Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 8
Összes találat megjelenítve : 8
Találatok
Amit az olvasó kezében tart: tanulmánygyűjtemény. A könyv ezer éves útját kívántuk bemutatni Pécsen és Baranyában. A könyv fogalmát széles körűen - és mindig az adott kor fogalomhasználata szerint - értelmeztük: a kézzel írott és a nyomtatott könyv, a periodika, a zárt és a nyilvános könyvtár, a könyvtáros, a kiadó, a nyomda fogalmát is beleértettük.
A különböző időben és különböző' célzattal született és különféle helyen megjelent tanulmányokat az írások tárgya szerint időrendben helyeztük el, hogy ezáltal a történeti folyamat, az idő változása kirajzolódjék. Gyűjteményünk: válogatás. A kötetet a meglevő tanulmányokból állítottuk össze. A terjedelmi korlátok miatt nem törekedhettünk teljességre. A hosszabb dolgozatokból részletet adunk. Nem volt célunk új kutatásokat kezdeményezni. Tudjuk, vannak korszakok, amelyek jobban vonzották a kutatókat, s szükségképpen vannak fehér foltok, amelyek további vizsgálódásra várnak. A kötet egyik célja a történeti folyamat érzékeltetése. A másik célja viszont éppen az, hogy további munkára ösztönözze a kutatókat. Mivel a különböző időben keletkezett, különféle helyen megjelent tanulmányok a nevek és a címek írásában, a rövidítési és az idézési technikában, a kiemelésekben, a hivatkozások feltüntetésében eltérő tipográfiai megoldásokat követtek, ezeket az eltéréseket - nyomdatechnikai …
Tovább a műhöz
Az országos magyar gazdasági egyesület szem előtt tartva azon nevezetes gyakorlati előnyt, mely a sajátlagos viszonyaink között kipróbált általános gazdálkodási elvek értőkének megismerése
által mezőgazdáinkra háramlik, — előszeretettel sorolta hivatásszerű feladatai közé oly birtoktesteknek küldöttség általi megszemlélését és ismertetését melyek a gazdálkodásban úttörő példákkal járva elől, utánzandó mintaképül állíthatók a nagy gazdaközönség szemei elé. E mű szinte egyike, s már ötödike az ily jószágismertetéseknek s az Albrecht főherczeg Ő Fenségének tulajdonát képező béllyei uradalommal foglalkozik. Már huzamosb idő óta képezte megérdemelt figyelem tárgyát azon határozottan belterjes irány, mely a béllyei urodalom gazdasági rendszerének megállapításánál elfogadtatott és a szakértelem és kitartás azon magas foka, melylyel ezen irány, folyton szélesbedő méretekben alkalmazást nyert, s midőn az inaugurált rendszer
értékének alapos megitélhetéséhez szükséges időtartam lefolyt, egyesületünk a hazai mezőgazdaság érdekében fekvőnek találta oda törekedni, hogy közvetlen benyomást szerezve az ezen uradalomban végbement eszközlések értékéről, ismét uj és nagybecsű tapasztalati
adatokat tárhasson a gazdaközönség elé. Hogy egyesületünk e czélját elérhesse, a béllyei uradalmat szakszemle tárgyává kelle tennie, s e végből mindenek …
Tovább a műhöz
Baranya vármegye nevét minden bizonynyal a’ keblében fekvő Baranyavár nevü erősitvénytől nyert; bizonytalan azonban Baranya nevének eredet. Valamint hajdan sokan, ugy jelenleg is többen felőle igy okoskodnak: Baranya a ‘borok’ igazi hazája; innen neveztetett tehát nemcsak az emlitett vár, hanem egész megyéje is Baranyának, azaz bor’ anyjának. Mások pedig Lazius után azt állítják, hogy a ‘ Baranya nevü vár a’ rómaiak’ idejében Castrum Varronii-nak neveztetett, és hogy a’ magyarok, fölcserélvén a’ V-betüt B-vel, Varronyvár helyett Baronavárnak mondták volna. Mi az elsőt illeti, megengedjük, hogy Baranyavár annak idejében római erősitvény lehetett vagy volt is, mivel omladványai közt legujabb is találtattak római téglák; hanem Varroniusé volt-e, vagy tőle neveztetett-e, azon méltán kétkedhetni, miután Pannoniának régi helyiratában Varroniaumnak nyoma épen nincsen. A' másodikra nézve pedig csak azt tudjuk Béla király' névtelen jegyzője után, hogy a' magyarok Árpád' vezérlete alatt Rákos' mezejéről átkelvén a' Dunán, Budát elfoglalták és Fejérvárnak vevén utjokat, innen a' hadi sereg' egyik részét Ete és Bojta kapitányok alatt Barona vár' elfoglalására küldötték. — Otrokóczy' azon állítása, miszerint Baranya legrégiebb lakóitól, kiket Ptolomaeus breucusoknak és Florus brennusoknak nevez, kölcsönözte volna nevét, szót sem érdemel. A' szószármaztatást …
Tovább a műhöz
Baranyamegye tanügyi állapota tekintettel a megye tanügye emelése körül tett kormányi intézkedésekre a lefolyt 8-9 év...
