Keresés
Összes találat megjelenítve : 7
Összes találat megjelenítve : 7
Találatok
A bűnözés (ami alatt most ismertté vált bűnözést értünk) elleni harc fontosságát minden társadalmi formáció felismerte, és a legkülönfélébb módokon gyakorolja is. Mivel s látens bűnözés a regisztrált bűnözéstől mind struktúrájában, mind pedig dinamikájában eltár, az általános bűnözésellenőrzési módszerek használhatósága kétségessé válik. Hipotézisek arra a kézenfekvő kérdésre, hogy az ismertté vált bűnözés reprezentálja-e az ősszbűnözést, és ezen belül a látens bűnözést Wadler-től kezdve ismertek. Ezek legfontosabbika az ún. konstans társadalmi viszonyok törvénye. Amikor Sack (1974. 65.) “a hagyományos kriminológia ismeretelméleti bűnbeeséséiről beszél, úgy ez annak a módszernek a kritikáját Jelenti, hogy a kriminológia a társadalmi ellenőrző szervek által bűnösként deklarált tettest tette a kutatás tárgyává, noha ez e tárgy kétségkívül nem Jelenti a bűnözés összességét. Továbbiakban Sack (1974. 67.) "egy "jéghegy csúcsá"-val szemlélteti az ismertté vált és a látens bűnözés viszonyát. A sokat emlegetett (de empirikusan soha sem igazolt) konstans társadalmi viszonyok törvénye azt a hipotézist fogalmazta tehát meg, hogy az ismertté vált bűnözés tendenciájában és struktúrájában reprezentálja az összbűnözést, mert hisz mindkettő azonos okrendszerből táplálkozik. Lényegében ez a hipotézis olvasható a magyar szakirodalomban …
Tovább a műhöz
Vermes Miklós 1971-es Kriminológia alapkérdései című műve óta hiányzik a bűnügyi tudományokkal foglalkozó magyar szakemberek könyvespolcáról egy olyan könyv, amely nem a kriminológia valamely részterületével foglalkozik, hanem valamivel átfogóbb képet kíván fölvázolni. Ha az olvasó veszi a fáradságot és végiglapozza a kötetet, valószínűleg mindig marad hiányérzete, de talán mégis sikerült egy lépést előre lépni valamely átfogó, számtalan nézetet integráló és remélhetőleg egyszer majd megszülető magyar kriminológiai elméleti monográfia irányába. (...) Ez a könyv alapvetően a kriminológiai elméletekkel foglalkozik, tehát azokkal a gondolati rendszerekkel, amelyek vizsgálják, hogy milyen tényezőkre vezethető vissza a bűnözés, a cselekmények megvalósítása, miért válnak egyes emberek bűnelkövetővé (Lévay, 1996, 10. o.). A válaszok keresésének módszereitől és az elméletek tartalmától függően beszélhetünk különböző irányzatokról, tehát többé-kevésbé közös vonásokról a tudományos tételek egyes csoportjain belül, megkülönböztetve egyúttal azokat más csoportoktól. Hangsúlyozni kell, hogy nem feltétlenül valóságosan együttműködő kriminológusok művei, hanem tértől és időtől független szellemi rokonság alapján soroljuk a kutatókat és műveiket ugyanabba az irányzatba. Már most jelezzük, hogy jelen műnek nem célja a fogalmi és pontos …
Tovább a műhöz
Anna szerette a szombatokat. Ilyenkor felvette legszebb ruháját és az esti, éjszakai életbe vetette magát. Imádta, ha megnézik, ha bókolnak neki, ezért aztán soha nem szenvedett társasághiányban. A férfiak, mint a dongók nyüzsögtek körülötte. Tették a szépet, de ő csak azokat tüntette ki különös figyelemmel, akik zsebükben diplomát hordtak: orvosokat, mérnököket. Gyakran járt az egyetemre táncolni, legtöbb barátját itt, a gépész- és más mérnökpalánták között szerezte. Akadt sportoló is a kiválasztottak között, ezért aztán kolléganői, barátnői irigykedve néztek rá: no lám, a kis fekete hajú ápolónő karriert akar csinálni egy ígéretes jövőjű diplomás mellett?
