Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
Üzleti jog I.
- 2016
A 2013-ban elfogadott és 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) a társasági jog területén nemcsak szabályozási, hanem koncepcionális változásokat is hozott. A kódex hatálybalépése előtt a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezések önálló törvényben kaptak helyet. A 2013. évi V. törvénnyel a társasági jog szabályanyaga a Polgári Törvénykönyvbe került, a jogi személyekről szóló III. könyvbe. Az összesen nyolc könyvből álló új Polgári Törvénykönyv kódex típusú polgári jogi szabályozás, így a magánjog csaknem valamennyi területét átfogó szabályokat tartalmaz. Fontos változás a korábbi gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényhez képest, hogy a társasági jogi joganyag összességében rövidebb lett. A szabályozás bizonyos részei átkerültek a jogi személyeket érintő, általános szabályozás körébe. így a gazdasági társaságok joganyaga a jogi személyekre vonatkozó, általános szabályokhoz képest a különbségeket, specifikumokat emeli ki. (...) A 2013. évi V. törvény (Ptk.) a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat integrálta harmadik - a jogi személyek szabályait tartalmazó - könyvébe, a 3:4. § általános diszpozitivitási klauzulája a társasági jog teljes diszpozitivitását is eredményezte. A magyar társasági jog 1988-as kodifikációjával egyidejűleg merült fel a társasági jogi …
Tovább a műhöz
Üzleti jog II.
- 2016
Az adásvételi szerződés alapján az eladó a dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. Ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan, az eladó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is. Ha a szerződés tárgya ingatlan, az adásvételi szerződést írásba kell foglalni. A dolog adásvételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni arra a szerződésre is, amelyből jog vagy követelés visszterhes átruházására vonatkozó kötelezettség fakad. Ha az eladó fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog jövőbeni szolgáltatására vállal kötelezettséget, és a felek rögzítik annak a mennyiségi eltérésnek a mértékét, amennyivel az eladó a szerződésben kikötött mennyiségnél többet vagy kevesebbet szolgáltathat, a vevő a ténylegesen szolgáltatott mennyiségnek megfelelő vételárat köteles megfizetni. Ha az eladó a mennyiségi eltérés által lehetővé tett legkisebb mennyiségnél kisebb mennyiséget szolgáltat, a szerződésszegése következményeit a szerződésben kikötött mennyiség figyelembevételével kell alkalmazni. Ha az eladó fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog jövőbeni szolgáltatására vállal kötelezettséget, a vevő az eladó teljesítésének felajánlásáig elállhat a szerződéstől; ha az eladó a szerződést részletekben köteles teljesíteni, és a …
Tovább a műhöz