Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 8
Összes találat megjelenítve : 8
Találatok
A Mecsek virágos növényei. Mankó-Büki Balog Károly pécsi kir. itélő táblai elnök (1848-1920) akvarelljei. I.
- Balog Károly
- 1907-1919
Balog Károly, mankó-büki (1848-1920)
Anyja Madách Imre nővére, akit férjével együtt 1849. aug. 16-án gyilkoltak meg hegyi mócok az Arad megyei Szlatina mellett. Az árvát Madách Imre nevelte fel. 1872-ben ügyvédi vizsgát tett, 1875-ben feleségül vette Bérczy Károly műfordító Margit leányát, 1878-ban részt vett a boszniai okkupációban (37. cs. kir.közös gyalogezred főhadnagyaként), erről Bécsben könyvet adott ki, majd ugyanazt magyarul Pécsett 1904-ben. Elbeszéléseket írt. 1883-ban bíró Budapesten, 1891-ben került a pécsi ítélőtáblához, táblai tanácselnök majd táblai elnök. Itt id. Babits Mihály kollégája, barátjaként vállalta a későbbi költő Babits bérmaapaságát. Sokoldalú közéleti tevékenység jellemezte. Jeles turista, a Mecsek Egyesület elnöke. A Mecsek Flórája c. 200 lapos akvarellgyűjteményét a Pécsi Egyetemi Könyvtár őrizte. 1914-ben nyugdíjba ment, Budapestre költözött.
Tovább a műhöz
Magyar fűvész könyv, melly a' két magyar hazábann találtatható növevényeknek megesmérésére vezet, a Linné alkotmánya szerént
- Diószegi Sámuel
- 1807
Imé itt vagyon a’ Magyar Fűvész-Tudományból az első Zsenge, azoknak számára, kik a’ növevényeket kedvellik, és azokkal esmérkedni kívánnak. A’ Természeti dolgok között a’ plántákkal való esmerkedés az, a’ mellyel kiváltképpenn minden léptenn nyomonn kínál bennünket a’ Természet. Az Állatok elmennek előlünk, és nem engedik hogy velek közelről bánjunk; az Ásványoknak nagyobb része nehéz hellyenn van, a’ hegyek gyomrába rejtve de a’ plánták mindenütt a’ főld színénn; erdőnn, mezőnn; kertbenn, hegyenn, vőlgyön, szárazonn, vízenn, víz, alatt, előttünk állanak, és őket tetszésünk szerént vizsgálhatjuk. A’ több állatoknak elég ha megtalálják ezekbenn az ő eledeleket; eszik azt a’ mivel tápláltatnak, a’ többit tapodják: de az emberbenn az esméretre törekedő ész, a’ mit meglát, azt esmérni és nevéről nevezni kívánja.
Tovább a műhöz
Napjainkban, amikor egy olyan nagy jelentőségű évfordulóhoz közeledünk, amilyennel kevés ország dicsekedhet a világban — tudniillik a Magyar Királyság megalakulásának, a magyar államiság fennállásának ezeréves évfordulójához, büszkeséggel kell hogy eltöltsön bennünket népünk, nemzetünk életrevalóságának, szívósságának, rátermettségének ama nagyszerű bizonyítéka, amit Kitaibel Pál ragyogó tudósi életpályája jelent. Ezt azért kell hangsúlyoznunk, mert kulturális és közéletünket több oldalról is számos vélemény, megnyilatkozás borzolja, amelynek rejtett vagy kimondott célja nemzeti identitásunk tudatának lekicsinylése, elbizonytalanítása. Pedig abban, hogy a magyarság koronként kisebb vagy nagyobb mértékben, de folytonosan jelen volt Európa kultúrájában, politikájában és történelmében, magyarság-tudatunk jelentős fenntartó erőként működött.
Ahogyan a középkorban, a lovagi tornákon, egy-egy nagyhírű bajnok győzelmeivel messze földön ismertté tette népe, nemzete kiválóságát, később, a renaissance idején a mesterségek és a művészetek művelői szereztek hírt és megbecsülést országuknak. A felvilágosodás korától kezdve a tudomány is belépett a kiválóság mértékei közé. A török hódoltság 150 éve alatt, majd a Rákóczi szabadságharcban kivérzett ország már a 18. század végére felmutatja Európának az első magyar polihisztort, a kémiában …
Tovább a műhöz