Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 10
Összes találat megjelenítve : 10
Találatok
Baranya vármegye nevét minden bizonynyal a’ keblében fekvő Baranyavár nevü erősitvénytől nyert; bizonytalan azonban Baranya nevének eredet. Valamint hajdan sokan, ugy jelenleg is többen felőle igy okoskodnak: Baranya a ‘borok’ igazi hazája; innen neveztetett tehát nemcsak az emlitett vár, hanem egész megyéje is Baranyának, azaz bor’ anyjának. Mások pedig Lazius után azt állítják, hogy a ‘ Baranya nevü vár a’ rómaiak’ idejében Castrum Varronii-nak neveztetett, és hogy a’ magyarok, fölcserélvén a’ V-betüt B-vel, Varronyvár helyett Baronavárnak mondták volna. Mi az elsőt illeti, megengedjük, hogy Baranyavár annak idejében római erősitvény lehetett vagy volt is, mivel omladványai közt legujabb is találtattak római téglák; hanem Varroniusé volt-e, vagy tőle neveztetett-e, azon méltán kétkedhetni, miután Pannoniának régi helyiratában Varroniaumnak nyoma épen nincsen. A' másodikra nézve pedig csak azt tudjuk Béla király' névtelen jegyzője után, hogy a' magyarok Árpád' vezérlete alatt Rákos' mezejéről átkelvén a' Dunán, Budát elfoglalták és Fejérvárnak vevén utjokat, innen a' hadi sereg' egyik részét Ete és Bojta kapitányok alatt Barona vár' elfoglalására küldötték. — Otrokóczy' azon állítása, miszerint Baranya legrégiebb lakóitól, kiket Ptolomaeus breucusoknak és Florus brennusoknak nevez, kölcsönözte volna nevét, szót sem érdemel. A' szószármaztatást …
Tovább a műhöz
A XVII. századbeli híres török utazónak, Evlia Cselebinek az utóbbi években előkerült, tíz vaskos kötetre menő útleirásából, melynek a czíme : a VI. kötet s részben már az V. kötet is Magyarországon tett utazásait foglalja magában. E magyarországi utazások leírásának magyar fordítását tartalmazza e könyv. Evlia Cselebit méltán híres utazónak mondják, mert a régi utazók közül csak az arab Ibn Batuta és az olasz Marco Polo hasonlíthatók hozzá, akár munkáinak terjedelmét, akár azok érdekességét tekintsük. Mielőtt Evlia Cselebi útleírásáról szólnánk, előzetesen egy-két szóval elmondjuk az író élettörténetét is, amennyire ezt a munkáiban szórványosan elejtett adatokból összeállíthattuk. Evlia Cselebi Konstantinápolyban született körülbelül 1611-ben. Atyja Dervis Mohámmed Zilli volt, aki Szulejmán szultán kíséretében jelen volt 1541-ben Buda elfoglalásánál, továbbá Szigetvár elfoglalásánál is s itt tanúja volt Szulejmán szultán halálának. Anyja az Abaza nemzetségből származott s Melek Áhmed pasának nővére volt. Evlia Konstantinápolyban nevelkedett. Nagy hajlamot mutatott a történelmi, földrajzi tudományok és a nyelvek iránt. A török, arab és perzsa nyelveken kívül jól tudott latinul és görögül is. Későbbi utazásaiban pedig saját állítása szerint 147 nyelvet tanulmányozott át. Kitűnt szép
hangja által is és mint müezzin éppen ezáltal vonta …
Tovább a műhöz
A XVII. századbeli híres török utazónak, Evlia Cselebinek az utóbbi években előkerült, tíz vaskos kötetre menő útleirásából, melynek a czíme : a VI. kötet s részben már az V. kötet is Magyarországon tett utazásait foglalja magában. E magyarországi utazások leírásának magyar fordítását tartalmazza e könyv. Evlia Cselebit méltán híres utazónak mondják, mert a régi utazók közül csak az arab Ibn Batuta és az olasz Marco Polo hasonlíthatók hozzá, akár munkáinak terjedelmét, akár azok érdekességét tekintsük. Mielőtt Evlia Cselebi útleírásáról szólnánk, előzetesen egy-két szóval elmondjuk az író élettörténetét is, amennyire ezt a