Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 6
Összes találat megjelenítve : 6
Találatok
Az európai történeti kutatásban az elmúlt évtizedekben újra előtérbe kerültek a forrástanulmányok, az újabban felfedezett dokumentumok kiadása, illetve a már ismert szövegek új szempontok szerinti elrendezésben való közreadása. Szükség is van erre, hiszen több humán tudományszak oktatása és művelése erősen elméleti irányba tolódott el, a szakember gyakran elveszíti a forrásokkal való kapcsolatát. A nagyobb nyugat-európai nemzetek több pozitivista vagy legalábbis forrásközpontú tudománytörténeti szakaszt éltek át, ennek ellenére ismét napirendre került a történelmi dokumentumok mostani elvárásoknak megfelelő kritikai kiadása. A középkori és kora újkori könyves műveltség kutatásában élenjáró Németország, Franciaország vagy Anglia szakemberei sok évtizedes, módszeres, alaposan megtervezett kutatómunka eredményeire támaszkodhatnak, amikor az írásbeliség, az olvasás, a könyvtárak és a könyvek használatának történetét modern kutatási és elemzési szempontok szerint újragondolják és -írják. Magyarországi kulturális és történelmi emlékek feltárása több okból is késik, és sajnálatos módon állandóan halasztódik. A könyves művelődés históriájának számos klasszikussá vált kutatója mellett az elmúlt évtizedekben mégis örvendetesen sok művelője akadt, és több országos program indult a kutatások szervezetté tételére. A retrospektív nemzeti …
Tovább a műhöz
Mi a könyv? A válasz magától értetődőnek látszik. Nem árt azonban az óvatosság: noha a könyv mindennapi használati tárgy, éppen létének látszólagos evidenciája burkolja be a költő által is megénekelt csodálatos árnypalástba. A könyv szó szöveget hordozó (vagy üres) lapok összekötött vagy összefűzött együttesét jelöli. Moreri Szótára.2 szerint a könyv „egymással összekapcsolt papírlapok együttese, amelyekre valamit írtak”. Ez a meghatározás a könyv tárgyi-anyagi valóságára utal, ahogyan azt a szó etimológiája is mutatja: a latin nyelvekben használatos szavak (a francia livre, az olasz libro, a spanyol libro és a portugál livro) a latin //Perből származnak, amely kifejezés eredetileg a külső kéreg és a fa teste közötti vékony hártyát jelölte - tehát az írás egy lehetséges hordozóját. A Sankt Gálién könyvtárában ókori kéziratokat kereső itáliai humanisták 1416-ban találhattak ott „egy fakéregből készült könyvet. Márpedig a latin nyelv a fakérgek bizonyos fajtáit libri néven ismerte, Jeromos szerint innen származik a könyvek elnevezése. Noha a szóban forgó könyv tartalma a legkevésbé sem volt irodalmi, én mégis nagy tisztelettel viseltettem iránta, méghozzá különös régisége okán...”! A germán nyelveket vizsgálva hasonló megállapításokra juthatunk. Az angol boof{ és a német Buch szavak az ónémet hokis (bükk) szóból eredeztethetők. A görög …
Tovább a műhöz
A szellemi alkotások különféle információhordozókon, dokumentumokban öltenek testet. Ahhoz, hogy ezek a dokumentumok eljuthassanak a felhasználókhoz, először is tájékozódnunk kell róluk. A dokumentumok összegyűjtése és közvetítése, hozzáférhetővé tétele a könyvtárak feladata, a róluk való tájékoztatás alapvető könyvtári-bibliográfiai tevékenység. A dokumentumokról való tájékoztatás előfeltétele, hogy a dokumentumokat "feldolgozzuk", azaz a legfontosabb jellemző jegyeiket lejegyezzük, és különböző formákban e jegyek alapján biztosítsuk a visszakeresést, a "feljegyzés" megtalálását. Azt a folyamatot, amelyben rögzítjük a dokumentum ún. bibliográfiai adatait, és az így kapott tételeket meghatározott elemek kiemelésével betűrendes nyilvántartást szerkesztünk, katalogizálásnak nevezzük. A katalogizálás során a dokumentumról ún. bibliográfiai tételt készítünk, amelyet aztán több formában hasznosíthatunk: könyvtári katalógusban, bibliográfiában és egyéb tájékoztató kiadványokban, számítógépes bibliográfiai adatbázisban. Ebben a jegyzetben megismerkedünk a bibliográfiai tételek elkészítésének a szabályaival és könyvtári felhasználásuk alapvető formájával, a leíró betűrendes katalógus szerkesztésével. A feldolgozó munka, a katalogizálás az alapvető feltétele a könyvtári állomány használhatóvá tételének. A könyvtár ugyanis hiába gyűjti …
Tovább a műhöz
Ez a jegyzék azoknak az irodalmilag értéktelen, tartalmilag silány, elavult, nagyrészt szépirodalmi könyveknek a felsorolását tartalmazza, amelyek nem érdemesíthetők arra, hogy a kulturális felemelkedés útján járó dolgozó népünk olvasmányai legyenek. A most közreadott jegyzék nem teljes- ezért azt a közeljövőben kiegészíteni szándékozzuk.
Tovább a műhöz
Ez a jegyzék azoknak az irodalmilag értéktelen, tartalmilag silány, elavult, nagyrészt szépirodalmi könyveknek a felsorolását tartalmazza, amelyek nem érdemesíthetők arra, hogy a kulturális felemelkedés útján járó dolgozó népünk olvasmányai legyenek. A most közreadott jegyzék nem teljes- ezért azt a közeljövőben kiegészíteni szándékozzuk.
Tovább a műhöz
Ez a jegyzék azoknak az irodalmilag értéktelen, tartalmilag silány, elavult, nagyrészt szépirodalmi könyveknek a felsorolását tartalmazza, amelyek nem érdemesíthetők arra, hogy a kulturális felemelkedés útján járó dolgozó népünk olvasmányai legyenek. A most közreadott jegyzék nem teljes- ezért azt a közeljövőben kiegészíteni szándékozzuk.
Tovább a műhöz