Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 6
Összes találat megjelenítve : 6
Találatok
Adó 2013
- 2013
Az Adó Magyarázatok könyv a Magyarországon legnépszerűbb Adótan 24., átdolgozott kiadásával képez szerves egységet. A könyvet úgy alakítottuk ki, hogy a tanulmányaikat kezdők, az egyes részterületeken tudásukat elmélyíteni vágyók részére egyaránt elősegítse a teljes magyar adórendszert bemutató Adótan szakkönyv anyagának a feldolgozását. A magyar adózás legfontosabb területei közül az adójogi alapok, az adózás rendje, a személyi jövedelemadó, a társasági és osztalékadó, az általános forgalmi adó, a társadalombiztosítás, a szociális hozzájárulási adó, a kisadózó vállalkozások tételes adója, valamint a kisvállalati adó egyes, nehezen érthető, vagy magyarázatra szoruló részei kerültek kiemelésre és részletes bemutatásra, elemzésre. Az Adó 2013 Magyarázatok könyvet a kiválasztott területek jogszabályelőkészítésében résztvevő szakemberei készítették, így azok pontosan tükrözik a jogalkotói szándékot, rávilágítva egyben az adott területek helyes megközelítésére, szakmai hátterére, kizárva a félreértelmezhetőség lehetőségét. Az Adótan és az Adó Magyarázatok könyvek kölcsönös hivatkozásokat tartalmaznak, amelyek felhívják a figyelmet a részletesebb elemzésekre, kifejtésekre. A magyarázatok szakkönyv az offline rendszerbe integrálva biztosítja a gyors kapcsolódást a többi szakkönyvhöz, jogtárakhoz és más adatbázisokhoz. Kérjük a …
Tovább a műhöz
A bevezetés a társadalombiztosítási jogba tankönyv fő célja, hogy a jogág alapjait bemutatva megkönnyítse az ismeretek elsajátítását, az összefüggések megértését jogász és nem jogász hallgatók és a társadalombiztosítással foglalkozni kezdők számára egyaránt. A könyv rövid alapvetést ad a társadalombiztosítási jog tárgyáról, a jogág történetéről és forrásairól. Bemutatásra kerülnek a társadalombiztosítás kedvezményezettjeinek különböző csoportjai, majd részletesen elemezi az egyes társadalombiztosítási ellátásokat. Ezt követi a járulékfizetésre vonatkozó rész, valamint önálló részekben tárgyalva mutatja be a családtámogatások és a munkanélküli ellátások rendszerét. A magyar társadalombiztosítási tankönyvirodalomban újszerű módon a könyv sok szemléltető ábrát alkalmaz az összefüggések ismertetésére, ezzel a módszerrel is a magyarázatot, a megértést elősegítendő. Szintén a tanulásban kíván segítséget nyújtani a fejezetek végén a legfontosabb fogalmak összefoglalása és az ellenőrző kérdések. A tankönyv a szerzők több éves oktatási tapasztalataira épít, melyet elsősorban a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán folyó képzésekben szereztek. Ugyanakkor nemcsak hallgatóknak ajánljuk tankönyvünket; meggyőződésünk szerint haszonnal forgathatják azt más, a társadalombiztosítás iránt érdeklődő szakemberek is. …
Tovább a műhöz
Az 1990-es években beinduló hazai felsőfokú szociális képzések - érthető módon - a kor kívánalmainak megfelelő szociálpolitikai rendszer kiépítésén gondolkodva az „akkori jelen" állapotok kutatását helyezték előtérbe, s csak részterületeit érintették az európai és a magyar szociálpolitika történetének. Az azóta eltelt évtizedek újabb kutatási eredményekkel bővítették ezt az amúgy több ezer éves történetet, legfeljebb eredeti dokumentumok alapján összeállított szöveggyűjtemények születtek, de összefoglaló, rendszerező munka nem született, így reményeim szerint a mostani hiánypótló a szakmában. Természetesen most is csak mozaikokat tudunk összeilleszteni. Erre utal a jelenlegi tankönyv-kísérlet már a címében is, hiszen csak töredékek - a szerző reményei szerint azonban jelentős, és az adott korra legjellemzőbb mozzanatok - kiemelésére nyílik mód. A szerző jelen munkájában részben saját kutatási eredményeit foglalja össze, részben a hazai szakirodalom tárházából merít. A szociálpolitika, mint társadalmi gyakorlat, mint a gyengébbek segítésének egyetemes parancsaként számon tartott emberi magatartás kezdetei az ókori állammá szerveződött alakulatokig nyúlnak vissza. A szociálpolitika, mint tudomány, pedig csupán a XIX. század második felében jelenik meg. A szerző elsődlegesen a szociálpolitika intézményrendszerét kíséri figyelemmel kronologikus rendben …
Tovább a műhöz
Nudge
- Thaler, Richard H.