munkáiban szórványosan elejtett adatokból összeállíthattuk. Evlia Cselebi Konstantinápolyban született körülbelül 1611-ben. Atyja Dervis Mohámmed Zilli volt, aki Szulejmán szultán kíséretében jelen volt 1541-ben Buda elfoglalásánál, továbbá Szigetvár elfoglalásánál is s itt tanúja volt Szulejmán szultán halálának. Anyja az Abaza nemzetségből származott s Melek Áhmed pasának nővére volt. Evlia Konstantinápolyban nevelkedett. Nagy hajlamot mutatott a történelmi, földrajzi tudományok és a nyelvek iránt. A török, arab és perzsa nyelveken kívül jól tudott latinul és görögül is. Későbbi utazásaiban pedig saját állítása szerint 147 nyelvet tanulmányozott át. Kitűnt szép hangja által is és mint müezzin éppen ezáltal vonta …
Tovább a műhöz
Der Erfolg des im Jahre 1880 erschienenen „Führers auf der Donau”‘, welches Buch schon 1881 eine zweite Auflage erlebte und dem herrlichsten Strome Germaniens und Osteuropas neue Besucher und Freunde zuzog, ermuthigte den Verfasser, den touristisch-literarischen “Versuch auch auf die Gebirgsgegend Oberungarns auszudehnen, und so entstand im Jahre 1881 dessen : “Illustrirter Führer durch die Karpathen und Oberungarischen Badeorte” welcher ebenso rasch seinen Weg machte, und die Anerkennung der compotentesten Fachmänner erlangte. Dieser zweifache Erfolg war dem Verleger ein Fingerzeig auf der eingeschlagenen Bahn unentwegt fortzuschreiten und den Osten, Europas in seine Thätigkeit auf’ dem Gebiete Reiseliterature einzubeziehen. Ueber die eigentlichen Touristenländer Italien, Schweiz, Tyrol u. s. w. erschienen bereits sozusagen ganze Bibliotheken; dagegen liegen die in laundwirthschaftlicher und commereieller Hinsicht so hochwichtigen Länder der ungarischen Krone für die meisten Westeuropäer als terra incognita da, und gerade der Fabrikant, Exporteur, Geschäftsreisende und Producten-händler des Westens leidet durch diese Unkentniss in erster Reihe. Wie ein Freund des Verlassers ganz richtig bemerkte, hört für die meisten Leute die Geographie Ungarns beim. Budapester Blocksberge auf und dann beginnt das Fabelland in des Wortes vollster Bedeutung. Wiihrend seines Aufenthaltes in Deutschland, seiner Reisen in Belgien und Frankreich hörte der Autor dieser …
Tovább a műhöz
Midőn a pozsonyvármegyei Kiskárpátok – Vöröskőtől—Szomolányig elterülő vidékének hely- s müvelôdéstörténeti vázlatos leirására vállalkoztam, erre leginkább édes hazánk multja iránti kegyeletem, s azon hő óhajom inditott: hogy az e munkámban ismertetett-nem csekély részben érdekes hely- s müvelődéstörténeti adatok, s hiteles — hasonirányu szóbeli hagyományok, — a jövő részére megmentessenek, s hogy a mult idők példáján-épülve, s hiányain okulva, a müvelődés tágas terén hazánk javára erőnkhez képest müködjünk. Munkám közepette mindig azon irányelv lebegett szemeim előtt, hogy a közönséges felfogás szerint csekélységnek itélt mozzanatok- s adatokat sem szabad ily munkánál tekinteten kivül hagyni, s épen ez elvemnek tulajdonitandó, hogy némely helyen a tárgyat legparányibb részleteiben is ismertetem, a mint ez különösen az egyházi műrégiségek leirásánál észlelhető. — Én azt hiszem, hogy ilyen irodalmi munkálatnál inkább lehet per excessum, mint per defectum, hibázni. Nem tagadhatom, hogy e munkának meg vannak a maga hiányai, s hogy némely helyen az adatok töredékes volta, a képvázlatoknak némely kevésbbé kifejtett vonásai, s az anyag részleteinek felállítása s lánczolata, több kívánni valót hagynak hátra. Ezekkel szemközt némi mentségemül szolgáljanak helyi viszonyaim, melyeknél fogva alig közelíthettem meg nagyobb könyvtárakat, s a tán …
