Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 5
Összes találat megjelenítve : 5
Találatok
1968-ban tanítottam először kutatásmódszertant, a Hawaii Egyetemen. A kurzus főként a survey-módszerekkel (a kérdőíves felvételekkel) foglalkozott; ebben az első szemeszterben mindössze hat hallgatóm volt. Ekkor próbálkoztam első ízben oktatással, és a kis létszám sem tartott vissza attól, hogy a nagy előadóteremben szétszóródó hallgatósággal szemben a katedrán álló asztal mögé üljek. A félév előrehaladtával már kevésbé feszélyezett az oktatói helyzet, megkedveltem diákjaimat, ők is megbarátkoztak velem, végül a katedráról le is költöztem közéjük. Nemsokára már az én szobámban gyűltünk össze, hogy szükség esetén, a saját könyvtáramból adhassak egy-egy könyvet kölcsön. (Apropó, ha az első hat diákom esetleg olvassa ezeket a sorokat, lennének szívesek a könyveimet visszahozni?) Meglehetősen zavart azonban a kurzus idején az, hogy a kérdőíves felvételek módszertanáról nem találtam jó tankönyvet. Végül egy angol kutató munkáját választottam, de ennek jellegzetesen angol nyelvezete sok gondot okozott a diákoknak, míg engem az szomorított el, ahogyan bizonyos témákkal foglalkozott, és ahogy fásokat elhanyagolt. könyvek olyan elvontan fogalmazták meg a kutatásmódszertan elméleti logikáját, hogy attól tartottam, a diákok nem tudják majd az általános elveket átültetni a gyakorlatba, a kutatás valódi világába. A másik csoportba tartozó - gyakran …
Tovább a műhöz
Az interjú
- Kvale, Steinar
- 2005
Steinar Kvale az oktatáspszichológia professzora, a dániai Aarhusi Egyetem Kvalitatív Kutatóközpontjának igazgatója, valamint segédtanár a San Fransiscó-i Saybrook Intézetben. Norvégiában született, és az Oslói Egyetemen diplomázott. A Heidelbergi Egyetemen folytatta tanulmányait Alexander von Humboldt ösztöndíjjal, és vendégprofesszorként tanított a Carroltoni Duquesne Egyetemen és a West Georgia College-ban. Tanácsadó szerkesztője a Journal of Phenomenological Psychology-nak (A fenomenológiai pszichológia folyóirata), a Qualitative Inquiry-nak (Kvalitatív kutatás), a Qualitative Studies in Education-nek (Kvalitatív tanulmányok az oktatásban) és a Theory of Psychology-nak (A pszichológia elmélete).
Hosszú távon az olyan európai gyökerű filozófiák, mint a fenomenológia, hermeneutika, pszichológia és az oktatás dialektikája érdeklik. Tanulmányozta a vizsgázást és az osztályozást, a Prüfung und Herrschaft (1978) szerzője. Jelenleg az értékelés mint ismeretalkotás módszerével foglalkozik, és a tanonckodás mint oktatási forma lehetőségeivel. Sokat írt a kvalitatív kutatásról, beleértve az Issues of Validity in Qualitative Research (Az érvényesség kérdései a kvalitatív kutatásban) szerkesztését is. A Psychology and Postmodernismben (Pszichológia és posztmodern), melyet szintén szerkesztett, amellett érvel, hogy a pszichológia egy tudományág, amely annyira beleásta magát a …
Tovább a műhöz
Talán emlékszünk még életünknek arra a szakaszára, amikor az egész világ nagy, felfedezésre váró csoda volt. De, ha feledésbe merült is már ez az idő, vannak talán a környezetünkben olyan kisgyerekek, akik kerekre nyílt szemükkel emlékeztetnek minket erre az időszakra. Minden gyerek életében eljön a „miért korszak”, amikor elemi erővel tör fel a kíváncsiság, a világ megismerésének vágya. A kvalitatív kutató olyan ember, akinek az életében az átlagnál talán tovább tart a „miért korszak”, s felnőttkorában is képes úgy, azzal a nyitott, előítélet-mentes, őszinte kíváncsisággal tekinteni a világra, ahogy