Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 7
Összes találat megjelenítve : 7
Találatok
Egy ókori hódító nép néhány törvénymaradványa, amelyeket egy tizenkét évszázaddal ezelőtt Konstantinápolyban uralkodó fejedelem állíttatott össze, amelyek később longobárd szokásokkal keveredtek és amelyeket magányos és homályos értelmezők zagyva kötetekbe csomagoltak: ezek alkotják ama véleményhagyományt, melyet Európa nagy részében mégis törvényeknek hívnak; és napjainkban éppoly gyalázatos, mint általános dolog, hogy Carpzovnak egy véleménye, egy ősi szokás, melyről Claro tesz említést, egy kínzási módszer, amit dühödt kéjjel ajánl Farinaccio, legyenek a törvények, amelyeknek bizalommal engedelmeskednek azok, akiknek reszkető gondossággal kellene irányítaniok az emberek életét és sorsát. Eme törvényeknek, amelyek a legbarbárabb századok maradványai, a büntetőrendszert illető részét vizsgálja ez a könyv, és azok zűrzavarait bátorkodik a közboldogság vezetői elé tárni olyan stílusban, amely távol tartja a felvilágosulatlan és türelmetlen tömeget. Az igazságnak őszinte kutatása, a közvéleménytől való függetlenség, amellyel e könyv íródott, a szelíd és felvilágosult kormányzatnak köszönhető, amely alatt a szerző él. A nagy királyok, az emberiség jótevői, akik uralkodnak felettünk, szeretik az igazságokat, melyeket a szerény filozófus határozottsággal tár elébük, de fanatizmus nélkül, mert azt az erőszak és az álnokság útját választók …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1996 óta működő Európa Központ a pécsi felsőoktatás és kutatás, a régió közigazgatása és civil életének szereplői számára működésének első évtizedében széles körben és jó eredménnyel szolgálta alapító okiratában megfogalmazott célkitűzéseit. Az európai integrációról szóló általános és különös ismeretek oktatása és terjesztése, hosszabb és rövidebb távú képzések, konferenciák országos elismerést hoztak a Központnak. Az oktató és kutató munka termékei a Studia Europaea sorozat köteteiben láttak napvilágot. A 2004 utáni években, Magyarország uniós csatlakozását követően, a Központ célkitűzéseinek átalakítása és tevékenységének újragondolása időszerűvé vált. Az elv, amelyet a Központ jelenlegi formájában követni kíván, a tudomány és gyakorlat egy-
másra utaltságának elismeréséből és tiszteletéből fakad. Ennek jegyében a Központ - többek között - kísérletet tett könyvsorozatának újraindítására A STUDIA EUROPAEA sorozat papíralapú és online elemei: • Fontes Juris - dokumentumok, jogforrások közlésére fenntartott kiadvány, • Jurisdictio - a bírói gyakorlat bemutatásának és elemzésének helye, • Jurisprudentia et Practica - a jogászi tevékenység tudományos megalapozását jelentő müveket (monográfiákat, tanulmánygyűjteményeket, doktori disszertációkat) befogadó …
Tovább a műhöz
A célzott likvidálások nemzetközi jogi vizsgálata számos pontból indítható. Elemzésünket kezdhetjük történelmi esetekkel és megemlíthetjük például a Japán Birodalom admirálisának, Jamamoto Iszoroku repülőgépének elfogását és lelövését 1943 áprilisából, vagy vizsgálhatjuk az első modern célzott likvidálási programot, amelyet Izrael indított útjára a 2000-es évek elején. E monográfia célja azonban nem a célzott likvidálás mint jelenség teljeskörű bemutatása és jogi elemzése. Ennek megfelelően a célzott likvidálás egy szűkebb keresztmetszetével foglalkozom, mégpedig a felfegyverzett pilóta nélküli repülőgépek, vagyis a drónok ilyen irányú bevetésével, amely jelentős szakirodalmi érdeklődésre tartott számot az elmúlt években. A célzott likvidálások e formája elsőként talán 2010-ben került az érdeklődés középpontjába, amikor is Philip Alston, az ENSZ törvénytelen, gyorsított vagy önkényes kivégzések vizsgálatáért felelős különmegbízottja jelentés-kiegészítésében beszámolt egy új jelenségről, a felfegyverzett pilóta nélküli repülőgépek alkalmazásával - mint új technológiai elemmel - végrehajtott célzott likvidálásokról. A jelentés szerint 2010-ben több mint negyven állam rendelkezett ezzel a technológiával, amelyek közül néhány lézerirányítású rakéták célba juttatására is képes volt. Ezek közül a különmegbízott kiemelte az …
Tovább a műhöz
''Semmi sem múlja felül szerintem azt a képességet, hogy valaki emberek gyülekezetét tartja lekötve szavaival, a lelkeket maga felé tudja, fordítani, az elhatározásokat abba a irányba hajtani, amelybe akarja, vagy éppen visszatartani attól, amitől vissza akarja tartani' - adja egykori mesterének, L. Crassusnak ajkára Cicero s szavakat "A szónokról c. dialógusában. Véleményünk szerint a perbeszédek esetébe is lényegében erről van szó. A perbeszéd nemcsak eljárásjog cselekmény, hanem egyben sajátos retorikai mű is. Tanul Hiányunk ebből az alapgondolatból indul ki. Est törekszik oly módon kifejteni, hogy első részében inkább a perbeszédek jogi, a második részében pedig retorikai oldalát elemzi, harmadik részben a jogi és retorikai elemek, vonások bizonyos szintézisét, egységbefoglalását kísérli meg. Munkánk alapvető törekvése az, hogy a lehető legkisebb terjedelemben a lehető legnagyobb segítséget biztosítsa pályakezdő jogászoknak - ügyészeknek, ügyvédeknek, bíráknak, mint hivatásos beszélőknek. Ennek érdekében kísérletet teszünk arra, hogy rendszeresen összefoglaljuk a bírósági beszédek döntő tényezői alapvető szempontjait, kritériumait minél több tanulsággal, gyakorlati példával is érzékeltetve azokat A. könnyebb kezelhetőség érdekében mellőzzük a tudományos célú műveknél elengedhetetlen pontos és részletes hivatkozásokat, amelyek egyébként is nagyrészt …
