Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 15

Találatok


Amit az olvasó kezében tart: tanulmánygyűjtemény. A könyv ezer éves útját kívántuk bemutatni Pécsen és Baranyában. A könyv fogalmát széles körűen - és mindig az adott kor fogalomhasználata szerint - értelmeztük: a kézzel írott és a nyomtatott könyv, a periodika, a zárt és a nyilvános könyvtár, a könyvtáros, a kiadó, a nyomda fogalmát is beleértettük. A különböző időben és különböző' célzattal született és különféle helyen megjelent tanulmányokat az írások tárgya szerint időrendben helyeztük el, hogy ezáltal a történeti folyamat, az idő változása kirajzolódjék. Gyűjteményünk: válogatás. A kötetet a meglevő tanulmányokból állítottuk össze. A terjedelmi korlátok miatt nem törekedhettünk teljességre. A hosszabb dolgozatokból részletet adunk. Nem volt célunk új kutatásokat kezdeményezni. Tudjuk, vannak korszakok, amelyek jobban vonzották a kutatókat, s szükségképpen vannak fehér foltok, amelyek további vizsgálódásra várnak. A kötet egyik célja a történeti folyamat érzékeltetése. A másik célja viszont éppen az, hogy további munkára ösztönözze a kutatókat. Mivel a különböző időben keletkezett, különféle helyen megjelent tanulmányok a nevek és a címek írásában, a rövidítési és az idézési technikában, a kiemelésekben, a hivatkozások feltüntetésében eltérő tipográfiai megoldásokat követtek, ezeket az eltéréseket - nyomdatechnikai …
Tovább a műhöz
A XVIII-ik század fontos időszak a magyar művelődés történetében. Két évszázados háborúskodás után, mely gazdaságilag és szellemileg egyaránt tönkretette az országot, a magyarságra nézve ekkor békés és termékeny időszak következett be, amely lehetővé tette számára, hogy a művelődés munkájában részt vegyen, a tudományok, művészetek és az irodalom iránt érdeklődjék, s hogy megvesse bizonyos kultúrintézményeknek alapját, melyekkel a nyugat-európai szerencsésebb és nyugodtabb viszonyok közt élő nemzetek már régóta rendelkeztek. Ha ennek a századnak művelődéstörténetét tanulmányozzuk, amelyet még a közelmúltban is történetíróink jó része úgy tekintett mint nemzetietlen, hanyatló korszakot, meglep bennünket az a buzgóság, amellyel e századnak magyar főurai és főpapjai elsajátítani és meghonosítani igyekeztek azt a műveltséget, melyet külföldi tartózkodásaik és utazásaik alatt alkalmuk volt megismerni. Nem a háborúskodás, nem a harcokban való kiválás többé az eszményképük: egymással versenyezve építtetnek falusi kastélyokat, városi palotákat, kolostorokat, templomokat s egyéb középületeket, alapítanak iskolákat, könyvtárakat és tudományos gyűjteményeket. Igaz, hogy ez a Nyugat-európából importált művelődés egyrészt kozmopolita, másrészt pedig egyoldalú és felületes volt, amennyiben nem hatolt be a nemzet alsóbb rétegeibe, mindamellett …
Tovább a műhöz
A pécsi püspöki könyvtár történetét feldolgozó monográfia szerzője, Schmelczer-Pohánka Éva a Pécsi Egyetemi Könyvtár Történeti Gyűj­temények Osztályának vezetője, aki kutatási eredményeit az elmúlt, csaknem tíz évben több plénum előtt is bemutatta, számos publikáci­ója jelent meg a könyvgyűjtemény működésének helytörténeti, kul­túrtörténeti, egyháztörténeti és egyetemtörténeti vonatkozásairól. A Klimo Könyvtár gazdag történetét népszerűsíti oktatói tevékenysége is a pécsi egyetem magyar és történelem szakos, valamint neveléstu­dományi doktorandusz-hallgatói számára. A szerző sokoldalú, közel egy évtizede folyó kutató tevékenysé­gének, valamint gazdag és szorgalmas könyvtárosi munkájának összegzését tartalmazza a „Boldog idők! Amikor az emberi értelem ilyen intézményekben támogatásra lel. (...) Egyik fény gyújtja a kö­vetkezőt.” A pécsi püspöki könyvtár története (1774-1945) című könyvtártörténeti monográfia. A kötet megjelenésével nagyszabású forrásfeltáró munka fejeződött be, amely mind a könyvtár, mind az egyetem számára hiánypótló, hiszen az új eredmények tükrében el­sőként nyújt átfogó képet az egyetemi bibliotéka elődjének csaknem két évszázados históriájáról. Ajánlom tehát a Tisztelt Olvasó figyelmébe a jelen munkát, amelyből betekintést nyerhetünk Pécs kultúrtörténetének 18-20. századi …