- Halász István
- 1878
Midőn a baranyamegyei tankerület tanügyi viszonyainak jelenlegi állása megirását s részlegezett egy beállitását célul magam elé tűztem, tettem azt azon egyszerü indokból, mely már magában egy ily nemü munkának szükségében rejlik; mert szeretném ily, – bár rövidre össze vont mű – mely a megye iskolaviszonyait bemutatja, becscsel bir nemcsak a közvetlen érdeklettek – de az avatatlanok előtt is. De midőn átnézetet nyujt és bepillantást enged az egyes iskolák állásába; midőn feltünteti az iskola körüli sajátos viszonyokat; midőn eléggé érzékeltetővé teszi a hiányt és előnyt; midőn elénk tárja a közérdekü mozgamat irányával, eredményével és ezek indokaival: lehetővé teszi a siker felismerését; rávezet a tévesztet irányra; modót és alkalmat nyujt egyedeknek ugymint testületeknek isk. ügyeiket a jónak talált szinvonalára emelni. E cél minél tökéletesebb elérése lehetővé tétetett azon bő anyag által, mely a feldolgozásra — a tanf. irattárban — részemre rendelkezésre ált; s hogy csakugyan bővében voltam, mutatja a műi Mindazáltal még ezzel sem voltam megelégedve; hanem amely ügyben adataimat kielégítőknek nem találtam, minthogy sok helyről az isk. vonatkozó adatokat felületesen vallották be, s kételyeim merültek fel azok teljessége iránt: nem kíméltem sem költséget és főkép fáradságot, hogy azokat a tökélyig kiegészíthessem, s mondhatom, miként ez …
Tovább a műhöz
Orvosi helyirások’ haszna tagadhatatlan. A’ helynek, hol lakunk átalános egészségi állapolja nemcsak az orvosra, hanem a’ kormány és minden egyes lakóra nézve is felette fontos. A’ kormányt érdekli a’ tárgy, mert a’ köz testi jólétre gondoskodás első kötelességei közé tartozik; mert csak egészséges polgárok munkásak, ‘s munkássághoz jólétet és szerencsét egyesekre úgy, mint az álladalomra. Az egyes lakó illy helyiratok által avattatik azon visszonyok’ ismeretébe, mikről az ő, ‘s laktársai épsége függ. Végre, ki ne olvasná szívesen lakhelye sőt önnön maga előadását illy fontos és eddig még nem érintett tekintetekben? — A’ föladás azonban nehéz, ugy annyira, hogy a’ jeles orvosi helyirások átalában a’ ritkaságok közé tartoznak. Mert a’ tárgyak’ kölönfélesége többek’ Összemunkálását teszi szükségessé, a’ kútfők’ vizsgálata, az adatok' gyűjtése töménytelen akadályokkal jár, kivált nálunk, hol vajmi sok dolog még bölcsőjében fekszik. ’S mert az illy helyirat leginkább a' leirt táj' lakóitól olvastatik, a' legszigoruabb szabatosságot, pontosságot és hűséget kívánja, annyira, hogy a' legkisebb kicsiség, máskép adva mint van, tetemes szemrehányást szerez az írónak.