Tovább a műhöz
Az építésznek, ki egy nagy házat czélirányosan akar épiteni, számba és figyelembe kell venni nem csak a fontosabb s értékesebb építési anyagot és segédeszközöket, hanem az építést előmozdító csekélyebb tárgyakat is. Igen, a gondos és számító épitész, a tégla-és kőtöredékeket is megbecsüli, s kellőleg értékesiti. Édes hazánk történetének, nevezetesen művelődés történetünknek nagy alkotmánya csak úgy épülhet fel, ha ennél nem csupán az országosan szereplő egyéneknek s a nemzet életére nagyobb vagy általános befolyást gyakorolt eseményeknek, hanem a mult idők mindazon jelenségei, s mozzanatainak is szentelünk figyelmet, melyeknek hatása csekélyebb körre, egy kis vidékre vagy csak ogy községre szorítkozott. Ily apró történeti töredékek nélkül a hazai történetirás mindig hézagos lesz. À történetnél is teljes érvényben áll az erkölcsi világrendnek ismeretes elve: „Ki a csekélységeket megveti, lassankint hanyatlik.” Vajmi gyakran sajnálattal tapasztalhatjuk: hogy a mai nemzedék előtt nagyobb részben, elmosódva van azoknak emléke, kik hajdan egyes vidékeken, habár szerény körben, de áldásosán működtek a közjólétre. Mily sokszor közönyösen taposunk oly földet, melynek ölében egy férfi hamvai nyugosznak, ki érdemes volt arra, hogy kortársai díszes síremléket állítottak volna hantjára, s hogy az utókor ezt kegyelettel fentartsa s ápolja; Minden …
Tovább a műhöz
Marilla, Krassó-Szörény megyében, a déli Kárpátok nyúlványainak összetorlódása által képzett gyönyörű völgyben terül el egy fenyveserdö rengetegében 714 méter magasságban a tenger szine felett. Marilla sem nem város, sem nem falu, hanem egy subalpin kiimával bíró bájos oázis; a telepet alkotó Sanatorium és ennek tartozékait képező villák szétszórtan feküsznek az erdőben. Ezen oázis — széltől rendkívül védett fekvése, portól mentessége, általános normális időjárás mellett egyenletes hőmérséklete, a tartós esőzés ritkasága, végül pedig üdítő és enyhe (az átlagos hőmérséklet májusban 18° C., júniusban 20° C., júl., aug. 22-5° C., szept. 20° C.) délkeleti éghajlata folytán — nemcsak ideális magaslati gyógyhely, hanem egyszersmind kiváló subalpin tavaszi állomás is. Rendesen a május is már annyira enyhe, hogy már ez idötájt is a vérszegény, lázas beteg úgyszólván az egész napot a szabadban töltheti és éjszaka nyitott ablaknál alhatik. A Sanatorium gyógyító eszközei a következők: pneumatikus kamarák süritett levegővel, belégzöterem, svéd torna Zander-gépekkel, légfiírdö (Lahmann szerint), masszás, vibrácziós masszás, viz-gyógyintézet, villamozás, villamosfény-, hidroelektromos-, forrólég-, oxigénes-és szénsavas fürdők, szabadlégkezelés fekvő sátrakban, hizókúra és egyáltalán diétás kúrák végül Röntgen. Marilla következő …
Tovább a műhöz
A kétezer éves múltra visszatekintő Pécs mai épületállományában a világörökség
részét képező ókeresztény sírkamrák, több mint 200 műemlék, számos helyi védettséget élvező architektúra, a közelmúltból pedig az Európa Kulturális Főváros projekt keretében megvalósult, európai színvonalú, modern, művészi épületek foglalnak el kiemelkedő helyet. Ennek az impozáns épített örökségnek a megőrzése elképzelhetetlen a múlt ismerete és megértése nélkül. Az elmúlt években megélénkülő tudományos kutatás eredményeképp több monográfia is napvilágot látott Pécs építészetének - főként 19-20. századi - történetével kapcsolatosan. Ám ezekben a munkákban