Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 5
Összes találat megjelenítve : 5
Találatok
A távolból a végtelenség szimbólumaként feltűnő torony és az öreg tölgyfa képe tárul elénk. Ahogy közelítünk feléjük, fokozatosan bontakozik ki előttünk a valóság. A kép már nem homályos: a nyári melegben a természet főszereplőinek minden apró rezzenése nyomon követhető. Az évszázados fa már a lágy nyári szél hatására is ropogva hajlik rá a mellette álló, szintén tekintélyes kort megélt épületre. De még nem törik el, játszik a széllel. Mintha megállt volna az idő: a szél és a fa párbeszédén kívül időnként az épület sóhaja töri meg a csendet. Hív, hogy lépjünk be és nézzük meg a páratlan szépségű, festett, kazettás mennyezetét, majd vigyük hírül a nagyvilágba a régmúlt idők mestereinek kiváló munkájától. Mi a valóság? Nincs egyetlen, mérhető valóság. A különböző emberek eltérő módon értelmezik az eseményeket, a látottakat, a tárgyakat, az élőlényeket, így ezek az értelmezések alkothatják a valóságot. Van, aki nem hallja meg a szél és a fa párbeszédét, az épület hívószavát, így számára mindezek már régi, értéktelen, lényegtelen dolgok és minél hamarabb meg kell szabadulni tőlük, el kell törölni őket a felszínről. De vannak, akiket megérint a hely szelleme. Ők értik a szavakat, számukra érték, amit látónak. A műit kis darabjainak megőrzésére szánják életük jelentős részét. Hiszen a jelen megértése a múlt …
Tovább a műhöz
A sziklás hegycsúcsra felérve természetjáróként megpihenünk és visszatekintünk az eddigi fárasztó útra. A magasból messzire ellátunk, szépen körvonalazódik előttünk az erdő. Innen úgy véljük, hogy látunk minden természeti szépséget. Pár perc múlva lágy felhőréteg borítja be a csúcsot, s már kevésbé látható az alattunk elterülő rengeteg. Ekkor visszaindulunk a csúcsról, és a felhők alatt közelről, a fák között sétálva tudjuk igazán felmérni az erdő szépségét, a növények, az állatok, a különféle erdei gyümölcsök, gombák és az erdő zúgásának kivételes hangulatát, amit fentről nem láthattunk, nem érezhettünk. A valóság, a jelenségek, a történések igazi arca csak természetes környezetben, közelről vizsgálva érthető meg és mutatható be. A különböző pillanatképek így forrnak össze bennünk egységgé, így tárulhat fel az elemzett probléma sokszínűsége. A kvalitatív kutatási stratégia lehetővé teszi a pillanatképek egésszé való összeállását és sokoldalú értelmezését, magyarázatát. Mindehhez megfelelő szakmai háttér, gyakorlat és kreativitás szükséges, hiszen az értelmezések és a magyarázatok csak így válhatnak teljessé és hasznossá. E gondolatokra alapozva kínál a kötet a kvalitatív pedagógiai kutatás elméleti és gyakorlati kérdéseihez útmutatót, valamint problémacentrikus megközelítést. Az utóbbi évek pedagógiai …
Tovább a műhöz
Az itt található gyakorlóanyag célja, hogy elősegítse a kutatásmódszertan alapjainak elsajátítását az új típusú (bolognai) pszichológus képzés keretében. A gyakorlóanyag Szokolszky Ágnes: Kutatómunka a pszichológiában. Metodológia, módszerek, gyakorlat c. könyvének kiegészítésére készült. Ez a könyv bevezetést nyújt a pszichológia kutatásmódszertanának alapjaiba. A honlapunkon található gyakorlatok célja az elméleti anyag feldolgozásának gyakorlatiassá tétele. A gyakorlóanyag legtöbb fejezete egyértelműen kapcsolódik a könyv meghatározott részeihez, vannak azonban olyan fejezetek is, amelyek új tartalmat jelentenek a könyvhöz képest. A kapcsolódási pontokat, vagy azok hiányát