Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 30

Találatok


Az alkotmány közkeletű fogalma napjainkban különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt, amelyben az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető jogokat, megszabja a hatalom gyakorlásának törvényes kereteit és szervezetét. Az ilyen értelmű alkotmány a polgári fejlődés eredménye. A fogalmat azonban visszavetítették a megelőző idők államilag szervezett társadalmaira is (az ókori görög poliszokra, Rómára stb.). Nem lehetett azonban a múltra vonatkoztatni azokat a követelményeket, amelyeket a modem társadalom az alkotmányosság elveiként fogalmazott meg, mert ezek az elvek a tulajdon szabadságára épülő polgári társadalmi berendezkedés talaján születtek. A polgári társadalom elutasította az állam mindenhatóságát, az államhatalom minden irányú beavatkozását a társadalom életébe. A civil társadalom csak a társadalmi rend fenntartása érdekében szükséges állami funkciókat igényli, arra törekszik, hogy ezeket a funkciókat jogilag szabályozza, míg a társadalom létezési formáinak széles körében a közhatalom beavatkozását elutasítja. A legfontosabb és egyben legvitatottabb ilyen szféra a gazdaság, amelyben az állam a magántulajdont és a szabad vállalkozást védő szabályokkal biztosítja a gazdaság rendjét, egyben azonban az adókból finanszírozott közkiadásokkal és saját vállalkozásaival, tulajdonával maga is részese a gazdaságnak.Az állam …
Tovább a műhöz
A jegyzet célja a jogtudomány hatalmas birodalmának madártávlatból történő bemutatása, a jog alapfogalmainak megismertetése, amely képzésünkben egyrészt úgy jelenik meg, mint az általános műveltség egyik komponense, másrészt a szociális munkás, szociálpolitikus hivatásra felkészülés sajátos szakmai ismereteihez igazodó egyik diszciplína szelete. A képzés specifikumát már e megalapozó stúdiumban is érvényre kell juttatnunk, hiszen nyilvánvalóan más "bevezetést” igényel a jogtudományba a leendő jogtudós értelmiségi, akinél a jogászi hivatásra készülődés a hangsúlyos kezdettől fogva, ismét mást a gazdasági élet közgazdaságtan tudományával foglalkozó szereplője, továbbá mást az ember pszichés jelenségeivel foglalkozó lélekbúvár. A szociális munkás, szociálpolitikus pályát választónak tudatában kell lennie saját kompetencia-határaival. Azaz sohasem lesz jogász, perbeli képviseletre, szerződéskötésre nem vállalkozhat, legfeljebb figyelemfelhívó, segítő, vagy éppen vitapartnere lehet a jogászságnak éppúgy, mint a közgazdász vagy pszichológus társadalomnak. Mindemellett tudnia kell milyen jogai és kötelességei vannak, lehetnek a hozzáforduló ügyfelének az ügyes-bajos dolgai, mindennapi ügyintézése során. Röviden szólva mindehhez el kell igazodnia a jog erdejében, tudnia kell, mit tehet az állam a polgáraival, mi történik velük egy bírósági vagy más …
Tovább a műhöz
Az emberi helyváltoztatás államhatárokon átnyúló megvalósulási formái napjaink egyik kiemelt kérdésköre, politikai vitatémája szerte Európában, illetve hazánkban. A nemzetközi migráció kontinensünkön talán még soha nem volt ennyire fókuszban, mint manapság. E jelenség valós vagy lehetséges következményei egyaránt foglalkoztatják az állami, társadalmi és gazdasági szektor szereplőit. Különösen így van ez Magyarországon. A nemzetközi vándorlás és annak szükségszerűségének megítélése, valamint a kapcsolódó jogi szabályozás iránya a 21. század második évtizedének végére jól körülhatárolható módon mozdult el. Az ellenőrizetlen migráció büntetőjogi eszközökön keresztüli tiltása ugyan nem új keletű dolog, de a jelenséggel szembeni állami és társadalmi elutasítás talán még soha nem volt ilyen mértékű, mint manapság. Alapvetően ez az attitűd határozza meg jelenkorunk migrációs politikáját, az emberi vándorlással, különösen az irreguláris migrációval és ezzel párhuzamosan a menedékjogi szabályokkal közvetlenül összefüggő jogalkotási és jogalkalmazási gyakorlat formálását. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy a külföldiekkel összefüggő jogi szabályozás mennyire fonódik össze a migrációs szabályozással? E kötet célja - a fentiekre is figyelemmel - vázlatos képet mutatni a migrációval, illetve a külföldiekkel összefüggő jogi …