Ideje volna férjhez menni, megállapodni, gyerekeket nevelni - villant át egyre gyakrabban a fiatal lány fejében, s közben udvarlójára, Ferire gondolt. Talán ő az igazi . . . Izgalommal várta a csütörtököt, amikor az esti gimnáziumból jövet ott strázsált a fiú a buszmegállóban, s őt leste. Anna elhessegette magától ezeket a rózsás képeket. Hosszú még a mai szombat, majd holnap látja Ferit — biztosan. Ma nem mehet táncolni a Katowicébe, se a Polóniába, nem ugorhat fel egyik barátnőjéhez sem -ma délutános műszak vár rá a kórház szemészetén. Gyorsan összerámolta a nővérszálló földszintjén a szobáját, s buszra ült, hogy a városban néhány apróságot vásároljon. Most nem esett olyan jól az …
Tovább a műhöz
A magyar kriminológia kutatási eredményekben gazdag, tankönyvekben azonban nem bővelkedő tudományterület. A kriminológia egyetemi oktatását megnehezíti, a diszciplína hazai továbbfejlődését pedig akadályozza az új ismereteket tartalmazó hazai tankönyv hiánya. Ezért kezdeményeztük 2004-ben egy átfogó kriminológiai tankönyv elkészítését. Nagy örömünkre, a felkért szakemberek vállalták a közreműködést és ennek köszönhetően 18 szerző munkájával elkészült a 25 fejezetet tartalmazó Kriminológia -Szakkriminológia c. tankönyv. A mű három szerkezeti egységből áll. Az első rész tudományelméleti, tudomány-történeti és a bűnözés megismerésével, értelmezésével kapcsolatos fejezeteket tartalmaz. A második részben a kriminológiai szempontból leglényegesebb bűncselekmény- és bűnelkövetői csoportokra vonatkozó ismereteket tárgyaljuk. A harmadik részben a bűnözésre való reagálás kriminológiailag releváns kérdéseit bemutató fejezetek szerepelnek. A tankönyv azoknak a szakoknak a hallgatói számára készült, amelyeken kriminológiát, illetve a bűnözés kérdéskörével, a bűnelkövetőkkel való bánásmóddal és a bűnmegelőzéssel kapcsolatos ismereteket oktatnak. A kötet, szándékaink szerint szakkönyv is. Ennek megfelelően munkánkat az egyetemi és főiskolai hallgatókon túl ajánljuk szociálpedagógusoknak, deviánsokkal foglalkozó szociális munkásoknak, …
Tovább a műhöz
„A bűn mélységéről az a bűnös tud igazán beszélni, aki annyira mélyre süllyedt, mint jómagam is. Bár szerintem teljesen mindegy, hogy hány méteres vízbe fullad bele az ember” - írja a szerző, aki valóban megjárta nemcsak a bűn, hanem a börtöncellák mélyét is. Sokadik büntetését töltötte, mikor az élete váratlan fordulatot vett. Nem került ki a rácsok mögül, sőt beismerő vallomása nyomán drasztikusan megemelték a büntetését, mégis szabad emberként élt tovább: szabadon attól, ami a bilincseknél is erősebben tartotta fogva. Az egykori bűnöző, aki évtizedeket töltött rács mögött, szépítés nélkül, őszintén vall arról az útról, amely a kilátástalanságból egy reményteli jövő felé vezet. A ma már boldog házasságban élő édesapa könyve olyan mentőöv, melybe a legmélyebb örvénybe került fuldokló is belekapaszkodhat.
Rácsok mögött szabadon
2500 Ft
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar és a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság magyar nemzeti csoportja 2023. április 14-én „Válságok és büntetőjog” címen megrendezte a fiatal büntetőjogászok első konferenciáját, mely a TKP2021-NVA-07 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NVA pályázati program finanszírozásában valósult meg.
Tovább a műhöz
A koronavírus által okozott világjárvány egyértelműen gazdasági válságot generáló illetve erősítő tényezőnek bizonyult. Mivel a gazdasági válságok hatással vannak a bűnözésre, ezért érdemes röviden megvizsgálni a válságok hatását a bűnözés statisztikájára. 1835 és 1861 közötti bajor adatsorok alapján Georg von Mayr számszerűsíthető kapcsolatot mutatott ki a gabonaárak változása és a lopások száma között. A gabona árának növekedése maga után vonta a lopások számának emelkedését és fordítva. Az 1880-as években a híres francia büntetőjogász és kriminológus, Lacassagne is vizsgálta a gazdasági tényezők és a bűnözés alakulása közötti kapcsolatot. Azt vélte felfedezni, hogy a búzaárak változása szinte teljesen együtt mozog a vagyon elleni bűncselekmények számának változásával, és kimutathatók a gazdasági válságok hatásai is. Az USA 1890-es években lezajlott gazdasági válsága idején a bűnügyi statisztika szintén jelzett. „A válság kezdetekor az újságok a korrupció óriási megnövekedéséről számoltak be. 1895. január 1-jén a Chicago Daily Tribune egy cikkében azt állította, hogy 1894-ben volt a legnagyobb számú sikkasztás 1878 óta, ami egyébként szintén súlyos válságév volt.” Egy német kutatás szerint, amelyet Exner végzett az első világháború után, a következő összefüggést mutatta ki: a munkanélküliek számának minden egymillió …
Tovább a műhöz