Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
Az angol nyelvterületen se szeri, se száma azoknak a műveknek, amelyek a tudományos kutatás és közlés módszertanát, a kutatás közben felmerülő gyakorlati, etikai és adott esetben pszichológiai problémákat tárgyalják. Ezek között vannak nagy tekintélyű amerikai kézikönyvek (Chicago Manual 1993, MLA Handbook 1995), ezek brit megfelelői (Hart’s Rules 1983), és említhetünk az ezek alkalmazására épülő munkákat is (Mahmoud 1992). Németországban sem kell sokáig kutakodnunk könyvesboltokban vagy könyvtárakban, hogy a kutatás módszertanával foglalkozó könyvekre leljünk (Poenicke 1988, von Werder 1993). Az e témakörben született átfogóbb jellegű magyar nyelvű munkák száma azonban csekély, bár az egyes részterületeket egyre több mű fedi le. Ez indította a jelen könyv szerzőit, hogy olvasmányélményeiket, tapasztalataikat összefoglalják. A jelen könyv egyik előzménye volt A megismerés csapdái címmel 1995-ben megjelent jegyzet, amely a természet-tudománnyal foglalkozó kutatók széles körében nagy sikert aratott. Másik előzményként a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, valamint a Debreceni Orvostudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatói számára tartott előadások anyaga szolgált. Könyvünk a tudományos kutatást általában tárgyaló munkák és a publikálás „receptjét” nyújtó gyakorlati …
Tovább a műhöz
Az állományépités két folyamatot foglal magába: a gyarapítást és a tervszerű apasztást. Az a céljuk, hogy a könyvtári rendszer egységeinél operativ, jól hasznosítható, rugalmas, egymást jól kiegészítő gyűjtemények épüljenek, A gyarapítási politikát meghatározó tényezők közül kiemelkedő jelentőségűek a könyvtári rendszerbe való tartozásból adódó előnyök és feladatok. A ma könyvtárának - feladatai megoldásához - ésszerű feladat- és munkamegosztásra kell törekednie már a gyűjteményépítés szintjén is, ezért szentelünk nagy figyelmet az összeállításban az együttműködési lehetőségek bemutatásának.
A gyüjteményépités döntő mozzanata a válogatás, a szelekció szempontjainak megfogalmazása és érvényesítése. A döntés objektívabbá tétele ér-
dekében igénybe vehetünk ma már matematikai, statisztikai és matematikai statisztikai (bibliometriai) módszereket. Ezek a módszerek egy-egy tenden-
ciát fogalmaznak meg, amelyeknek felismerésével elvész a jelenség esetleges jellege, ismeretükben számolni, számítani és tervezni tudunk. Az a tapasztalat, hogy e módszerek kombinációja hozza a legjobb eredményt. A szöveggyűjtemény további részei a hagyományos és nem-hagyományos
dokumentumok tipologizálásához, állománybavételéhez, az állományból való törléséhez, továbbá az állomány ellenőrzéséhez szükséges legfontosabb
irodalmat illetőleg …
Tovább a műhöz