Tovább a műhöz
A tisztességes eljáráshoz való jog elsősorban nem az egyéneket megillető jog, hanem az igazságszolgáltatás egyik legfontosabb alapelve és a jogállamiság elvének lényegi tartalmi eleme. Nem egyetlen jogosítványt tartalmaz, hanem számos eljárási garanciát foglal magában, amelyek együttes megvalósulása, együtthatása eredményezi az eljárások tisztességes voltát. Ebben az értelemben tehát inkább az alapvető szabadságjogok érvényesülését szolgáló „védelmi jog”. A jog szabályozásának kötelezettsége nemzetközi egyezményeken nyugszik, de a nemzeti alkotmányok és a nemzeti jogrendszerek is tartalmazzák a biztosítékokat jelentő szabályokat. És természetesen a nemzetközi és nemzeti bíróságok értelmezik ezeket a szabályokat, miközben azok épp magukat a bírósági eljárásokat szabályozzák. Leegyszerűsítve a tisztességes eljáráshoz való jog lényege, hogy az ítéletet eljárásnak kell megelőznie. Nem pedig úgy, mint A tanú című film klasszikus jelenetében, ahol az ítélet már a tárgyalás kezdetekor a bírói pulpituson feküdt. Ennek a jognak a lényegi eleme nyilvánvalóan a tisztesség, angolul fairness. A tisztességes eljárás követelménye egyaránt alapelve az európai és az amerikai jogi kultúrának. Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának 5. és 14. kiegészítése, az ún. due process clause tartalmazza ezt az elvet, mégpedig eljárási és tartalmi értelemben is. Az …
Tovább a műhöz
A jegyzet célja az Európai Közösség országai szociálpolitikájának, pontosabban a szociálpolitikai rendszerek jogi szabályozásának bemutatása. E tananyag elsajátítása azoknak a szociálpolitikus, szociális munkás egyetemi hallgatóknak ajánlott, akik már megismerkedtek a szociálpolitika alapfogalmaival: a szociálpolitikai rendszerek általános jellemzőivel és összetevő elemeivel, továbbá kiigazodnak a jog birodalmában: tudják, melyek a szociális jogállam feladatai és kötelezettségei a polgáraikkal szemben, milyen szociális jogaik vannak a polgároknak, ill. milyen szociális intézményrendszer létezik a mai Magyarországon. A kitekintés annál is inkább indokolt, hiszen hazánk tagja kíván lenni az Európai Uniónak, s a jogharmonizáció terén már kötelezettségvállalásaink vannak és elméleti munkásságunk sem elhanyagolható ebben a folyamatban. (Kecskés, 1996.) Más országok szociálpolitikájának megismerésére sarkall bennünket a költözködés és munkaerővándorlás szabadsága, de hazánk jelenleg folyó szociálpolitikai intézményrendszerének átalakítása is. A jegyzet első része általános alapfogalmak megismertetésével foglalkozik. A második részletezi az egyes tagállamok társadalmi biztonsági rendszerét, jogforrásait és összetevő elemeit, főként Danny Pieters "Introduction into the Social Security Law of the Member States of the European Community" c. műve alapján Andor Eszter …
Tovább a műhöz
Mindig is jelentős tudományos teher nehezedett azon kutatókra a társadalomtudományok terén, akik a „biztonság” - mint általános koncepció fogalmát - gazdasági, jogi, vagy iparági, szűk körben értelmezett szakmai szempontok alapján kívánták meghatározni. A jogtudományok területén a biztonság hiánya számos álláspont szerint egyfajta fenyegetést, veszélyt, kárt, hátrányt jelent, így maga a „biztonság” egy sajátos védelmi, konzervációs állapotot testesít meg. Így az értelmezés terén a joggyakorlatban gyakran alkalmazott ún. negatív megközelítés szolgálhat kiindulópontként tekintettel arra, hogy a biztonság fogalma legegyszerűbben annak hiányán keresztül értelmezhető. Figyelemmel a jogi értelemben vett biztonság multilaterális jellegére, ahogyan a gazdasági -, úgy szükségszerűen a jogi érdekek esetleges sérelme sem zárható ki teljes mértékben, tekintettel a fogalom relatív jellegére. Ugyanakkor az ember, mint jogalany biztonságát holisztikus megközelítéssel a személyét, valamint anyagi javait érő valamennyi fenyegetést és sérelmet figyelembe vevő, egymásra épülő megközelítés útján lehetséges értelmezni. A negyedik ipari forradalom következtében a fentiek alapján vett biztonság kérdésköre új dimenziót jelentve számottevő mértékben az online térben jelenik meg. Dinamikáját tekintve e kérdéskör - az információs-kommunikációs technológiák …