- 2011
Carolyn, egy nagyvárosi iskolarendszer közétkeztetési szolgálatának igazgatója. Több száz oktatási intézmény tartozik a felügyelete alá, több százezer gyerek étkezik ezeken a menzákon nap mint nap. Carolyn élelmiszeripari tanulmányokat folytatott (az állami egyetemen diplomázott), és kreatív típus, aki szereti az újszerű elképzeléseket.
Egyik este egy üveg jó bor mellett Carolyn és a barátja, Adam - egy statisztikai beállítottságú vállalatvezetési tanácsadó, aki szupermarket-hálózatoknak dolgozott - érdekes ötletet eszelt ki. Kísérleteket végezhetnének az iskolákban annak felmérésére, hogy az ételek felkínálása és elhelyezése mennyiben befolyásolja a gyerekek ételválasztását, anélkül hogy a menüket megváltoztatnák. Carolyn több tucatnyi iskola igazgatójának adott személyre szóló eligazítást, hogyan helyezzék el az ételválasztékot. Bizonyos iskolákban a desszertet előre tették, másokban a lista végére, megint másokban pedig hol ide, hol oda. A különböző ételfajták kihelyezése iskolánként változott. Egyes helyeken a sült krumplit tették szemmagasságba, másutt a réparudacskákat.
A szupermarketek szintenkénti alaprajzainak tervezésében szerzett
tapasztalatai alapján Adam drámai hatásra számított. Igaza lett. Pusztán
az ételek átrendezésével Carolyn akár 25 százalékkal növelhette vagy csökkenthette bizonyos élelmiszerek fogyasztását. Carolyn fontos …
Tovább a műhöz
Szociális jog I.
- 2003
A szociális jog viszonylag fiatal tudományág. Az általa szabályozott (legújabb kori) intézmények fejlődése mintegy 150-200 évvel ezelőtt kezdődött. Ezen intézmények azonban e - történelmi léptékkel mérve - rövid idő alatt a társadalom életének igen fontos részévé váltak. Mindannyiunk életét átszövik. Az átlagpolgár életút-jövedelmének, egyharmad részénél is nagyobb hányadát kapja e forrásokból. A megtermelt nemzeti jövedelem több mint huszonöt százalékát fordítjuk az e körbe tartozó intézmények működtetésére, s életünk legkritikusabb pillanataiban várunk tőlük segítséget. Mindezek talán indokolják, hogy útjára bocsássuk ezt az egyetemi tankönyvet, amely segíthet az egyetemről kikerülő fiatal szakemberek tájékozottságának, felkészültségének megalapozásában. Az előttünk álló uniós csatlakozás miatt különösen nagy gondot fordítottunk a nemzetközi és európai uniós összefüggések tárgyalására. Őszintén reméljük, hogy a hallgatókon kívül a társadalombiztosítás, a szociális igazgatás különféle színterein tevékenykedő szakemberek is haszonnal forgathatják e könyvet. (...) A magyar szociális intézményi struktúra legfontosabb elemeit a társadalombiztosítás és az egyéb szociális intézmények alkotják. Ezek jogi szabályozásának jellegzetes vonásait, sajátosságait csak akkor tudjuk feltárni, ha megismerjük, milyen szerepet töltenek be ezek …
Tovább a műhöz
Szociális jog II.
- 2003
A szociális jog e második kötetében áttekintjük a jelenlegi magyar szociális intézményi struktúra legfontosabb elemeit és az egyes intézmények működésének fő jellegzetességeit. Összeállításunkat elsősorban az egyetemi oktatás céljaira szántuk. Ez magyarázza a szerkesztés néhány sajátos vonását. Ezek közül kiemeljük, hogy igyekeztünk az egyes intézményeket elméletileg is rendezett formában tárgyalni. Törekedtünk arra, hogy a nálunk alkalmazott megoldásokat elhelyezzük a hasonló célt szolgáló külföldi intézmények fő típusai között. Mindezeken túl megkíséreltük az egyes intézmények II. világháborút követő magyarországi változásait is felvázolni, ezzel is elősegítve, hogy a fejlődési irányok jobban felismerhetővé váljanak. A fő törekvésünk azonban mindvégig az volt, hogy átfogó képet adjunk a jelenlegi magyar szociális intézményi struktúra jogi szabályozásáról és működéséről. Mindezek alapján bizonyosak vagyunk abban, hogy e kötetet a legkülönfélébb szociális területeken tevékenykedő szakemberek széles köre is haszonnal forgathatja a munkáját elősegítő kézikönyvként. A kézirat szerkesztését 2005 márciusában zártuk. A kötetben szereplő jogszabályok az ekkori állapotot tükrözik. (...) Az Alkotmányban deklarált állampolgári alapjog, hogy a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a legmagasabb szintű testi és lelki …
Tovább a műhöz