Tovább a műhöz
A most megjelent kötet írásai nem csupán tematikájukban tartoznak össze, hanem összekapcsolja őket, hogy a szerzők mindannyian a Pécsi Tudományegyetemhez kötődnek, ezen belül a hét szerző közül hatan a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpontjának munkatársai, egy kolléganő pedig az egyetem professzora. Talán a témaválasztások is determinálták, hogy csaknem valamennyi szerző fiatal, többüknek ezek a nyilvánosság előtt megjelenő első publikációs szárnypróbálgatásai. Ám kezdő könyvtárosoknak nem mondhatók. Mindannyian elegendő ideje dolgoznak már ahhoz azokon a területeken, amelyek megismertetése és népszerűsítése érdekében klaviatúra mellé ültek, hogy az évek alatt megszerzett elsősorban gyakorlati és részben elméleti ismereteiket másokkal is megosszák. E célnak megfelelően a tomus írásai erősen gyakorlati jellegűek és az egyetemi oktatást szolgálják, de eredményesen használhatók az intézményes oktatáson kívüli edukációban, a felnőttképzésben, továbbképzésben is. A könyv fejezeteinek belső szerkezetét ennek megfelelően és a feldolgozott témák adottságaitól függően egységes struktúrájúvá alakították. A fejezetek – tartalmuktól függően – többféle segítő, bevezető részt tartalmaznak: bevezetés a tananyaghoz, a megszerezhető kompetenciák definiálása, a tananyag elsajátításához szükséges eszközök és egyéb feltételek …
Tovább a műhöz
Kell-e magyarázó szó a Tanácsköztársaság könyvtári vonatkozású rendeleteihez? Értelmesek, egyszerűek, jogászi cikornyásság nélkül valók. A hivatalos közlöny második oldalán az első mondat tájékoztatja a kései olvasót, miről volt szó. A mondat így szól: „A Magyarországi Tanácsköztársaság az ország lakosságának könyvvel s a hozzávezető segédeszközökkel (bibliográfiák, katalógusok stb.) való ellátását állami feladatnak tekinti. Ezért tehát köztulajdonba és kezelésbe vesz minden tudományos és közművelődési könyvtárat, amennyiben az a hivatali kézikönyvtár kereteit túlhaladja.” Ez az alaprendelet az egész könyvtárügy teljes újjászervezésére szóló felhatalmazást tartalmazta. Jelentette ezen kívül azt, hogy a könyvtárügy az oktatásügyi politika rangjára emelkedett. Tartalmazta végül azt is, hogy a könyvtárügyi politikai megbízottak az Országos Könyvtárügyi Tanács megalakulásáig a magyar könyvtárügy átszervezését az illetékes népbiztos - Lukács György - által elfogadott program alapján teljes hatalommal intézhetik. Megnyílt az út a könyvforradalomhoz. Nemcsak méreteiben, de céljaiban is különbözött ez a „kis könyvforradalom” a francia forradalom hatalmas könyvforradalmától. Messze vezetne a beható összehasonlítás. Mi a „negyedik rend”, a munkásosztály számára akartunk könyvtárakat szervezni, a franciák a győztes burzsoázia, a …
Tovább a műhöz
Kiadványunk a francia forradalomtól, illetve a gépipari nyomdászat létrejöttétől a számítás-technika könyvtári térhódításáig, gyakorlatilag napjainkig tartalmaz bő válogatást az egyetemes könyv- és könyvtártörténet szöveges dokumentumaiból. A hazai egyetemi és főiskolai könyvtáros-képzés segédletének készült, a könyv- és könyvtártörténet utolsó kétszáz-kétszáztíz esztendejéről kíván átfogó, ám szükségszerűen hézagos képet adni. A maga műfajában első próbálkozás, hiszen előzménye nincs, sőt a választott korszak utolsó nyolcvan egynéhány évéről jegyzet sem jelent meg. Ezért az első világháborút követő időszak anyaga lényegesen bővebb. Szándékaink szerint az összeállítás hozzájárulhat, hogy a hallgatók az előadások és a meglévő jegyzetek mellett az eredeti, jórészt egyidejű források tanulmányozásával mélyítsék el históriai ismereteiket. Előmozdíthatja a leendő könyvtárosok, tájékoztatási szakemberek számára elengedhetetlen művelődéstörténeti látásmód kialakítását is. A nyomdászat, a könyvkiadás, az időszaki sajtó és mindenekelőtt a könyvtárak fejlődését szemlélteti; ezeken kívül a fotográfia, a könyvművészet, a könyvtárpolitika stb. változásairól is kínál információkat. Egy híján száznegyven szöveg szerepel benne, többnyire szemelvényesen, ritkábban teljes egészében. A dokumentumokat mai helyesírással, de …
