Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
A munkaidő-gazdálkodás kidolgozásakor szükséges, hogy a vállalat ismerje a leglényegesebb tartalékokat, veszteségforrásokat. A tartalékok, veszteségforrások jelentős része feltárható és realizálható, ha Ismerjük a munkaidő szerkezetét. Az első ilyen irányú vizsgálatokat a XX. század elején az Egyesült Államokban végezték. A munkaidő szerkezetét vizsgáló módszereket Időtanulmányoknak hívjuk. Az időtanulmányok lehetővé teszik a műszakon belüli kieső és veszteségidők felderítését, és olyan szervezési intézkedések, tervek készítését, amelyek végrehajtásával csökkenthetők a kieső és veszteségidők, és növelhető ezáltal a termelékenység. Mindennek fontosságát napjainkban, amikor a munkaerő extenziv növelésére egyre kevesebb lehetőség nyílik, nem kell külön hangsúlyozni. Az állami iparban 1960-hoz viszonyítva 1975-re a munkások száma csak 22,1 %-kal nőtt, de 1969 óta /127,3 %/ egyenletesen csökken. A csökkenés fontosabb okai: a mezőgazdasági üzemek megszilárdulása, a szolgáltatások dinamikus fejlődése, és demográfiai okok. A munkaerővel való ésszerű gazdálkodásra az MSZMP II, Kongresszusa is felhívta a figyelmet: "Munkánk megjavitásának fontos követelménye, hogy jobban éljünk azokkal a lehetőségekkel, amelyek az üzem- és munkaszervezésben, a munkaerőgazdálkodásban, a munkaidőalapok jobb kihasználásában rejlenek.
Tovább a műhöz
Miért rugalmasak?
- 1982
A magyar iparszervezetben - amint ismeretes - a kis- és középvállalatok aránya csekély. Kis részarányuk visszahat a meglevő kis- és középvállalatok működési feltételeire, gazdasági céljaira, a környezettel szembeni magatartására is. Emiatt a magyar kis- és középvállalatok működését a nagyságtól független sajátosságok is jellemzik. Ezt figyelembe véve is úgy véljük, hogy a kis- és középvállalatok működése, gyakorlati tapasztalatainak megfigyelése és elemzése alapján megválaszolhatjuk azt a kérdést, hogy a kis- és középvállalatok számának szaporodásától és működési feltételeik megváltoztatásától mennyiben várható a magyar ipar alkalmazkodókészségének és versenyképességének javulása. Az alkalmazkodóképességet a fejlesztési és értékesítési tevékenység tanulmányozásával vizsgáltuk. Kutatásunk közelebbi célját a következőkben határozhatjuk meg: a kisebb vállalatoknak milyen, a nagyvállalatoktól eltérő sajátosságaik vannak a környezethez fűződő kapcsolataikban, azaz beszerzési, értékesítési, kooperációs, műszaki fejlesztési és piacválasztási gyakorlatukban? A vállalat rugalmasságának alakulásában nem kis szerepet játszik a vállalaton belüli és a külvilággal kiépített kapcsolatrendszer és az, hogy milyen érdekek alapján születnek a fejlesztési döntések; hogyan, milyen gyakran kerül sor az új termékek bevezetésére stb. Ezekre a …
Tovább a műhöz