Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 5
Összes találat megjelenítve : 5
Találatok
Balog Károly, mankó-büki (1848-1920)
Anyja Madách Imre nővére, akit férjével együtt 1849. aug. 16-án gyilkoltak meg hegyi mócok az Arad megyei Szlatina mellett. Az árvát Madách Imre nevelte fel. 1872-ben ügyvédi vizsgát tett, 1875-ben feleségül vette Bérczy Károly műfordító Margit leányát, 1878-ban részt vett a boszniai okkupációban (37. cs. kir.közös gyalogezred főhadnagyaként), erről Bécsben könyvet adott ki, majd ugyanazt magyarul Pécsett 1904-ben. Elbeszéléseket írt. 1883-ban bíró Budapesten, 1891-ben került a pécsi ítélőtáblához, táblai tanácselnök majd táblai elnök. Itt id. Babits Mihály kollégája, barátjaként vállalta a későbbi költő Babits bérmaapaságát. Sokoldalú közéleti tevékenység jellemezte. Jeles turista, a Mecsek Egyesület elnöke. A Mecsek Flórája c. 200 lapos akvarellgyűjteményét a Pécsi Egyetemi Könyvtár őrizte. 1914-ben nyugdíjba ment, Budapestre költözött.
Tovább a műhöz
Elkészült a Füvésztudomány a Mecsek lábánál című kiállításunk katalógusa, melyben a kiállított tárgyak, herbáriumok, dokumentumok, fényképek és könyvek leírása mellett az egyes kiállítási egységek rövid ismertetése is olvasható. A Klimo Könyvtárban rendezett kiállítás célja, hogy ízelítőt adjon a látogatóknak a gyűjteményeinkben található kertészeti, botanikai témájú könyvek sokféleségéről. A botanika tudományának reprezentálásán, a herbáriumok és akvarellek bemutatásán túl igyekszünk ráirányítani a figyelmet a jelenkori kutatásokhoz rendelkezésre álló eredeti dokumentumaink széles választékára is. A látványos akvarellek, valamint a sok esetben kézzel színezett fa- valamit rézmetszetekkel díszített nyomtatványok segítségével a 17–20. század között kísérhetjük figyelemmel a botanika történetének európai és magyarországi professzionális és populáris irodalmának alakulását és ennek vélt hatásait a pécsi olvasóközönségre. Ezen túl a Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertjének alapítási évfordulója alkalmából az intézmény történetén, valamint a jeles kutatók munkáin keresztül bemutatjuk az egyetemhez kötődő tudományos kutatásokat. (...) A Füvésztudomány a Mecsek lábánál című kiállításon és az ezt bemutató katalógusban a város egyik talán kevesek által ismert, azonban Pécs kulturális és tudományos fejlődésében kiemelkedő …
Tovább a műhöz
Magyar fűvész könyv, melly a' két magyar hazábann találtatható növevényeknek megesmérésére vezet, a Linné alkotmánya szerént
- Diószegi Sámuel
- 1807
Imé itt vagyon a’ Magyar Fűvész-Tudományból az első Zsenge, azoknak számára, kik a’ növevényeket kedvellik, és azokkal esmérkedni kívánnak. A’ Természeti dolgok között a’ plántákkal való esmerkedés az, a’ mellyel kiváltképpenn minden léptenn nyomonn kínál bennünket a’ Természet. Az Állatok elmennek előlünk, és nem engedik hogy velek közelről bánjunk; az Ásványoknak nagyobb része nehéz hellyenn van, a’ hegyek gyomrába rejtve de a’ plánták mindenütt a’ főld színénn; erdőnn, mezőnn; kertbenn, hegyenn, vőlgyön, szárazonn, vízenn, víz, alatt, előttünk állanak, és őket tetszésünk szerént vizsgálhatjuk. A’ több állatoknak elég ha megtalálják ezekbenn az ő eledeleket; eszik azt a’ mivel tápláltatnak, a’ többit tapodják: de az emberbenn az esméretre törekedő ész, a’ mit meglát, azt esmérni és nevéről nevezni kívánja.
Tovább a műhöz
Tisztán és egyszerűen. Ma már Don Quijote-i harcnak számít ebben az agyonautomatizált, elgépiesedett világban ez a könyv, melyet kezében tart. A ma és a holnap embere mindent tud, mindenhez ért. A számítógépek világában repdes, tőzsdei árfolyamokról vitázik, égitesteket hódít. „Hat, alkot, gyarapít.” Azonban egy valamivel nem foglalkozik, egyhez nem ért, egyet elfelejt: önmagát. Elfelejti, hogy természetes lény és a természet kiszakíthatatlan része, bármennyire is nem vesz róla tudomást. Nem ismeri saját felépítését, működését, a benne és körülötte lüktető élet milliárd rezdülését. Nem ismeri fel azt a tényt, hogy a vele és a benne szimbiózisban élő élőlények, élettelen anyagok, folyadékok, kristályok, elemek csodálatos összhangjának köszönheti létét. „Vissza a természethez!” A nagy gondolkodó szavai még égetőbbek, sürgetőbbek, mint valaha. A kezünkben tartott könyv egy lehetőség önmagunk megismeréséhez, önmagunk természetes gyógyításához. A szerzők többsége betegként vagy orvosként, természetgyógyászként gyógyíthatatlannak hitt betegségeken keresztül járta végig azt a hosszú utat, mely a gyógyuláshoz vezetett. Őszinte segíteni akarás, a megtapasztalt életöröm, a gondoskodó, cselekvő ember felelőssége késztette tudásuk megosztására, átadására. Tisztában vannak azzal, hogy a természet alkímiájában alkotott szerek, melyek a Föld, az …
Tovább a műhöz