Tovább a műhöz
Pécs évszázadok óta diákváros, a Dunántúl felsőoktatási és tudományos központja. A Pécsi Tudományegyetem 2017-ben ünnepelte a középkori pécsi egyetem alapításának 650. évfordulóját, amelyhez egy nemzetközi egyetemtörténeti konferenciával és egy kiállítással csatlakoztunk. Közös történetünk 2000-re nyúlik vissza, amikor a többi magyarországi egyetemhez hasonlóan Pécsett is nagyszabású integráció zajlott le, amelynek eredményeként a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola fuzionált. A három jogelőd intézmény egyesülésekor azok könyvtárai is integrálódtak, ekkor alakult ki az a könyvtári hálózat, amely Pécsen kívül a szekszárdi, a kaposvári, a zalaegerszegi és a szombathelyi képzési helyeken működő könyvtárakat is magában foglalja. A 2000-ben lezajlott integráció nagy horderejű változása a mai napig érvényben lévő szervezeti rend kialakítása volt. Sok tapasztalatot szereztünk az eltérő földrajzi helyen, különböző szervezeti és munkakultúrával rendelkező könyvtári egységek azonos szakmai (munkáltatói, informatikai, szolgáltatási) alapon történő egységesítésében. Megtapasztaltuk a könyvtári hálózat fizikai és szervezeti nagyságának bővülésével szakmai renoménk, lobbierőnk gyarapodását, miközben sokat tanultunk egymástól. Az évek során kialakult a Központi …
Tovább a műhöz
2005-ben a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával megjelentette Módszertani tanulmányok: 2001-2004. című kötetét. E kiadvány elkészültekor legfőbb szándékunk az volt, hogy a kistelepülések könyvtári ellátásáról, az ide eljuttatott szolgáltató programokról, olvasási és könyvtárhasználati szokásokról adjunk át értékes összegzéseket, máshol is felhasználható tapasztalatokat. Reménykedtünk, hogy lehetséges a folytatás. S valóban most egy újabb kiadvány munkálataiban jutottunk el egy mérföldkőhöz. Könyvtártörténeti írásokat, könyvtárvezetői életutakat és könyvtári életünk jelenlegi izgalmas kérdéseit s a lehetséges válaszokat tárjuk most a szakmai közönség elé. Kötetünk címe: Kojnok Nándor emlékkönyv, amelynek fejezetei áttekintik a Balassi Bálint Megyei Könyvtár 55 éves történetének legfontosabb fordulópontjait, bemutatják első igazgatónk Jeszenszky Miklós (1949-1955) és Kojnok Nándor (1969-1973), (1977-1990) munkásságát. A tanulmányok között helyet kaptak olyan írások, mint a 30 évvel ezelőtt Kojnok Nándor által elindított olvasótábori mozgalom meghonosodása, majd az 1990-es évekbeli megújulása Nógrád megyében. Ugyancsak fontosnak tartjuk az 1988-ban átadott új épület, új gazdasági, politikai, társadalmi feltételek között tevékenykedő megyei könyvtár legutóbbi tizenöt évének …
Tovább a műhöz
A magyarországi könyvtárak történetében a XVIII. századot egészen külön hely illeti meg. önálló, ha nem is teljesen egységes korszak ez: a század kezdő és végső évei határkövek a könyvtárügy fejlődésében is. Talán nem túlzás, ha — különösen a század utolsó harmadát — a könyvgyűjtés aranykorának nevezzük. Mondhatjuk a megelőző időszakhoz viszonyítva az újrakezdés, a XIX. századhoz képest az alapvetés korszakának is, anélkül, hogy az utóbbiak jelentőségét lekicsinyelnénk. Voltak korábban is könyvgyűjtőink, szép könyvtáraink; nem is kell Mátyás király világhírű Bibliotheca Corvina-jáig visszamennünk, hogy ilyenekre találjunk. Ismeretes, hogy a XVI—XVII. században a könyvgyűjtés terén európaszerte észlelhető élénk mozgalom Magyarországon is számos, igen nagybecsű iskolai könyvtárat hozott létre. Ekkor nekilendült protestáns könyvtáraink fénye éppen a XVIII. század folyamán halványult el. Nevezetesebb magánkönyvtárról azonban csak gyéren van tudomásunk az újkor első két századából. Mátyás király fényes könyvtára, biztos pusztulásra ítélve, török kézre került s nem akadt utód, aki helyében új királyi könyvtárnak vetette volna meg alapját. Hiányoztak a magyar fejlődésből a német viszonyokra annyira jellemző territoriális fejedelmi udvarok művelődési középpontjai is. Helyüket Magyarországon a főpapoknak és a főuraknak kellett …
Tovább a műhöz
