és a kormányhatározattal újonnan létrehozott Operatív Szakmai Bizottságot a Polgári Törvénykönyv új tervezetének elkészítésére. Az 1953 és 2014 között külön törvényben egységesen szabályozott családjog tehát - a magyar magánjogi hagyományoknak megfelelően - a Ptk. hatálybalépésével törvényi szinten is integrálódott a polgári jogi szabályok közé. Ez a módosulás nem csupán a családjog magánjogi hátterének és összefüggéseinek a korábbinál hangsúlyosabb érvényre juttatását tette lehetővé, hanem azt is, hogy a családjogi szabályoknak a gyorsan változó társadalmi viszonyokhoz igazítása és a nemzetközi kötelezettségekkel és elvárásokkal (elsősorban az Európai Unió és az Európa Tanács dokumentumaival, az Európai Unió Bíróságának és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága családjogi tárgyú ítélkezési gyakorlatával) való összhangba hozása is megtörténjék. A Csjt. szabályaihoz képest a legjelentősebb változások között említhetjük, hogy az eddig igen szűkszavúan rendezett házassági …
Tovább a műhöz
Az Emberi Jogok Európai Bírósága eljárásának, joggyakorlatának követése egyre nagyobb feladat a jogban járatos szakemberek számára is. A Bíróság egyre növekvő számú ítéletében ma már az eligazodást nem pusztán a nyelvi nehézségek okozzák, sokkal inkább az a tény, hogy a magyar gyakorló jogászok túlnyomó többsége tanulmányai, illetőleg pályája során nem kaphatott szisztematikus képzést az emberi jogok európai védelméről. így nem ismerheti az esetjog rendszerét, tartalmát és technikáját, szükségképpen nehezen igazodik el annak használhatóságát illetően. Ez azért is sajnálatos, mert a Bíróság esetjoga nem pusztán a nemzeti jogélet legkülönbözőbb területén alkalmazandó joganyag, hanem olyan szemlélet is, amely a magyar a jogi gondolkodás alakítására is meghatározó hatással lehet. A strasbourgi bíróság immár több évtizede létező és állandóan alakuló joga olyan közös európai érték, amelynek ismerete az alapjogok magyarországi szemlélete, jogi szabályozása, és az alapjogi bíráskodás megalapozása szempontjából ma már nélkülözhetetlen. A fentiek miatt tartom nagy jelentőségűnek azt, hogy a strasbourgi esetjogot a magyar büntető eljárásjog szemszögéből feldolgozó kézikönyv jelenik meg. Ennek a könyvnek a különlegességét az adja meg, hogy a büntetőjog területén működő szakemberek, gyakorló büntetőbírók írták. Ez az egyik oldalról garancia …
Tovább a műhöz
A szociális jog fogalmát sokan, sokféleképpen írták körül. Napjainkban van egy uniós szintű és egy nemzeti szintű megközelítése, továbbá mindkettőn belül egy tágabb és egy szűkebb értelmezése. Kontinensünkön az e kérdéssel foglalkozó szerzők többnyire elfogadják kiindulópontnak, hogy az európai szociális jog központi elemének kell tekinteni a közösségi szinten kialakított valamennyi olyan normát, amellyel valamilyen szociálpolitikai célt, vagy koncepciói kívánnak elérni. Napjaink Európájában ilyen cél: a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem. Tágabb értelemben a szociális jogba tartozik a munkajog is. Szűkebb értelemben pedig: az Európai Közösség elsődleges és másodlagos joga /azaz: a Római szerződés (1957) és módosításai: Egységes Európai Okmány (1986), Maastrichti Szerződés (1992), Amszterdami Szerződés (1997), valamint az Európai Bíróság szociális jogi szempontból releváns gyakorlata. Az Európai Unió /a továbbiakban: EU/ jogi aktusai, amelyek szintén tartalmazhatnak szociális jogokat: európai törvény, kerettörvény, rendelet, határozat. (Ld. EU Alkotmánya 32. Cikk.) A szociális jog nemzeti szintű megközelítései is sokszínűek. Vannak szerzők, akik a szociális jogot az állam jogalkotó tevékenységének megjelenésétől eredeztetik, vannak, akik a közigazgatási jog speciális ágának tekintik,2 3 és vannak, akik a szociális jog …
Tovább a műhöz
Juflii Regio olim compilatum, duorum, & quod xeurvit , Seculoruin ufu roboratum . Nunc primum in Paragraphos diftinftum , & Notis, at Ohieryationibus Juridicis in utuiupraefectam. Ty lonum, illuftratuni. (...) Uanquam domeftica, ac gen-tilitia Regni hujus Inclyti Hungariaj jura certam in fe-r,eni, formulamque, & ordinem redige acliterarum monumentis illuftrare ar-Uurn & perdifficile ac humano pro-hemodum ingenio majus efle videatur: Quippe cuqi apud noftrates eo in genere nihil nilhil ha&enus extiterit aut origine din« turnum, aut lan&ionc (labile, aut perenni ufu, ac oblervantia roboratur: fed ex cujusque fere Principis, ac Regi nutu, & arbitrio novae conftitutiones , novaque edidla per fingulas neduru ates, fed paucitfimorum quoque annorui i fpatia emanaverint: Quae cum inter Iole plerumque diffideant, & adverfis quali frontibus obludlentur, in unuiu velut corpus convenire, & coalefcere haud facile poliunt. Ad hoc accedit , quod ea omnia, qute vel forenfibus in cauda emergunt, vel ad judiciorum rationem accommodantur,memoria tenere fupra hominis captum, facultatemque videatur ex i flere. Qua; cum ita £e habeant, tamen'Ma jeflatis Veflrae jufiionibus, quibus non ufquequaque parere piaculum lemper duxi , morem gerere cupiens , farcinara meis humeris longe imparem fubire non formidavi: Qui propriae licet imbecillitatis confeius tantum enim abefl, ut mihi quidpiam majoris induflrite , aut eruditionis attribuam ; ut meos etiam inter «quales, ac ejusdem profedionis ludiofos …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 10