Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
1999. november 25-én a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara tudományos emlékülést rendezett Számel Lajos professzor születésének 80. évfordulója alkalmából. A nagyszámú elméleti és gyakorlati szakember és az egyetemi hallgatók előtt megtartott tanácskozás igen magas színvonalú előadásait a pályatársak, a hazai közigazgatástudomány jeles képviselői tartották. A szervezők ezúton is köszönetüket fejezik ki azért, hogy „első szóra” eljöttek Pécsre és azért is, hogy tanulmányaikat eljuttatták a kiadóhoz. Ennek révén vált lehetővé az, hogy (viszonylag rövid időn belül) napvilágot láthasson e mű. Ugyancsak köszönet illeti a nyomdát, a gyors megjelentetésért. A konferencia nem véletlenül választotta központi témájául a törvényességet. Tette ezt egyrészt azért, mert ez az a problémakör, amely végighúzódik a szameli életművön, s - hasonlóan az elmúlt évtizedekhez - a törvényesség maradéktalan érvényesülésének biztosítása korunk közigazgatástudományának, politikai, állami életünknek is egyik legaktuálisabb problémája. A tanulmányok felölelik az alkotmányosság és törvényesség
összefüggéseitől a közigazgatási eljárásig, az irányítási, felügyeleti viszonyokon keresztül az EU-csatlakozásból fakadó követelmények számbavételéig a közigazgatás elmélete és gyakorlata előtt álló jelentős kihívásokat, s javaslatokat adnak …
Tovább a műhöz
A tudomány nem zárkózhatik el annak felismerése elől, hogy amaz elvont “én,, melyből az egykori észjog az államot alkotá, nem e világból való. Valóságban minden nép belsőleg válik szét és oszlik alkatrészeire azon külső és szellemi javak megszerzése és birtoka szerint, melyek elsajátitására és élvezésére az emberiség hivatva van. Nem a régi rendek osztályozását óhajtom fejtegetni, hanem veszem a mai földbirtokost, parasztot, zsellért, napszámost, a gyárost, kereskedőt, iparost, segédet, városi munkást, a mai hivatalnokot, lelkészt, ügyvédet, orvost, tudóst, mint meg annyi külső typusát egy oly alakulásának, melyre századunk nem képes többé rendszeres beosztást találni. Munka és birtok, anyagi és szellemi munka, kisebb közép és nagy birtok közt mai napság létező különféleségek és ellentétek nem különböztethetők meg többé állandó megjelenések által. Minden szem, minden törekvés következésképen a társadalmi állás fenntartására, létérti küzdelemre vagy az állapot javítását célzó versengésre irányul. Mindenki első sorban magára és saját osztályára gondol. A birtok és "munka fő- és mellék csoportjai, de még a tudomány és művészet legszellemiesebb hivatala is, tanítók, orvosok, ügyvédek a többiektől elkülönített rétegekben sorakoznak „érdekeik" megóvása végett. Nem vehető tehát rosz néven tőlem, ha én is mint a
„községi …
Tovább a műhöz