a kutatók általában nem foglalkoznak az architektúrák belső tereivel, melyek igen ritkán őrzik eredeti formájukat, illetve rekonstruálásukhoz is szegényes a forrásanyag. A háborús pusztítások, a természeti katasztrófák, a tulajdonos- vagy funkcióváltások, a szocialista rendszer irracionális megoldásai, tolvajok és vandálok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy kulturális örökségünknek ez a része mára nagyrészt megsemmisüljön. Éppen ezért tartjuk fontosnak a megmaradt emlékek jelentőségének a tudatosítását és minél nagyobb közönséggel
való megismertetését, mert védelmük is csak így lehet biztosított. Bár Pécs építészete és iparművészete nyilván nem mérhető össze egy európai művészeti …
Tovább a műhöz
Vas megye építészete
- 1998
Egyszerre hiánypótló és hiányos könyvet tart a kezében a Tisztel Olvasó! Hiánypótló kötetet, mert Vas megye építészetéről mindmáig nem jelent meg olyan összefoglaló mű, amely a kezdetektől az 1990-as évekig megrajzolná megyénk építészet-történetének fő irányait. fliányos kiadványt, mert jelenlegi ismereteinkben területenként és korszakonként is rengeteg a fehér folt. Evekig tartó művészet- és helytörténeti alapkutatásokra, régészeti feltárások tömegére lenne szükség ahhoz, hogy egy teljességre törekvő gyűjtemény megszülethessen. Mivel belátható időn belül nem várható e tudományos háttértevékenység elvégzése, kiadónk úgy döntött, hogy igényes kivitelben, gazdag illusztrációs anyaggal megjelenteti a Vas Megye Építészete című, összefoglaló munkát. Kiadványunk nem tudományos igénnyel írt szakkönyv, hanem a nagyközönségnek szóló ismeretterjesztő mű. Szerzőink rendkívül nagy feladatot vállaltak, hisz néhány oldalban kellett összefoglalniuk évtizedek - néha évszázadok - több ezer épületben megvalósult építészeti törekvéseit. A kötet elkészült, s kiadóként csak reménykedhetünk, hogy a benne szereplő írások felhívják a figyelmet megyénk egyedülállóan értékes építészeti emlékeire, és bízunk abban is, hogy Olvasóink személyesen is megcsodálják majd ezeket a - sajnos néha nagyon rossz állapotban lévő - épületeket. | Egy régió népi …
Tovább a műhöz
Ezer éve annak, hogy a magyar nemzet e földet elfoglal la, bírja és nemzeti bélyegét reá nyomta. Egy ezredév lefolyása alatt rendkívüli sok viszontagságon ment keresztül nemzetünk. Valóban e szent hazának nincsen egyetlen egy helysége, nincsen talán egyetlen egy talpalatnyi földje sem, mely történeti nevezetességgel ne bírna, vagy könynyel és vérrel áztatva ne volna. Zilah városim!í is, mely mint a magyar birodalomnak egyik alkotó és így kiegészítő része, hazánk azon helységei, illetve városai közé tartozik, — mely egy ezredév lefolyása alatt sok derült és zivataros napot látott. Éppen az elmondottakból kifolyólag, azt hiszem, nem végzek fölösleges dolgot akkor, midőn én éppen Zilah városunk cser eves múltjáról fogok röviden elmélkedni. Mert hiszen most nemzetünk lázas sietséggel készül az ezredéves ünnepélyre, illő és méltányos, hogy ezen ünnepélyes készülődések közepeit, nemzeti ‘történetünk ismerése mellett, legalább általános főbb vonásokban, mi zila-Mab, ismerkedjünk meg városunk történetének múltjával, mert a mi városunk is éppen ezer éves múlttal bír. S a mellett minden polgárra nézve előnyös, sőt szükséges is, — hogy városának múltjával főbb vonásokban ismerős legyen. De ugyanakkor azt is hangsúlyozom, hogy tér és időbeli képtelenség volna nekem ez alkalommal rendszeres történetről beszélni, én ezen tanulmányom keretén, lehetöleg …
Tovább a műhöz