minden fejezetben jelezzük. A gyakorlóanyag felépítése a kutatómunka praktikus lépéseit követve mutatja be a módszertani ismereteket, a téma kiválasztásától kezdve, a szakirodalmi keresésen át, a módszerek megválasztásán, az adatok gyűjtésén, illetve elemzésén keresztül az értelmezésig, és az eredmények közléséig bezárólag. Abból indulunk ki, hogy kezdő pszichológia szakos hallgatóként meg kell ismerkedned azzal, hogy hogyan láss hozzá egy kutatás lefolytatásához. Tanulmányaid alatt bizonyosan többször kerülsz szembe ilyen feladattal. Még gyakrabban kell empirikus kutatásokról szóló szakirodalmi cikkeket olvasnod, feldolgoznod. Ezeknek a feladatoknak a megoldásához értened kell a …
Tovább a műhöz
Az a módszertani sokszínűség, amely a modern társadalomtudományokat jellemzi, évszázados ismeretelméleti, tudományfilozófiai kérdésekre alapozódik. Alihoz, hogy megfelelően alkalmazni tudjuk az egyes módszereket, nem elég tisztában lennünk használatuk technikájával, hanem azt is át kell gondolnunk, milyen tudományos értékrendbe, ha úgy tetszik világképbe helyezve tesszük fel a jelenségekre vonatkozó kérdéseinket, milyen elméleti háttere van az egyes kutatásmetodológiáknak és módszereknek. Ehhez próbál segítséget nyújtani ez a munka, a pedagógiai kutatásban alkalmazható, ún. kvalitatív módszertan bemutatásával. A legfrissebb hazai pedagógiai kutatás-módszertani monográfia, amely három kiadásban is megjelent (Falus, 1993), csak érintőlegesen említi azt a problematikát, amely a kvalitatív szemléletű kutatási módszerekkel kapcsolatos. E kérdéskör azonban mára már megkerülhetetlenné vált a neveléstudományi kutatások kapcsán is. Az elmúlt néhány évtizedben zajló csöndes metodológiai forradalomról beszélnek azok a szakemberek, akik a humán és társadalomtudományok kutatás-módszertani jellemzőivel foglalkoznak (pl. Denzin-Lincoln, 1998). A társadalomtudományokban meg jelenő kvalitatív vagy nem pozitivista, etnográfiai, esetleg naturalisztikusnak nevezett módszerek, módszeregyüttesek bemutatása, a kialakulásuk mögött álló tudományfelfogás megismerése csak gazdagíthatja a …
Tovább a műhöz
Talán emlékszünk még életünknek arra a szakaszára, amikor az egész világ nagy, felfedezésre váró csoda volt. De, ha feledésbe merült is már ez az idő, vannak talán a környezetünkben olyan kisgyerekek, akik kerekre nyílt szemükkel emlékeztetnek minket erre az időszakra. Minden gyerek életében eljön a „miért korszak”, amikor elemi erővel tör fel a kíváncsiság, a világ megismerésének vágya. A kvalitatív kutató olyan ember, akinek az életében az átlagnál talán tovább tart a „miért korszak”, s felnőttkorában is képes úgy, azzal a nyitott, előítélet-mentes, őszinte kíváncsisággal tekinteni a világra, ahogy a kisgyerek. Ha rátalálunk a minket valóban érdeklő területekre, ezt a kíváncsiságot mi is, mindannyian felidézhetjük magunkban. Ez a könyv abban segít, hogy a felmerülő „miértekre” és „hogyanokra” valódi, a könnyű megoldásokat elkerülő, felszín mögé hatoló válaszokat tudjunk adni. A tárgyalt kvalitatív kutatási módszerek eszközöket kínálnak számunkra az emberi világ számos jelenségének megismeréséhez. Ha az e módszerekkel szerzett kvalitatív kutatások eredményeit olvassuk, egy rejtett összefüggéseiben feltáruló világra csodálkozhatunk rá. A kvalitatív kutatót kisgyerek helyett hasonlíthatjuk marslakóhoz is, a metaforikus Idegenhez, aki előzetes feltételezések nélkül, a kívülről jött ember szemével olyasmit is észrevesz, melyre a …
Tovább a műhöz