Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 12
Összes találat megjelenítve : 12
Találatok
A jegyzet nem előzmény nélküli mű. 2005-ben a Szerző azonos címmel megjelent jegyzetének kiadását az indokolta, hogy az Országgyűlés 2004. december 22-i ülésnapján megalkotta a 2004. évi CXL. törvényt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól. A törvény hatályba lépésével a hatósági jogalkalmazásban új fejezet kezdődött. A változás mindenek előtt a megváltozott szabályozási koncepcióból következett. Hnnck köszönhető, hogy új intézmények kerültek be a közigazgatási hatósági eljárási jogba és sor került már létező megoldások újraszabályozására. E mellett a törvényalkotó nem „a minden áron való változtatás” filozófiáját tartotta fontosnak, hanem a korábbi szabályozás gyakorlatban bevált értékeinek a megőrzését. Valójában tehát a törvény a meglévő és modifikált, valamint az új intézményeknek egyfajta ötvözete volt. A szabályozás azonban, az. előzményekhez képest nem bizonyult hosszú életűnek. Az Országgyűlés 2008. december 15-í ülésnapján elfogadta a 2008. évi C'XI: törvényt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXH: törvény módosításáról. A módosítás célja a közigazgatási hatósági eljárás egyszerűbbé, gyorsabbá és hatékonyabbá tétele. A jegyzet a módosításokra figyelemmel készült. Korábban l)r. Száméi Lajos professzorral, …
Tovább a műhöz
A közigazgatást a szakirodalom hosszú időn keresztül a végrehajtó hatalommal azonosította, illetve a végrehajtó hatalom keretében helyezte el. Ez azzal magyarázható, hogy a kialakuló polgári államokban kezdetben a közigazgatást kizárólag jogi képződménynek tekintették, A közigazgatás jogon kívüli
elemeinek nem tulajdonítottak jelentőséget. E felfogás szerint a közigazgatási jog pedig nem más, mint a szervezeteket, feladatokat, hatáskört és működést meghatározó jogszabályok összessége. A társadalmi fejlődés azonban egyre világosabbá tette, hogy a közigazgatásnak vannak jogon kívül eső elemei is. Ez a
felismerés abban is megmutatkozott, hogy a közigazgatással a jogtudomány mellett egyre több társadalomtudomány is kezdett foglalkozni (politikatudomány, szociológia, szervezéstudomány stb.). A közigazgatással kapcsolatos kutatásokat egyre inkább a komplexitás, valamint a tudományágak egymásra hatása kezdte jellemezni. A több irányból kiinduló megközelítések közül az egyik legismertebb felfogás a közigazgatást - olyan állami tevékenységnek tekinti, - amelyet az e célra felépített szervezetben, - szakemberek látnak el. Ma már általános elfogadott vizsgálódási szempont, hogy a közigazgatás meghatározásához az igazgatás definiálásán keresztül juthatunk el. Ezért mi is az igazgatásból indulunk ki. | Nem igényel bővebb bizonyítást az a közismert tény, hogy a …
Tovább a műhöz
1999. november 25-én a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara tudományos emlékülést rendezett Számel Lajos professzor születésének 80. évfordulója alkalmából. A nagyszámú elméleti és gyakorlati szakember és az egyetemi hallgatók előtt megtartott tanácskozás igen magas színvonalú előadásait a pályatársak, a hazai közigazgatástudomány jeles képviselői tartották. A szervezők ezúton is köszönetüket fejezik ki azért, hogy „első szóra” eljöttek Pécsre és azért is, hogy tanulmányaikat eljuttatták a kiadóhoz. Ennek révén vált lehetővé az, hogy (viszonylag rövid időn belül) napvilágot láthasson e mű. Ugyancsak köszönet illeti a nyomdát, a gyors megjelentetésért. A konferencia nem véletlenül választotta központi témájául a törvényességet. Tette ezt egyrészt azért, mert ez az a problémakör, amely végighúzódik a szameli életművön, s - hasonlóan az elmúlt évtizedekhez - a törvényesség maradéktalan érvényesülésének biztosítása korunk közigazgatástudományának, politikai, állami életünknek is egyik legaktuálisabb problémája. A tanulmányok felölelik az alkotmányosság és törvényesség
összefüggéseitől a közigazgatási eljárásig, az irányítási, felügyeleti viszonyokon keresztül az EU-csatlakozásból fakadó követelmények számbavételéig a közigazgatás elmélete és gyakorlata előtt álló jelentős kihívásokat, s javaslatokat adnak …