A könyvek... Életünk szerves részei. Könyvek kísérnek a műveltség felé vivő úton, könyvek alakítják világnézetünket, erkölcsünket, könyvek formálják kívánságainkat, céljainkat, könyvek segítenek abban, hogy megértessük magunkat másokkal, könyvek vidítanak fel nehéz óráinkban, könyvek tudják megsokszorozni örömeinket, könyvek segítenek a több kenyérhez, a könnyebb élethez. Amit tudunk, annak túlnyomó részét könyvekből tudjuk, még ha ezek egy részét nem magunk olvastuk is el. A könyvek legjelentősebb gyűjtőhelye s így a legfontosabb tanító, tájékoztató és nemes szórakozást kínáló intézményünk a könyvtár, és még fokozottabb mértékben volt az a múltban, amikor még csak kevés embernek voltak saját könyvei. A könyvtár azonban ennek a tudásnak, műveltségnek nemcsak őrzője, hanem egyúttal tükre is, fontos forrás annak megismerésére, hogy miképp gondolkozott a különböző korszakokban az emberiség. A könyvtárak múltjának ismerete a tudomány-, az irodalom-, a gazdaság-, a vallás- és a művelődéstörténet szerves része. „A könyvtárak száma, állapota és használata a nemzetek műveltségi állásának egyik biztos ismertetőjelét képezi" - állapította meg Fraknói Vilmos történetíró, a Széchényi Könyvtár egykori őre a Magyar Könyvszemle első évfolyamában, 1876-ban. Lenin csaknem szó szerint így vélekedett. „Iljics - írta Krupszkaja Leninre …
Tovább a műhöz
A pécsi püspöki könyvtárat 1774-ben alapította és tette nyilvánossá Klimo György püspök. A könyvgyűjtemény Magyarország első nagy nyilvános könyvtára volt. Az alapító püspök célja, hogy újraalapítsa a pécsi egyetemet, nem valósult meg, azonban létrehozott egy olyan tudományos könyvtárat, amelyben a vallástudomány mellett a jog-, orvos-, bölcsészet- és természettudomány korábbi és korabeli szakirodalma és kéziratos forrásai is helyet kaptak. Klimo püspök álma az egyetemi könyvtárrá válásról csak 1923-ban az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözésével vált valóra, mikor Zichy Gyula püspök örökös használatra átengedte a könyvtárat az egyetem hallgatói és tanárai számára. A 2014-es évforduló kapcsán a Pécsi Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, valamint a Pécsi Egyházmegye közös programsorozattal ünnepelte a könyvtár 240 éves fennállásának jubileumát. A hajdani püspöki bibliotéka Arany- és Szepesy-termében egy 26 vitrines, enteriőr kiállítás került megrendezésre, „Itt van, György főpap a Te könyvtárad (…) mindenki számára nyitva áll.” Ritkaságok és kuriózumok a 240 éve alapított Klimo Könyvtárból címmel. A rendkívül színes tárlat átadására 2014. május 22-én került sor a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtörténeti Munkabizottságának Pécsre kihelyezett, tavaszi ülésének keretében. A kiállításban a könyvtár ritkán látott …
Tovább a műhöz
„…használd ezt a könyvtárat … a haza tisztességére és oltalmára, magad és mások hasznára.” Ezt a mottót választottuk akkor, amikor elhatároztuk, hogy „Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban” címmel tudományos konferenciát szervezünk 2006 szeptemberében. Konferenciánk nem volt előzmény nélküli, hiszen 2001-ben a Klimo Könyvtár frissen megjelent betűrendes katalógusának megjelenése kapcsán először szerveztünk olyan tudományos szimpóziumot, amellyel azt kívántuk bizonyítani, hogy a különféle tudományterületek művelői – jogászok, történészek, botanikusok vagy könyvtárosok – találnak kutatásra érdemes témát a Klimogyűjteményben. Az akkor elhangzott előadások, majd a konferencia-kötetben megjelent írások ékes bizonyítékát adták annak, hogy a hajdani püspöki könyvtár állománya nem holt anyag, hanem a tudás olyan tárháza, amelyben a ma kutatója is talál feldolgozásra méltó témát. Az öt évvel későbbi, a jelen kötet alapjául szolgáló konferenciát is a fentiek szellemében szerveztük, kiegészítve azonban újabb szempontokkal. Az egyik, hogy e kötet 2007-es megjelentetésével méltó módon emlékezünk a névadó püspök, Klimo György halálának 230. évfordulójára, akinek könyvtáralapító történelmi érdemei vitathatatlanok. Klimo püspök a kezdeti lépéseket iniciálta, amikor tudatos könyvtárszervező munkával, és tervszerű, nagyvonalú …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 15