Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 4

Találatok


Homerosért versengett csak annyi város, mint Magyarországon a harmadik egyetemért. Ez volt az oka, hogy mikor a közel háromszáz éves budapesti tudományegyetem után, 1872-ben Kolozsvárott felállították a második magyar tudományegyetemet, negyven évig halasztódott a döntés a harmadik egyetem felállítása ügyében. Csak 1912-ben, gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi minisztersége idején került a magyar országgyűlés elé a harmadik egyetem ügye, azonban már ekkor Magyarország szükségletének nem három, hanem négy egyetem felelt volna meg. A magyar törvényhozás ennek a régen mutatkozó szükségletnek tett eleget, amikor Pozsonyban és Debreczenben tudomány-egyetemek felállítását rendelte el. Debreczen a magyar Alföld százezer lakosú városa. Háromszázötven éves háromfakultásos református Akadémiája révén nemcsak a magyar protestantis-musnak szellemi központja, de a magyar művelődéssel is ősi kapcsolatai vannak. A városok egyetem utáni versenyében olyan protektorra hivatkozhatott, mint gróf Tisza István és ép ezért különös joga volt a debreceni egyetemnek, hogy e tragikus sorsú nagy államférfiról nevezze el magát. A református Akadémia az egyetem létesítésekor megszűnt és a helyébe lépő tudományegyetem három fakultása: a református theológiai, a jogi- és bölcsészettudományi kar 1914-ben, a világháború első őszén nyitotta meg kapuit. A negyediknek, az orvosi karnak …
Tovább a műhöz
1967 centenáris évforduló volt a magyar felsőoktatás történetében. I. Lajos király 600 évvel előbb alapította a pécsi egyetemet. Az alapítás nem volt egyedülálló Közép-Európában, hanem beleilleszkedett a közép-európai országok uralkodóinak egyetemalapítási rendszerébe. Az alapítások IV. Károly cseh királynak 1348. évben a prágai egyetemet létesítő aktusával kezdődtek. Néhány évvel később a szomszédos államok uralkodói is önállóan kívánták országaikban az egyetemi oktatást megvalósítani. Ennek során alapította Nagy Kázmér lengyel király 1364-ben a krakkói egyetemet s egy év múlva Albert osztrák herceg a bécsi Universitast. I. (Nagy) Lajos magyar király már 1360-ban gondolt egyetemalapításra s ennek érdekében levelezett Carrara páduai herceggel, hogy engedje át — nyilvánvalóan az egyetem szervezésére — Bartalommeo Piacentini páduai egyetemi tanárt. Az alapítás ekkor még nem realizálódott. Néhány év múlva, 1367-ben a király — egykori kancellárja — Vilmos pécsi püspök segítségével az ország akkor legsűrűbben lakott déli részén, Pécsett állította fel az egyetemet, s annak szervezésére most már a püspök hívta meg barátját, Bolognai Galvano páduai jogi professzort, akit anyagilag gazdagon ellátott, s aki egyben a püspök jogi tanácsadója is lett. Több oklevelet ismerünk ez időből, melyek utalnak Bolognai Galvano pécsi tartózkodására, s itteni …
Tovább a műhöz
Nagyméltóságú Miniszter Úr! Az 1914. november 24-én 156.669/1914. IV. sz. a. kelt magas leiratával méltóztatott Nagyméltóságod a jogi szakoktatás reformja tárgyában egyes kérdések felvetése mellett karunkat véleményes nyilatkozatra és javaslattételre felszólítani. Engedje meg Nagyméltóságod, hogy mielőtt az egyes felvetett kérdésekre válaszolnánk, a jogi szakoktatás jelenlegi bajaira s annak orvoslására nézeteinket rendszeres egészbe foglalva fejtsük ki s csak ezen rendszeres fejtegetések után adjuk meg válaszunkat a felvetett egyes kérdésekre. A jogi szakoktatás reformja hazánkban egyike ama kérdéseknek, amelyek az 1867. évi kiegyezéssel alkotmányos rendelkezési jogát visszanyerő Magyarország modern állami berendezkedése első éveitől kezdve úgyszólván állandóan napirenden vannak, anélkül, hogy gyökeres megoldásuk bekövetezett volna. Pedig nyilvánvaló, hogy e kérdés nemcsak elméleti jellegű, hanem a modern állam létföltételeinek elevenébe markoló nagy gyakorlati fontossággal is bir. A jogi tanfolyam elvégzése alapja a biró, az ügyvéd, a köz igazgatási tisztviselő kiképzésének, s igy a jogi oktatás minősége erős kihatással van az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, sőt — a jogászelemnek a magyar törvényhozás két házában való jelentős részvételénél fogva — a törvényhozó testületek színvonalára is. Nagyméltóságod hivatali elődei a vallás- …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara - Nemzetközi- és Európajogi valamint Jogtörténeti Tanszékeinek kezdeményezésére - 2018. október 19-én emlékkonferenciát szervezett Herczegh Géza Gábor nemzetközi jogász, egykori pécsi professzor születése 90. évfordulójának tiszteletére. A konferencia a Herczegh Géza Nemzetközi Jogi Emlékérem Alapítvánnyal együttműködésben valósult meg Pécsett. A rendezvény célja a nemzetközi hírű jogászprofesszor életműve előtti tisztelgés volt: máig nagy jelentőségű munkásságának különböző vetületeiről hágai bírótársak, magyar pályatársak, kollégák, tanítványok és a pécsi Óriás Nándor Szakkollégium joghallgatói tartottak előadásokat. Jelen kötet első részében a Herczegh Gézáról mint kollégáról, mesterről és nemzetközi jogászról elhangzott személyes hangvételű, részben kifejezett szakmai méltatásokat tartalmazó írásműveket közöljük magyar nyelven. A hágai bírótársak méltatásai magyarul és angol illetve francia nyelvű eredeti változatban is olvashatóak. A kötet további részében az ünnepelt tudományos érdeklődésének két kiemelt területéhez igazodó tanulmányok kaptak helyet: a humanitárius nemzetközi jog és a kisebbségek nemzetközi jogi védelmének egyes aktuális, jogalkotási és jogalkalmazási dilemmáit felvázoló írások olvashatók a magyar nemzetközi jogász közösség tagjainak tollából. …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 4