Tovább a műhöz
A tudomány nem zárkózhatik el annak felismerése elől, hogy amaz elvont “én,, melyből az egykori észjog az államot alkotá, nem e világból való. Valóságban minden nép belsőleg válik szét és oszlik alkatrészeire azon külső és szellemi javak megszerzése és birtoka szerint, melyek elsajátitására és élvezésére az emberiség hivatva van. Nem a régi rendek osztályozását óhajtom fejtegetni, hanem veszem a mai földbirtokost, parasztot, zsellért, napszámost, a gyárost, kereskedőt, iparost, segédet, városi munkást, a mai hivatalnokot, lelkészt, ügyvédet, orvost, tudóst, mint meg annyi külső typusát egy oly alakulásának, melyre századunk nem képes többé rendszeres beosztást találni. Munka és birtok, anyagi és szellemi munka, kisebb közép és nagy birtok közt mai napság létező különféleségek és ellentétek nem különböztethetők meg többé állandó megjelenések által. Minden szem, minden törekvés következésképen a társadalmi állás fenntartására, létérti küzdelemre vagy az állapot javítását célzó versengésre irányul. Mindenki első sorban magára és saját osztályára gondol. A birtok és "munka fő- és mellék csoportjai, de még a tudomány és művészet legszellemiesebb hivatala is, tanítók, orvosok, ügyvédek a többiektől elkülönített rétegekben sorakoznak „érdekeik" megóvása végett. Nem vehető tehát rosz néven tőlem, ha én is mint a
„községi …
Tovább a műhöz
A közgazdasági tudás kútja mélységes, a közgazdaságtudomány által vizsgált területek tárháza pedig nagyon széles és színes. Elméleti irányai és gyakorlati
alkalmazásai már önmagukban is olyan jelentős spektrumokat fognak át, amelyeknek csak vaskos könyvek szolgálhatnak megfelelő keretéül. Aki a közgazdaságtan komplex jelenségbirodalmába próbálja bevezetni az érdeklődő olvasót, annak a hatalmas fa és az apró fejsze ellentmondásának érzésével kell belevágnia ebbe az izgalmas vállalkozásba. A közgazdaságtudományba bevezetni kívánó - és általában meglehetősen szűk terjedelmi korlátok közé szorított - könyvek ezért sokszor igen eltérő irányokból és logikával közelítik meg a közgazdasági tudás óriás fájának tartalmát és alapvető jellemzőit. A vizsgált témakörök tárgyalásmódjai és az egyes témák súlyai tehát elsősorban attól függnek, hogy a szerzők nézőpontjai mit tesznek láthatóvá, vagyis hogy a tudományos megismerés „reflektorfényét' hová és mire irányítják. Annak eldöntésében, hogy e könyv milyen irányokba fókuszálva kívánja megalapozni a közgazdaságtudományi képzésben részt vevő hallgatók ismereteit, a képzési követelményrendszer, az oktatási tapasztalatok és az individuális kutatói szemléletmód egyaránt útmutatóul szolgáltak. Ugyanakkor, mint bármely tudományba bevezetést célzó írás, ez a könyv is az adott tudomány …
Tovább a műhöz
A „Bevezetés a közigazgatási jogba” című jegyzet (elsősorban) a jogi asszisztensképzésben résztvevők számára készült. A tananyag a közigazgatás - azaz az állam- illetve önkormányzati igazgatás - szervezetrendszerét, a szervek működésére és eljárására vonatkozó szabályokat igyekszik bemutatni. A képzés jellegére és az alacsony óraszámra tekintettel a kiadvány elsősorban a tételes jogi rendelkezésekre épül, mindössze annyiban tartalmaz elméleti ismeretanyagot, amennyiben az elengedhetetlenül szükséges a közigazgatás(i jog) vizsgálatához. Terjedelmi korlátok miatt a jegyzet csak a legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket tárgyalja. A felhasznált jogszabályok jegyzékében megjelölt törvények és rendeletek további segítséget nyújtanak az anyag elsajátításához. Aki a közigazgatási jog bővebb, elméleti ismeretanyagában óhajt elmélyülni, az Irodalomjegyzékben megtalálja a vonatkozó fontosabb szakirodalmat. A jegyzetet mindazonáltal haszonnal forgathatják azok a (nem az egyetemi alapképzésben résztvevő) hallgatók, akiknek szükségük van az alapvető közigazgatási jogi ismeretekre elsajátítására. Köszönet illeti dr. Bencsik András kollégát a jegyzet átdolgozásához nyújtott segítségéért.
