Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Homerosért versengett csak annyi város, mint Magyarországon a harmadik egyetemért. Ez volt az oka, hogy mikor a közel háromszáz éves budapesti tudományegyetem után, 1872-ben Kolozsvárott felállították a második magyar tudományegyetemet, negyven évig halasztódott a döntés a harmadik egyetem felállítása ügyében. Csak 1912-ben, gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi minisztersége idején került a magyar országgyűlés elé a harmadik egyetem ügye, azonban már ekkor Magyarország szükségletének nem három, hanem négy egyetem felelt volna meg. A magyar törvényhozás ennek a régen mutatkozó szükségletnek tett eleget, amikor Pozsonyban és Debreczenben tudomány-egyetemek felállítását rendelte el. Debreczen a magyar Alföld százezer lakosú városa. Háromszázötven éves háromfakultásos református Akadémiája révén nemcsak a magyar protestantis-musnak szellemi központja, de a magyar művelődéssel is ősi kapcsolatai vannak. A városok egyetem utáni versenyében olyan protektorra hivatkozhatott, mint gróf Tisza István és ép ezért különös joga volt a debreceni egyetemnek, hogy e tragikus sorsú nagy államférfiról nevezze el magát. A református Akadémia az egyetem létesítésekor megszűnt és a helyébe lépő tudományegyetem három fakultása: a református theológiai, a jogi- és bölcsészettudományi kar 1914-ben, a világháború első őszén nyitotta meg kapuit. A negyediknek, az orvosi karnak …
Tovább a műhöz