Tovább a műhöz
2010-ben Pécs mellett Essen és Isztambul viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet. A két kulturális fővárostól egyenlő távolságra elhelyezkedő Pécs - mind hagyományait, mind a pályázati tematikáját tekintve - képes szervesen kapcsolódni a német és a török kulturális főváros célkitűzéseihez. A határvidék tapasztalatát felmutatni kívánó sok kultúrájú város a nemzetiségi kultúra olyan modelljét mutathatja fel Európának, melynek alapja a magától értetődő együttélés. Ezt a szemléletet ismerte fel az UNESCO, amikor Békedíjjal tüntette ki a várost. Pécs a mai magyar kulturális és művészeti élet második legfontosabb városa. Épített és szellemi öröksége egyaránt számot tarthat Európa figyelmére. Az UNESCO Világörökségéhez tartozó ókeresztény sírkamra-együttes, Gázi Kászim pasa egykori dzsámija, kupoláján a kereszttel és a félholddal, Csontváry, Vasarely és a Pécsről elszármazott bauhauslerek (Breuer Marcel, Forbát Alfréd, Weininger Andor) hagyatéka, az ezeréves pécsi püspökség, Villány és Szekszárd borai, Harkány gyógyvize, a régió kisebbségei mind részét képezik annak a jelentős kulturális hagyománynak, amelyre Pécs 2010-ben is építeni fog. A Pécs2010-pályázat öt pillére:
Pécs pezsgő, élettel teli város; A kulturális örökség és a kulturális újítás városa: kétezer éves város, mely a művészeti innováció helyszíne; …
Tovább a műhöz
A régi pécsi utcanevek olyan időbe vezetik vissza az olvasót, mely a mai Magyarország kialakulásának útját jelölte meg. Ebben az időben indult meg a töröktől szétdúlt, kifosztott hazánk hosszú évtizedekre kiható restaurációja. A német utcaneveknek felbukkanása városainkban természetes következménye volt annak, hogy az új lakók között igen sok volt a németajkú. Az ó-hazára való élénk emlékezés gátolta a bevándorlóknak az új hazához és ennek lakóihoz való asszimilálódását s ezért önkénytelenül a régi mederben folytatták az új környezetben is egyéni és társadalmi életüket. A teljes asszimilálódás csak több generáció után ment végbe s vele csaknem párhuzamosan a régi német utcanevek is eltűntek. A mai kor embere előtt ezek a régi német utcanevek — keletkezésük helyének és idejének körülményeit tekintve — kuriózum voltuknál fogva érdekesek, mint ahogy a török utcanevek sem hagynák közömbösen az érdeklődőt, hiszen ezek a régi elnevezések hazánk történetének egy-egy fejezetéhez szolgáltatnak újabb dokumentumokat. A bécsi Hofkammerarchiv és Kriegsarchiv, valamint az "Országos Levéltár az utcanevek szempontjából nem igen nyújtott számottevő anyagot, amennyiben az ott található conscriptiók inkább csak a város lakóinak számát, vagyoni állapotát tüntetik fel különböző korokban az utcanevek megjelölése nélkül. A Kriegsarchiv-ban található régi …
Tovább a műhöz
A reneszánsz stílus Itália után az elsők között Magyarországon honosodott meg, és jelentős központjai alakultak ki a XV. század végén, valamint a XVI. század folyamán. A korábban feldolgozott erdélyi, esztergomi, budai reneszánsz központok jelentősen gazdagították e fontos művelődéstörténeti korszakról ismereteinket. Ez a kötet egy ugyancsak jelentős humanista központunknak, Pécsnek és környékének korabeli építészetét mutatja be, monografikus feldolgozásban. Alapjául a jelenlegi Baranya megye területén az utóbbi évtizedekben végzett várásatások és műemléki feltárások szolgáltak, melyek nagyszámú reneszánsz épületplasztikai emléket hoztak napvilágra. A pécsi, márévári, pécsváradi és siklósi leletanyag feldolgozásának eredményeként létrejöhetett egy reneszánsz műhelyföldrajzi egység széles körű bemutatása. A szerző több mint két évtizedes kutatómunkájának tapasztalatait összegezve elsőként - átfogó képet e tájegység reneszánszkori építészetéről. | A magyarországi reneszánsz stílusáramlata csak a XV. század legvégén érte el Pécset. Ennek első szerény emléke Emuszt Zsigmond 1498-ból származó címerköve. Nagyobb arányú reneszánsz építkezés csak a XVI. század első éveiben indult meg Szatmári György (1505—1521) püspöksége alatt. Szatmári pécsi püspöksége idején több nagy építkezést folytat Pécsett. Ezek az épületek azonban sajnos a …
Tovább a műhöz