Keresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
A magyar gazdaság az utóbbi 10 évben válságos éveket élt át. Teljesitőképessége egyre inkább elmaradt a fokozódó hazai és külpiaci elvárások mögött. A külgazdasági egyensúly javítása, a fizetőképességünk megtartása érdekében eszközölt gazdasági visszafogás a beruházások, a gazdaságfejlesztési programok csökkentését eredményezte és e gazdasági növekedés visszaeséséhez vezetett.
Dél-Dunántúlt sem kerülték el hazánk gazdaságát alapvetően megrázó jelenségek: vészhelyzetben vannak a legmagasabb termelési értéket előállító kitermelő ágazatok /feketeszén, uránérc/, az építőipari vállalatok termelése napjainkban csak a hetvenes évek közepének szintjén mozog, az aszályos esztendők és az elvonáscentrikus szabályozók válsághelyzetbe sodorták a mezőgazdasági nagyüzemeket is.
A közlekedési infrastruktúra tőkeállománya és térszerkezete, az általa nyújtott szolgóltó:ások mennyisége és minősége a vizsgált dél-dunántúli régió, illetve az egész magyar gazdaság működésének is egyik létfeltétele. Széchenyi István az első közlekedéspolitikai koncepcióban /1840/ a következőket írja: "A közlekedés fejlődése szoros kapcsolatban van a társadalmi-gazdasági fejlődéssel. A lakossági mobilitás, az igazgatási és irányítási rendszer, a településhálózat fejlődése stb., a termelőágazatok, a külgazdasági kapcsolatok szüntelenül új, változó …
Tovább a műhöz
Az elmúlt években a magyarországi régiók földrajzi kutatásának szemléletében és módszereiben is jelentős és viszonylag gyors változás következett be. Magyarország tájföldrajza c. sorozatunk jelen kötetének előkészítése során elodázhatatlanná vált annak a már korábban is jelentkező tudományos és gyakorlati igénynek a megvalósítására irányuló törekvés, hogy az ország egyes nagy régióiban a természeti környezet és az azzal szorosan összefonódott termelési-gazdasági tér, valamint a fogyasztás fontos tényezőit külön-külön is és térbeli egymásra hatásukban is értékeljük. Az ország nagyobb természeti tájainak, ill. gazdasági körzeteinek komplex természeti és társadalmi-gazdasági földrajzi szempontú értékelését már korábban tervbe vettük, de gazdaságföldrajzi feldolgozást is tartalmazó kivitelezésére mind ez ideig nem került sor. Napjainkra azonban teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a társadalmi-gazdasági tevékenység hatására a földrajzi környezet változása, átalakulása nagymértékben felgyorsult, sőt helyenként az ember számára jelentősen károsodott A termelőerők racionális területi elhelyezését kijelölő gazdasági döntésekhez, amelyek a hatékonyabb területhasznosítási és területfejlesztési politika megvalósítását szolgálják, feltétlenül figyelembe kell venni mind a természeti ökológiai feltételeket (a természeti erőforrások széles …
Tovább a műhöz