Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 4
Összes találat megjelenítve : 4
Találatok
Híres magyar perbeszédek : a közelmúlt nevezetes vád- és védőbeszédei : bevezető tanulmányokkal
- 2013
Különös, hogy vád- és védőbeszéd-gyűjtemény Magyarországon lassan több emberöltő óta nem jelent meg. Stiller Mór (1899) Zöldi Márton (1903), majd Huberth Gusztáv és Müller Viktor (19281929) gyűjteményei után – néhány gyűjteményes kötetben megjelent perbeszédtől eltekintve – csak a háború után találunk tematikus kiadványokat. Visinszkij közzé tett vádbeszédei azonban inkább elborzasztóak, mint tanulságosak (1953), s a különböző – nagyrészt szintén koncepciós – hazai perek megjelentett anyagában is mai szemmel nézve csak „vád- és védőbeszéd paródiákat találunk”. Sokkal kedvezőbb képet a múlt század 60-as éveiben az Ügyészi Kiskönyvtár tematikus számában megjelentetett vádbeszédek jelentős része sem tár elénk (itt már azonban akadnak érdekes és értékes felszólalások). Voltak persze egyértelműen pozitív vállalkozások is: Szitás Benedek pl. egy szinte belső használatra megjelent hézagpótló kiadványban próbált a kérdésben eligazodni látszó ügyvéd-jelölteknek segítséget nyújtani (1977). Tremmel Flórián, „Igazságügyi retorikájában” ha nem idéz is teljes beszédeket, tanulságos részleteket közöl (1985). A jelentősebb bűnügyeket feldolgozó riportkönyvek is olykor idéznek perbeszédekből. A többi azonban – mondhatnánk – „néma csend.” Ideje megtörni ezt a csendet. Mi voltaképpen a jó perbeszéd? – teszik fel a kérdést ma is …
Tovább a műhöz
"Semmi sem múlja felül szerintem azt a képességet, hogy valaki emberek gyülekezetét tartja lekötve szavaival, a lelkeket maga felé tudja fordítani, az elhatározásokat abba az irányba hajtani, amelybe akarja, vagy éppen visszatartani attól, amitől vissza akarja, tartani" - adja egykori mesterének, L. Crassusnak ajkára Cicero e szavakat "A szónokról" c. dialógusában. Véleményünk szerint a perbeszédek esetében is lényegében erről van szó. A perbeszéd nemcsak eljárásjogi cselekmény, hanem egyben sajátos retorikai mű is. Tanulmányunk ebből az alapgondolatból indul ki. Ezt törekszik oly módon kifejteni, hogy első részében inkább a perbeszédek jogi, a második részében pedig retorikai oldalát elemzi. A harmadik részben a jogi és retorikai elemek vonások bizonyos szintézisét, egységbefoglalását kísérli meg. Munkánk alapvető törekvése az, hogy a lehető legkisebb terjedelemben a lehető legnagyobb segítséget biztosítsa a pályakezdő jogászoknak - ügyészeknek, ügyvédeknek, bíráknak -, mint hivatásos beszélőknek. Ennek érdekében kísérletet teszünk arra, hogy rendszeresen összefoglaljuk a bírósági beszédek döntő tényezőit, alapvető szempontjait, kritériumait minél több tanulságos gyakorlati példával is érzékeltetve azokat A könnyebb kezelhetőség érdekében mellőzzük a tudományos célú műveknél elengedhetetlen pontos és részletes hivatkozásokat, amelyek egyébként is …
Tovább a műhöz
Ennek a jegyzetnek a megírása a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán folyó képzési formák bővülése, és az ezeken bevezetett új tárgyak tananyag-igénye folytán vált szükségessé. Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú jogi asszisztens szakképzés és a főiskolai szintű igazságügyi ügyintéző képzés adott helyt a korábban nem oktatott „Kommunikáció” c. tárgynak. Bár a kommunikáció a jogászi munkának nyilvánvalóan alapvető eszközét képezi, a jogászképzésben ilyen tárgy nem szerepel. Ami hasonló funkciót tölt be, és hasonló feladatokat vállal fel, az a „Logika” c. tárgy. Ezért szolgálhatott e tárgy tananyaga, a szerző által írt Trivium. Grammatika, logika, retorika joghallgatók számára (Miskolc: Bíbor Kiadó, 2001) című jegyzet, amelynek bizonyos fejezetei e kötet alapját is képezik. Ezeket azonban további részekkel, fejezetekkel kellett kiegészíteni, s az átvett részek tartalmát és szemléletét is az új képzési formák igényeihez kellett igazítani — ennek eredménye a jelenlegi kötet. A ‘kommunikáció’ felkapott kifejezéssé vált az utóbbi időkben, s valóban rengeteg könyv és publikáció is született ebben a tárgykörben. A gazdag választék, s a kommunikációnak a jog világában betöltött valóban jelentős szerepe ellenére nem található „jogi kommunikáció” tárgyú, az oktatás céljaira is megfelelő munka. Elkerülhetetlenné vált …
Tovább a műhöz
A Közéleti kommunikáció című tantárgy célja, hogy megismertesse Önöket a közélet színterein való sikeres szereplés elméleti és gyakorlati tudnivalóival, technikáival, és fejlessze a szakmai kompetencia fontos részét képező nyelvi kultúrájukat. A kommunikáció a személyiség integratív megnyilvánulása, ami komplex tudást, az ismeretek szintetizálását igényli. így számos tudományterület ismeretanyagát felhasználva állítottuk össze a tanegység tudásanyagát. Az egyes stúdiumok ismeretanyagáról csak vázlatos áttekintést adunk, de jelezzük azokat az ismeretköröket, amelyek felidézése, alkalmazása szükséges a hatékony nyilvános szerepléshez. A nyilvános szereplés sikere jelentős mértékben függ a megszólaló retorikai képességétől, szavainak meggyőző erejétől, kommunikációs kultúrájától. Minden kimondott vagy leírt szó megmutatja egyéniségünket, képet ad rólunk, illetve a szűkebb és a tágabb környezetünkhöz fűződő viszonyunkról. A kommunikációs kultúra összetett fogalom, magába foglalja az egyén viselkedés- és nyelvi kultúráját, metakommunikációs, valamint beszéd- és íráskészségét, gondolkodásmódját. Az egyén kulturáltsága szerves része a nagyobb közösség (intézmény) kultúrájának, így tükrözi az általa képviselt szervezet érték- és normarendjét, ugyanakkor személyes megnyilvánulásaival befolyásolja a szervezetről kialakuló …
Tovább a műhöz