Tovább a műhöz
A „Bevezetés a közigazgatási jogba” című jegyzet (elsősorban) a jogi asszisztensképzésben résztvevők számára készült.
A tananyag a közigazgatás - azaz az állam- illetve önkormányzati igazgatás - szervezetrendszerét, a szervek működésére és eljárására vonatkozó szabályokat igyekszik bemutatni. A képzés jellegére és az alacsony óraszámra tekintettel a kiadvány elsősorban a tételes jogi rendelkezésekre épül, mindössze annyiban tartalmaz elméleti ismeretanyagot, amennyiben az elengedhetetlenül szükséges a közigazgatás(i jog) vizsgálatához. Terjedelmi korlátok miatt a jegyzet csak a legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket tárgyalja. A felhasznált jogszabályok jegyzékében megjelölt törvények és rendeletek további segítséget nyújtanak az anyag elsajátításához. Aki a közigazgatási jog bővebb, elméleti ismeretanyagában óhajt elmélyülni, az Irodalomjegyzékben megtalálja a vonatkozó fontosabb szakirodalmat. A jegyzetet mindazonáltal haszonnal forgathatják azok a (nem az egyetemi alapképzésben résztvevő) hallgatók, akiknek szükségük van az alapvető közigazgatási jogi ismeretekre elsajátítására.
Tovább a műhöz
A „Bevezetés a közigazgatási jogba” című jegyzet (elsősorban) a jogi asszisztensképzésben résztvevők számára készült.
A tananyag a közigazgatás - azaz az állam- illetve önkormányzati igazgatás - szervezetrendszerét, a szervek működésére és eljárására vonatkozó szabályokat igyekszik bemutatni. A képzés jellegére és az alacsony óraszámra tekintettel a kiadvány elsősorban a tételes jogi rendelkezésekre épül, mindössze annyiban tartalmaz elméleti ismeretanyagot, amennyiben az elengedhetetlenül szükséges a közigazgatás(i jog) vizsgálatához. Terjedelmi korlátok miatt a jegyzet csak a legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket tárgyalja. A felhasznált jogszabályok jegyzékében megjelölt törvények és rendeletek további segítséget nyújtanak az anyag elsajátításához. Aki a közigazgatási jog bővebb, elméleti ismeretanyagában óhajt elmélyülni, az Irodalomjegyzékben megtalálja a vonatkozó fontosabb szakirodalmat. A jegyzetet mindazonáltal haszonnal forgathatják azok a (nem az egyetemi alapképzésben résztvevő) hallgatók, akiknek szükségük van az alapvető közigazgatási jogi ismeretekre elsajátítására.
Tovább a műhöz
Csefkó Ferenc 1947. február 21-én született Kalocsán. 1973-ban szerzett jogi diplomát a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, 1976-tól az – akkori – Államjogi Tanszéken kezdte egyetemi pályafutását, majd 1997-től adjunktusként a Közigazgatási Jogi Tanszéken tevékenykedett, 2009-től címzetes egyetemi docensként vesz részt a Közigazgatási Jogi Tanszék oktatási és kutatási tevékenységében. Csefkó Ferenc pályafutását sokrétű és sokoldalú szakmai tevékenység jellemezte, de ezek közül mindig különös odaadással és odafigyeléssel látta, és látja el a mai napig egyetemi tennivalóit. Választott tudománya és Alma Matere iránti alázata, elkötelezettsége, és szeretete példaértékű. Oktatási és kutatási tevékenységében az elmélet és a gyakorlat közötti egyensúlyra törekedett, publikációt a tudományos alaposság és a letisztult gondolatmenetek jellemzik. A hallgatókkal és az oktatókkal való viszonyát mindig a közvetlenség, a kollegialitás és a kölcsönös tisztelet határozta meg. A Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kara, illetve a Közigazgatási Jogi Tanszék, továbbá a pályatársak, oktatótársak, volt tanítványok, tisztelők, barátok nevében köszöntjük a hetven éves Csefkó Ferencet születésnapja alkalmából. Kívánunk az Ünnepeltnek minden jót, sok boldogságot, jó egészséget és további kitartó alkotókedvet!
