Magyar
EnglishKeresés
Találatok
A pécsi püspöki könyvtárat 1774-ben alapította és tette nyilvánossá Klimo György püspök. A könyvgyűjtemény Magyarország első nagy nyilvános könyvtára volt. Az alapító püspök célja, hogy újraalapítsa a pécsi egyetemet, nem valósult meg, azonban létrehozott egy olyan tudományos könyvtárat, amelyben a vallástudomány mellett a jog-, orvos-, bölcsészet- és természettudomány korábbi és korabeli szakirodalma és kéziratos forrásai is helyet kaptak. Klimo püspök álma az egyetemi könyvtárrá válásról csak 1923-ban az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözésével vált valóra, mikor Zichy Gyula püspök örökös használatra átengedte a könyvtárat az egyetem hallgatói és tanárai számára. A 2014-es évforduló kapcsán a Pécsi Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, valamint a Pécsi Egyházmegye közös programsorozattal ünnepelte a könyvtár 240 éves fennállásának jubileumát. A hajdani püspöki bibliotéka Arany- és Szepesy-termében egy 26 vitrines, enteriőr kiállítás került megrendezésre, „Itt van, György főpap a Te könyvtárad (…) mindenki számára nyitva áll.” Ritkaságok és kuriózumok a 240 éve alapított Klimo Könyvtárból címmel. A rendkívül színes tárlat átadására 2014. május 22-én került sor a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtörténeti Munkabizottságának Pécsre kihelyezett, tavaszi ülésének keretében. A kiállításban a könyvtár ritkán látott …
Tovább a műhöz
„…használd ezt a könyvtárat … a haza tisztességére és oltalmára, magad és mások hasznára.” Ezt a mottót választottuk akkor, amikor elhatároztuk, hogy „Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban” címmel tudományos konferenciát szervezünk 2006 szeptemberében. Konferenciánk nem volt előzmény nélküli, hiszen 2001-ben a Klimo Könyvtár frissen megjelent betűrendes katalógusának megjelenése kapcsán először szerveztünk olyan tudományos szimpóziumot, amellyel azt kívántuk bizonyítani, hogy a különféle tudományterületek művelői – jogászok, történészek, botanikusok vagy könyvtárosok – találnak kutatásra érdemes témát a Klimogyűjteményben. Az akkor elhangzott előadások, majd a konferencia-kötetben megjelent írások ékes bizonyítékát adták annak, hogy a hajdani püspöki könyvtár állománya nem holt anyag, hanem a tudás olyan tárháza, amelyben a ma kutatója is talál feldolgozásra méltó témát. Az öt évvel későbbi, a jelen kötet alapjául szolgáló konferenciát is a fentiek szellemében szerveztük, kiegészítve azonban újabb szempontokkal. Az egyik, hogy e kötet 2007-es megjelentetésével méltó módon emlékezünk a névadó püspök, Klimo György halálának 230. évfordulójára, akinek könyvtáralapító történelmi érdemei vitathatatlanok. Klimo püspök a kezdeti lépéseket iniciálta, amikor tudatos könyvtárszervező munkával, és tervszerű, nagyvonalú …
Tovább a műhöz
In 2017, the University of Pécs celebrated the 650th anniversary of the foundation of the medieval university. The government of Hungary has helped our university, through a privileged tender, to be able to remember this jubilee worthy. With the support of the ‘University of Pécs 650 Jubilee’ tender, we organized an international conference on 12–13 October 2017 at the impressive location of the Granary Visitor Information Centre of the Bishopric of Pécs. 21 Central and Eastern European experts from Austria, the Czech Republic, Poland, Romania, Switzerland, Slovakia, and many Hungarian university history researchers have presented their research results from the Middle Ages to the present day. This volume contains the lectures that were given there. The written material of the lectures will be published as Volume 16 of the ‘Publications of the
University Library of Pécs’ series at the end of 2017, in which 12 German and 7 English studies were given. The University Library of Pécs and Centre for Learning – as the program owners of the conference and the book volume, in close cooperation with the University of Pécs Faculty of Humanities Institute of History Department of Medieval and Early Modern History and the University of Pécs Archives – organized a successful international conference presenting the latest scientific achievements of Hungarian and European higher education history research.
This volume, which the readers hold in their hand, contains a …
Tovább a műhöz
Midőn a Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetségének közgyűlésén elnöki minőségemben először van szerencsém megjelenni, az első érzés, melynek kifejezést kell adnom, a köszöneté, azért a megtisztelő bizalomért, melylyel engem e helyre szólítani méltóztattak. E hivó szózat előtt, habár a magyar kultúra szerény munkásai között ez idő szerint is oly hivatalos állást foglalok el, a mely egy egész ember tevékenységét és munkaerejét, kell hogy igénybe vegye, meg kellett hajolnom, mert úgy vagyok meggyőződve, hogy a magyar közművelődés nemzet- és államfentartó munkájából mindenkinek rendes hatáskörén túl is ki kell vennie részét, de különösen teljes lelkesedéssel, illő elfogulatlansággal és bátor meggyőződéssel kell szolgálnia a közművelődés ügyét annak, kit a sors hosszabb időn át a magyar közművelődési ügyek első hivatalos és felelős munkásává rendelt és a kinek erkölcsi felelőssége is fennáll a nemzet előtt ma is mindazért, a mit a magyar közművelődés hivatalos szolgálatában tett. Csakis így tudtam magamat elhatározni arra, hogy oly kiváló férfiak örökébe lépjek, mint Széli Kálmán és Berzeviczy Albert, kiknek elnöki munkásságához részben az úttörés, részben a továbbfejlesztés eredményes dicsősége fűződik és a mely munkásságról csak kötelességét teljesíti a Szövetség közgyűlése, midőn legteljesebb elismeréssel emlékezik …
Tovább a műhöz
A pécsi egyetem olasz intézete 1932-ben azzal a megbízással küldött ki Zágrábba, hogy ott másoljam le s adjam ki a Zrínyi-könyvtár könyveiben található sajátkezű Zrinyi-jegyzeteket. Hálás köszönetemet fejezem ki Kastner Jenő professzor úrnak, aki állandó irányításával munkámban vezetett. Nagy hálával tartozom Tentar Máté úrnak, a zágrábi egyetemi könyvtár igazgatójának, aki a legnagyobb előzékenységgel megengedte nekem, hogy az ott elhelyezett Zrínyi-könyvtárban dolgozhassam és a nagy értékű anyagot összegyűjthessem. Köszönetet mondok Mészáros Ede magántanár úrnak, aki a latin szöveg ellenőrzésében mindig készségesen segített. Zrínyi munkáit mindig Kazinczy Gábor és Toldy Ferenc teljes kiadásában, (Pest. 1852.) Z. m. jelzéssel idézem. 1. A Zrínyi-könyvtár.
A zágrábi Zrinyi-könyvtárban törtért kutatásom néhány szerény adattal hozzájárul a könyvtár történetének és jelen állapotának tisztázásához.
Tudjuk, hogy a költő halála után (1664) a gazdag könyvtár fiának, Zrínyi Ádámnak tulajdonába került. Ádám halála után (1691) özvegye Lamberg Mária Katalin grófnő újból férjhez megy Wlassin Miksa Ernő báróhoz. Leányuk Leopoldina Daun Henrik gróf felesége lesz. Vele a Zrínyi-relíquiák és a könyvtár Vöttauba, Morvaországba kerülnek. A Zrínyi Ádám, báró Wlassin és gróf Daun könyveivel kibővült Zrínyi Miklós-könyvtárat 1880-ban Szluha …
Tovább a műhöz