Tovább a műhöz
A célzott likvidálások nemzetközi jogi vizsgálata számos pontból indítható. Elemzésünket kezdhetjük történelmi esetekkel és megemlíthetjük például a Japán Birodalom admirálisának, Jamamoto Iszoroku repülőgépének elfogását és lelövését 1943 áprilisából, vagy vizsgálhatjuk az első modern célzott likvidálási programot, amelyet Izrael indított útjára a 2000-es évek elején. E monográfia célja azonban nem a célzott likvidálás mint jelenség teljeskörű bemutatása és jogi elemzése. Ennek megfelelően a célzott likvidálás egy szűkebb keresztmetszetével foglalkozom, mégpedig a felfegyverzett pilóta nélküli repülőgépek, vagyis a drónok ilyen irányú bevetésével, amely jelentős szakirodalmi érdeklődésre tartott számot az elmúlt években. A célzott likvidálások e formája elsőként talán 2010-ben került az érdeklődés középpontjába, amikor is Philip Alston, az ENSZ törvénytelen, gyorsított vagy önkényes kivégzések vizsgálatáért felelős különmegbízottja jelentés-kiegészítésében beszámolt egy új jelenségről, a felfegyverzett pilóta nélküli repülőgépek alkalmazásával - mint új technológiai elemmel - végrehajtott célzott likvidálásokról. A jelentés szerint 2010-ben több mint negyven állam rendelkezett ezzel a technológiával, amelyek közül néhány lézerirányítású rakéták célba juttatására is képes volt. Ezek közül a különmegbízott kiemelte az …
Tovább a műhöz
EU-jog
  • 2012
Az első magyar nyelvű, átfogó monográfia az európai integráció második világháború utáni jog- és intézményrendszeréről a kiváló jogtudós, intézményalapító Mádl Ferenc nevéhez fűződik. Az 1974-ben megjelent, Az Európai Gazdasági Közösség joga című munkájával korát messze megelőzve csillantotta fel a reményt, hogy van alternatívája a Szovjetunió által a kelet-európai országokra rákényszerített hatalomnak, másként, hatékonyabban is lehet szervezni az európai nemzetek együttműködését. Az Európai Gazdasági Közösséget 1992-ben Európai Unióra nevezték át, jogrendszerének szervezett oktatása Magyarországon az egyetemi jogászképzés keretei között pedig másfél évtizedes múltra tekint vissza. Ezalatt több kiváló tankönyvjegyzet látott napvilágot, amelyekből joghallgatók ezrei ismerkedhettek meg az európai integrációval, annak a tagállamok jogrendszerére gyakorolt hatásával. Ezt a tudást megszerezve ma már sokan dolgoznak uniós intézményeknél külföldön, segítve Magyarországot, vagy éppen azt ellenőrizve, hogy vállalt kötelezettségeinek - a többi tagállamhoz hasonlóan - mindenben eleget tesz-e. Az egyes jogi karokon - a meglévő hasonlóságok mellett - hangsúlybeli különbségeket is találhatunk e tantárgy oktatásában. Tankönyvünk szerzői négy jogi karon oktatnak, és arra vállalkoztak, hogy az ott szerzett tapasztalataikat egymással megosztva, közösen írják …
Tovább a műhöz
Az 1963/64. tanév óta tartó egyetemi előadói pályafutásom alatt kezdettől fogva közreműködtem mindkét történeti jogi főkollégium: az egyetemes alkotmány- és jogtörténet, valamint a magyar alkotmány- és jogtörténet gondozásában. Tárgyainkat az 1981/82. tanév — miskolci tanszékalapításom — óta párhuzamosan adtam elő; e megoldást — mint Szegeden egyébként is bevett gyakorlatot — az Alma Materbe való visszatérésem, 1988 után is fönntartottam, ami — egyebek mellett — azzal az előnnyel is járt, hogy vizsgáztatásukat is együttes szigorlat keretében végezhetjük a második szemeszter befejeztével. Az elmúlt években visszatérő gondot jelentett e tárgyakat hallgató ifjúság ellátása tananyaggal. A szegedi tanszék mind ez ideig a Tankönyvkiadó gondozta tankönyvekre, a Horváth Pál szerkesztette Általános jogtörténetre (1991) és Csizmadia Andor Magyar állam- és jogtörténetére (utolsó kiadás: 1992) volt utalva, ám az .előadott tananyag jelentősen eltért tőlük. E különbségek áthidalását szolgálták a tanszék 1989 óta folyamatosan megjelenő tansegédletei, köztük Alkotmánytörténeti tanulmányok főcímmel repróit formában közreadott kolligátumaim három kötete (1991-1993). Mindezek mellett is elodázhatatlannak látszik jó évtizede tervezeti tankönyveim formába öntésének és folyamatos publikálásának elkezdése. Mivel részben eddigi előadásaimhoz képest is új …
Tovább a műhöz