a kisgyerek. Ha rátalálunk a minket valóban érdeklő területekre, ezt a kíváncsiságot mi is, mindannyian felidézhetjük magunkban. Ez a könyv abban segít, hogy a felmerülő „miértekre” és „hogyanokra” valódi, a könnyű megoldásokat elkerülő, felszín mögé hatoló válaszokat tudjunk adni. A tárgyalt kvalitatív kutatási módszerek eszközöket kínálnak számunkra az emberi világ számos jelenségének megismeréséhez. Ha az e módszerekkel szerzett kvalitatív kutatások eredményeit olvassuk, egy rejtett összefüggéseiben feltáruló világra csodálkozhatunk rá. A kvalitatív kutatót kisgyerek helyett hasonlíthatjuk marslakóhoz is, a metaforikus Idegenhez, aki előzetes feltételezések nélkül, a kívülről jött ember szemével olyasmit is észrevesz, melyre a …
Tovább a műhöz
Módszertan
- Héra Gábor
- 2005
Hogyan szerezhetünk ismereteket a bennünket körülvevő társas világról? Mi a különbség a hétköznapi ember és a tudós által alkalmazott megismerési módok között? Yo! Fülünket sérti, és szívünk nem érti,
Hogy rádiónk éjjel miért van tele nyugati zenével,
Nem pedig nyugtató, szép magyar rappel,
Javarészt külföldi folyik a médiából,
Nem ezért jöttünk ide Levédiából,
Magyaros zenét, Magyar szavakat,
Hazafias rappereket, Hip-Hop-fiakat!
Szép szöveget, erkölcsi témát,
Ezeréves múlthoz hű magatartást!
(Belga együttes: Majd megszokod! CD, 2002.)
A fenti idézet egy napjainkban igen népszerű zenekar Magyar Nemzeti Hip-Hop-ot! című számának szövegrészlete, s éppúgy alkalmas egyes társadalmi jelenségek igen plasztikus bemutatására, mint az alábbi: , A nemzeti érzés szociológiai megközelítése során nem lehet egyezségre jutni abban, hogy mi az a közös kommunikációs alap, amelyet a nemzeti alapelvű szervezettség nyújt. Egyesek azt állítják, hogy a nemzetté fejlődést csak úgy lehet megérteni, ha a társadalmi-biológiai erők folyamatosságából indulunk ki, melyek a közös származásba és a közös ősökbe vetett hit alapján formálják az identitást. E szemlélet létjogosultságát azok a tudósok vitatják, akik azt állítják, hogy a nemzet mesterséges képződmény. E megközelítés a nemzetet úgy magyarázza, hogy csak egy múltbeli kivetítés, ami megvalósítható …
Tovább a műhöz
Milyen indíttatással, milyen motívumok és fogalmi megfontolások alapján, és milyen módszerek alkalmazásával zajlik a társadalom és a társadalomban élő ember kutatása a XX. század utolsó és a XXI. század első évtizedeiben? Miféle az emberről, a társas világról és a társadalomról alkotott implicit feltételezéseken nyugszanak e kutatások, s közülük melyeket erősítenek meg, vagy esetleg cáfolnak és szorítanak háttérbe eredményeik? Milyen reflektív hatások tulajdoníthatók e kutatásoknak, azaz miként hat vissza a társadalomtudományi kutatás az emberi társadalomra és az egyénekre? Jelen kötetben közölt írások az ilyen és hasonló rendkívül alapvető, ugyanakkor ritkán végiggondolt kérdésekre nyilvánvalóan nem adnak egyszer s mindenkorra érvényes válaszokat. Mégis, a kötet tanulmányai a fenti és hasonló kérdésekre adható lehetséges válaszok horizontján belül nyerik el értelmüket. Nagyjából a XX. századközepétől a pszichológiában, szociálpszichológiában és szociológiában végzett empirikus kutatások jelentős része a kísérleti demonstrációk, illetve a tömeges adatfelvételek számokban megragadott változóinak leírását, a köztük lévő összefüggések megállapítását, és a feltételezhető mögöttes tényezők feltárását célozza. Ugyanakkor egyre markánsabban fogalmazódnak meg az ily módon felfogott társadalomtudományi megismerési stratégia kiegészítői …
Tovább a műhöz