Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 4
Összes találat megjelenítve : 4
Találatok
1. Kitűzöm életednek célját: légy jellemes ember. Jellemessé, nemessé pedig a keresztény erkölcs formál, szerzett ismereteid is a keresztény erkölcs szilárd alapján emelkedjenek. Aki más alapra épít, homokra épít. 2. A keresztény erkölcs főtörvénye a szeretet ; ápold szivedben szemes gonddal. A többi erény mind ebből ágazik, mint a törzsből a fa ágai. Szeress és téged is szeretni fognak. Szeresd az Istent zsenge szived őszinte érzelmével, szeresd felebarátodat mint testvéredet és szeresd okosan magadat : tudnod kell, mi válik javadra, mi nem. 3. A bölcsesség kezdete az Úr félelme ; úgy világítson e gondolat szivedben, mint a napistentől jő az áldás: ne múljék nap, hogy ez áldásért nem imádkoznál s ne hajtsd le fejed nyugalomra, míg hálát nem adtál az isteni jóságnak. 4. Maradj mindig hű fia Egyházadnak. Az erényeknek gyakorlatát, a szentségekhez járulást, melyeket örömest teljesítesz ifjúkorodban, el ne hagyd férfikorodban sem. Légy kész áldozatokra is: tettek beszéljenek érzelmeidről. Úgy kívánhatja a szükség, hogy bátran kell védelmezned Egyházadat. Ha édes hazánkat becsmérelné valaki, vagy szentségtelen kézzel megtépné háromszinű lobogónkat, bizonnyal lángbaborult képpel kelnél védelmére: vallásodért is így kell síkra szállnod, ha támadás éri. Vallási vitatkozásokba azonban ne igen bocsátkozzál és soha senkit ne bánts vallása miatt. 5. Ifjúságod …
Tovább a műhöz
Calasanzi Szent József, a kegyes-tanitórend alapitója. Calasanzi szent József Spanyolországnak Petralta nevű városában született 1556. szeptember 11-én, abban az évben, melyben a másik nagy spanyol rendalapító, Loyolai szent Ignác meghalt. Atyja, Don Pedro Calasanz, katonás spanyol nemes volt, ki övéi közt családi hagyományképen ápolta a katonai hivatást és a vallásosságot. Anyja, Gaston Mária, szelíd, jólelkű, szeretetreméltó asszony a környék szegényeinek pártfogója. A szülők kiváló nevelőkre bízták szemök fényét, a Ids Józsefet, ki reményen felül beváltotta a beléje helyezett bizalmat. Már a gyermekben ragyognak a leendő nagy szent erényei és jelentkeznek a későbbi nagy nevelő vonásai. Maga köré gyűjti társait és Isten szeretetére oktatja. Társai rajongnak érte, buzdulnak példáján és kis szentnek nevezik. Mindenkit elragad lényének két ragyogó tulajdonsága, az ifjúságnak két legbecsesebb ajándéka : ártatlansága és értelme. Alig lehet
az ifjúság elé szebb példaképet állítani, mint a gyermek Calasanzi Józsefnek szeretetreméltó alakját! Az estadillai nemesi iskolában kitűnő
eredménnyel végzi el a mai középiskolával nagyjából egyenrangú grammatikai és humanisztikus tanulmányokat. Majd Spanyolország leghíresebb egyetemein (Alcala de Henares, Lerida, Valencia) bölcseletet, egyházi és világi jogot, végül theologiát hallgat. A három utóbbiból a doktorátust …
Tovább a műhöz
Kalazanci Szent József, a Kegyestanítórend alapítója. Kalazanci Szent József Spanyolország északkeleti részében, az aragóniai Petraltában született 1556. szeptember 11-én, abban az évben, melyben a másik nagy spanyol rendalapító, Loyolai Szent Ignác meghalt. Atyja Kalazanc Péter volt, ki övéi közt családi hagyományképen ápolta a vallásosságot. Anyja, Gaston Mária, szelíd, jólelkű és szeretetreméltó asszony. Családja régi nemesi család, mely azonban idővel elszegényedett s kardforgatás helyett keze munkájával volt kénytelen megkeresni mindennapi kenyerét. A szülők nagy gondot fordítottak szemök fényének, a kis Józsefnek nevelésére, ki reményen felül beváltotta a beléje helyezett bizalmat, Már a gyermekben felragyogtak a leendő nagy szent erényei és jelentkeztek a későbbi nagy nevelő vonásai. Maga köré gyűjtötte társait és Isten szeretetére oktatta. Társai rajongtak érte, buzdultak példáján és kis szentnek nevezték. Mindenkit elragadott lényének két ragyogó tulajdonságával, az ifjúság két legdrágább kincsével: ártatlanságával és értelmével. E tekintetben alig lehet szebb
példaképet állítani az ifjúság elé, mint a gyermek Kalazanci Józsefnek szeretetreméltó alakját! A mai középiskolával nagyjából egyenrangú grammatikai és humanisztikus tanulmányok elvégzése után egyetemi tanulmányait Leridában kezdte és Valenciában folytatta. Innét később egy súlyos …
Tovább a műhöz
A szegedi piarista gimnáziumnak az idén nincs semmiféle jubileuma. A piarista atyák szegedi megtelepülésének kétszázéves fordulóját huszonegy évvel ezelőtt ünnepelte a város, az új épület ötvenhatéves ; egyik sem kerek szám. Az iskola egykori nagynevű igazgatója, Magyar Gábor száz évvel ezelőtt született, de ezek a lapok nem az ő emlékének vannak szentelve, bár róla is esik itt szó. Ennek a sétának és helyszíni közvetítésnek gondolata másutt fogantatott : ez év őszén fogja ünnepelni a magyar kegyestanítórend hazai meggyökérzésének háromszázéves fordulóját. Most lesz háromszáz éve annak, hogy 1642-ben még a rendalapító életében az első piaristák megjelentek Podolinban, a lengyel határmenti kis városban. A legmagyarabb tanítórend tagjai akkor még magyarul sem tudtak, és a későbbi nagy magyar kollégiumok székhelyei : Debrecen, Szeged, Pest, Kecskemét, Kanizsa, Temesvár még török kézen voltak. Az igénytelen piaristák először a Felvidék városaiban terjeszkedtek, s tagjaik nagy részét is onnan toborozták. Ez meg is látszott a rend külső arculatán, s talán ez volt az oka, hogy mikor a török visszahúzódása után megjelenik a rend az Alföld magyar városaiban,
népiesen tót szerzetnek nevezik a piaristákat. De csak addig, amíg közelebbről meg nem ismerik őket. A honfoglalás és a háromszázéves országos munka ismertetése azonban nem ezekre a lapokra tartozik, nem is …
Tovább a műhöz