Tovább a műhöz
A „Közigazgatási alapfogalmak” című jegyzet - amely az azonos című tantárgy elsajátításához kíván segítséget nyújtani - a jogi asszisztens képzésben résztvevő hallgatók számára készült. A tananyag a közigazgatás - azaz az állam-, illetve önkormányzati igazgatás - szervezetrendszerét, a szervek működésére és eljárására vonatkozó szabályokat igyekszik bemutatni. A képzés jellegére tekintettel a jegyzet elsősorban a tételes jogra épül, csupán annyiban tartalmaz elméleti ismeretanyagot, amennyiben az elengedhetetlenül szükséges a közigazgatás vizsgálatához. Terjedelmi korlátok
miatt a jegyzet csak a legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket tartalmazza, az anyag alapos elsajátításához a Magyar Köztársaság Alkotmányáról, a jogalkotásról, a helyi önkormányzatokról és az államigazgatási eljárásról szóló törvények ismerete is szükséges. | Az igazgatás az emberi együttműködéshez kapcsolódó folyamatos tevékenység, amely biztosítja a közös cél eléréséhez szükséges személyi, tárgyi feltételeket és a munka összhangját. Az igazgatás valamely főtevékenységhez kapcsolódó olyan kiegészítő, „kiszolgáló”, összehangoló tevékenység, amely több emberből álló szervezett egységet (szervezetet) feltételez. Az igazgatás fogalmi elemei közül legfontosabb a koordináció, az egyes feladatok közötti összhang megteremtése. Lényeges fogalmi ismérv a közös …
Tovább a műhöz
Közjog és jogállam
- 2016
Dr. Kiss László 1951. február 10-én született Jánosházán. 1970-ben kezdte egyetemi tanulmányait a Janus Pannonius Tudományegyetem (mai nevén: Pécsi Tudományegyetem) Állam- és Jogtudományi Karán. Itt szerzett 1975-ben jogi diplomát (és doktorátust). Már egyetemi évei alatt intenzív kötődést mutatott az államigazgatási (közigazgatási) jogterület iránt, az egyetemi tanulmányok befejezése után Száméi Lajos professzor hívására a Kar Közigazgatási Jogi Tanszékén kezdett oktatni. 1977-ben vette át tanársegédi, 1980-ban adjunktusi, 1982-ben pedig egyetemi docensi megbízását. 1992-ben a Köztársasági Elnök egyetemi tanárrá nevezte ki. 1982-ben védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusi, 1992-ben akadémiai doktori értekezését. 1988-1989-ben Humboldt-ösztöndíj keretében a marburg-i Philipps Egyetem vendégkutatója volt. Kiss László gazdag oktatói-kutatói tevékenysége mellett impulzív közéleti tevékenységet is végzett. Ennek keretében - akadémiai tisztségei mellett - 1991 és 1995 között a Magyar Közigazgatási Kamara elnökhelyetteseként,
majd 1995-től 1998-ig a Magyar Közigazgatási Kar alelnökeként tevékenykedett. Két alkalommal is (1989-1990, 1995-1998) részt vett a Deregulációs Tanács tevékenységében. Kiss Professzor Úr a pécsi Jogi Kar közösségének meghatározó tagja, jogászgenerációkat vezetett és vezet be - javarészt Ivancsics Imre „társaságában” - a …
Tovább a műhöz
Amikor 2007 őszén a PTE Állam- és Jogtudományi Kara Közigazgatási Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszékének közössége kezdeményezte, hogy Ivancsics Imre kollégánk 70. születésnapjára „tisztelgő kötetet” adjunk ki, örömmel, a felelősség miatt kis félelemmel és nagy elszántsággal fogtunk e megtisztelő feladathoz. Nem kevés kihívásnak kellett ugyanis eleget tenni, hiszen valaha volt tanárunkról van szó, kinek később nem csupán oktatótársai, de számos kutatásban közösen dolgozó kollégái lehettünk. Ez a kollegiális, sőt talán mondhatjuk baráti viszony évtizedeket ívelt át, sokunknak adva szakmai, emberi segítséget, támaszt. A kar és a tanszéki munkaközösség akként döntött, hogy a kiadvány kifejezetten szakmai legyen; a vállalt témakör elméleti megalapozottságát adó (de gyakorlati megközelítéseket is nyújtó) olyan tanulmányokat kértünk, melyek kapcsolódhatnak Ivancsics Imre eddigi életpályája során született több száz tanulmány, könyv, könyvrészlet mögött, vagy azokban megjelenő problémakörökhöz; ahhoz, hogy milyen feltételek, garanciák szükségesek a köz szolgálatára hivatott államhatalmi, közigazgatási szervek törvényes működéséhez; hogy azok tevékenysége megfeleljen a jogállamiság szigorú követelményeinek, soha nem feledve azt (amit Ivancsics Imre számtalan előadásában, írásában hangsúlyozott), hogy nem mi (állampolgárok) vagyunk értük, hanem …
Tovább a műhöz