Tovább a műhöz
A sors nem bánik mindenkivel egyenlően. Van, akit végigkísér szerencséjének csillaga, másokat állandó megpróbáltatásoknak, próbatételek sorozatának vet alá az élet. Tagadhatatlan, hogy Vlasics Antal járásbíróval nem bánt
kegyesen a sors. Neki nem adatott meg az, amit a legtöbb ember természetesnek véve kap az élettől. Nem volt gondtalan
gyermekkora, önfeledten boldog fiatalkora, ideális és harmonikus házassága. Nem élhette meg kislánya felnőtté válását,
bírói életpályája pedig tragikus körülmények közt hirtelen és váratlanul fejeződött be. Nem volt még 36 éves sem... A Vlasics család apai ági felmenői minden bizonnyal horvát származásúak voltak és apai ágon a XIX. század elejéig
visszamenőleg kétkezi munkával, jellemzően földműveléssel foglalkoztak. Nagyapja, Vlasics Miklós - a faluban csak úgy
ismerték: Kálecz - egyszerű parasztember volt, aki az írás-olvasás tudományát sem sajátította el. Az 1896 tavaszán született apja azonban szakított a családi hagyományokkal iparos szakmát tanult, asztalos lett szülőfalujában, Polán, mely a mai Becsehelyhez tartozik. Felséget is a faluból választott, a nála hét évvel fiatalabb helybéli lányt 1924 februárjában
vette nőül. Mint minden fiatal, nyilván ők is boldog jövőt terveztek. A családot azonban a kezdetektől fogva viszontagságok sorozata elé állította az élet. Első gyermekük 1925 márciusában született, apja …
Tovább a műhöz
A Digitális Társadalom jogrendszereinek kialakulásáról szóló könyvem hosszú előtörténettel bír. Az első kérdések akkor merültek fel bennem, amikor 2015-ben az Igazságügyi Minisztériumba kirendelt bíróként a perrendtartások reformján dolgoztam, és a munka elérkezett az elektronikus kapcsolattartás, az elektronikus eljárások kodifikálhatóságához. A hagyományos eljárásjog fogalmaitól elérő, új, nyelvileg nehezen megfejthető jogi rendelkezések szükségessége vetődött fel, így utána kellett nézni néhány problémának, mielőtt a megoldások perjogi módjairól döntöttünk. A következő állomás a Kúriához kötődik, ahol 2016-2017-ben kirendelt bíróként végeztem különböző kutatásokat. A Kúria vezetésével egyetértve megszerveztük a Tudósklubot, ahova olyan előadókat, szakembereket hívtunk, akik az informatika és a jog világában egyaránt otthonosan mozogtak. Több hónapon keresztül, havi egy-két alkalommal folytak a beszélgetések az adatvédelem új rendszeréről, a digitális világ kihívásairól, az adatbankok kezeléséről, a Big Data jelentőségéről, a jogi nyelvezet átalakulásáról. Érdeklődésem a témák iránt a kúriai munkámat befejezve sem lankadt, kíváncsi voltam a külföldi tapasztalatokra, ezért kutatási pályázatot nyújtottam be az Alexander von Humboldt Alapítványhoz. A kutatási terv a német jog digitális átalakulásának főbb irányait célozta meg. …
Tovább a műhöz
Meine Damen und Herren! Bei der Auswahl des Themas meiner Antrittsrede versuchte ich mehreren Wünschen entgegenzukommen. Vor allem wollte ich vermeiden, eine Programmrede zu halten, damit würde ich unvermeidlich die Politiker nachahmen, ein Rektor soll jedoch kein Politiker, sondern in erster Linie ein Vertreter der Wissenschaft sein.
Deshalb folge ich einer alten Tradition der deutschen Universitäten und möchte zu Ihnen über meinen eigenen Forschungsbereich sprechen. Ich beschäftige mich seit 15 Jahren mit der Kultur der Justiz, mit den sich von der Architektur der Gerichtsgebäude bis hin zur Verhaltenskultur im Verhandlungsraum aufgeworfenen Fragen. Von
diesen habe ich eine ausgewählt, und zwar die Symbolik der Justiz, die infolge der Natur ihrer Erscheinung nicht nur eine rechtliche, sondern auch eine historische und ethnographische Annäherung verlangt. Nach Ansicht eines ausgezeichneten Kenners der Thematik, des Professors Hans Biedermann findet sich der Symbolforscher zwei äußerst übertriebenen Anschauungen entgegengesetzt: Für einen Teil der Wissenschaft ist die Symbolik eine altmodische, überholte Sache, womit man heutzutage nichts anfangen könne. Es existiert aber auch ein anderes Extrem: demnach ist die Symbolik der einzige Schlüssel, mit dessen Hilfe die Welt des Geistes zu verstehen ist. Vielleicht steht jene FeststeEung der Wahrheit näher, wonach „der Mensch Symbole braucht, um fähig zu sein, die anders nicht vorsteübaren Sachen in den …
Tovább a műhöz