A gyorsan változó piaci helyzet miatt a szerződéskötést követően kiderülhet, hogy a megrendelt nyersanyagra, alkatrészre, szolgáltatásra nincs szükség, de a szerződés ilyenkor is kötelező a felekre. A bírói szerződésmódosítás és a szerződés lehetetlenülésének bírói megállapítása legfeljebb kivételes helyzetekben oldja meg a problémát. A tanulmány arra keresi a választ, hogy a jogosultat illető elállási lehetőség gyakorlása révén a szerződéses kötelezettségek hozzáigazíthatók-e a változó szükségletekhez. Az objektív elállás megfelelő jogi eszköz lehet. Azért alkalmas a probléma kezelésére, mert mindkét szerződő fél és a társadalom érdekét, a környezetvédelem szempontját figyelembe véve képes kiküszöbölni az előre látható módon fölöslegessé váló munkát. A jogalkotó azonban nem használja ki az intézményben rejlő lehetőségeket, csak három szerződéstípus kapcsán nyílik lehetőség objektív elállásra. A cégek igyekeznek hosszú távra szóló szerződésekkel előre biztosítani azt, hogy a későbbiekben gyártandó termékeikhez legyen elegendő nyersanyag, alkatrész és előállított termékeiket képesek legyenek értékesíteni. Gyorsan változó világunkban azonban a szerződés megkötése és teljesítése közötti időben kiderülhet, hogy a megrendelt nyersanyagra, alkatrészre, szolgáltatásra nincs szükség. A változás többféle ok miatt következhet …
Tovább a műhöz
Az itt összegyűjtött jogesetek a Digesztából, a római jogtudósok műveiből Jusztiniánusz császár parancsára a Kr.u. 6. században összeállított gyűjteményből származnak. A szövegek jogtudósi döntések: a jogászok általában egy konkrét jogesetből, egy valós tényállásból vagy okiratból indulnak ki. A konkrét jogvitában felmerülő probléma többnyire dogmatikai vagy jogértelmezési kérdéseket vet fel, amit a jogászok elvi éllel igyekeznek megválaszolni. E jogtudósi vélemények jogforrásnak számítottak az ókori Rómában. A római jog szervesen fejlődött tovább e „mindennapos jogalkotás" keretében (ez a folyamat a mai “bírói joghoz” hasonlóan értelmezte és alkalmazta a jogszabályokat). A római jogászok kazuisztikus, differenciált gondolkodási és érvelési technikája példaképül szolgálhat a mai jogász számára is. A római jog előadás formájában történő oktatása mellett elengedhetetlen a gyakorlati órákon, a jogesetek szövegértelmező elemzése révén is átgondolni a jog rendszerét. Az előadás túlnyomó részt a passzív befogadásra épít; a tankönyvek rendszerezett, nagyrészt korunk dogmatikai gondolkodásának megfelelő felépítésben mutatják be a római jogot. Az ókori római jog gazdag, kifinomult anyaga tehát kénytelen a mai, a kodifikációs elvből kiinduló gondolkodásunkhoz igazodni. A gyakorlati órákon a hallgatók a római jogot új nézőpontból ismerik meg, …
Tovább a műhöz
Hűvös van. A ködös novemberi félhomályt a telihold fénye tölti be, a fák ágait narancssárgára festik az utcai lámpák. A ház előtt állok, ahol régen laktunk. Csak egy pillanatra torpantam meg, ha már erre jöttem, és nem is kifejezetten kötődnek hozzád az emlékeim erről a helyről, mégis... Az még egy másik világ volt. Egy sokkal szebb. Az idők, amikor még minden rendben volt - így szoktam emlegetni magamban, meg néha kimondva is. Minden vasárnap találkoztunk. Ültünk az asztalnál, egymással szemben, ettük a Nagyi leveseit. Szerettél mesélni olyankor, élvezted a rád vetülő reflektorfényt, és meg kell hagyni, jól is állt. Már eggyel kevesebb tányér kerül az asztalra. Elkapom a tekintetem gyerekkorom ablakáról, zsebre dugott kézzel sétálok tovább a novemberi estében, az út közepén. Erre úgyis ritkán jár bárki. Nyugodt környék. Idilli, mint az itt töltött évek. Ott lóg a nyakamban a nyakláncod, az az ikonikus, amit mindig hord-tál, az érdekes indiánszimbólummal. Rajtad volt, mikor Zámbó Jimmy-t kornyikáltunk fejhangon, egymást túlkiabálva a Nagyiéknál, akkor is, mikor a havas domboldalon leszáguldva nagy reccsenéssel mondta fel a szánkó alattunk a szolgálatot, és akkor is, mikor a térdedről ugráltam a vízbe a Pollack Strandon. Úsztunk, napoztunk a padon, a büfé alatt. Most egy fa áll ott, tibeti cseresznye. Különleges, kilógott a sorból már a faiskolában is, lázadó, egyedi …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 30