Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 4
Összes találat megjelenítve : 4
Találatok
Talán ismerősként veszi kezébe ezt a könyvet az olvasó, hiszen korábban már megjelent tankönyvsorozatunk első tagja, az Általános pszichológia 1. Abban a megismerés alapvető folyamatairól olvashatunk, az észlelés és a figyelem mechanizmusairól. A most megjelent könyv az előző folytatása annyiban, hogy ez a feldolgozás magasabb szintjeivel foglalkozik. Ez azonban természetesen nem szó szerint értendő. Aki ismeri az előző kötet tartalmát, annak a számára bizonyára világossá vált, milyen lehetetlen vállalkozás a kognitív mechanizmusok megragadása, mégpedig lehetőleg a maguk teljességében. Nem feljebb lépünk tehát, csupán kitágítjuk a vizsgálódás körét. Itt is szó lesz észlelésről és figyelemről, hiszen most is az ember és a külvilág kapcsolatának természetét kutatjuk. Ám most inkább a világ belső leképeződésének, a mentális reprezentációnak a jellegzetességeivel foglalkozunk. Kötetünk három nagy tematikus részre osztható: tanulás, emlékezés és tudásreprezentáció. Az első két kifejezést a mindennapokban is gyakran használjuk, sokszor mást értve alatta, mint a tudományos megközelítés. A harmadik sem teljesen ismeretlen, hiszen a gondolkodás hátterét biztosító általános tudás - a fogalmak - tárolásának és előhívásának problémájával foglalkozik. Bár a fogalmak tisztázása az elsődleges cél, bízunk abban, hogy az olvasó számára az is világos lesz, …
Tovább a műhöz
Az itt következő írás - mint címe is mondja - „bevezetés” a filozófiába. Nem tartalmaz valamiféle filozófiai rendszert vagy elméletet, hanem a filozófia tanulmányozásához kíván kezdők számára segítséget adni. Oktatási, nem pedig tudományos célokat szolgál., s ennek érdekében tudatosan vállal némi eklekticizmust is. Továbbá - ugyancsak bevezetés-jellegének megfelelően - nem tárgyalja részletezően a különféle filozófiai diszciplínákat, hanem a filozófia egészébe (és csak ezen keresztül az egyes részterületekbe) kíván bevezetést nyújtani. Tanulmányozása - elvileg - nem igényel több vagy másfajta előképzettséget, mint amit egy középiskolai szintű általános műveltség és a téma iránti (föltételezett) érdeklődés jelent. A forrásokról és a további informálódás lehetőségeiről a Függelék tájékoztat. (...) A filozófia tanulmányozásában az első nehézséget az okozza, hogy nem adódik magától értődőén az a tárgy, amelyet tanulmányozni kívánunk, nem tudunk rámutatni valami objektíve adott szakterületre, nem magától értődő dolog tehát, hogy mi voltaképpen a filozófia. A filozófia mindenfajta tanulmányozásának ezért azzal kell kezdődnie, hogy föltesszük ezt a kérdést: mi a filozófia? így látszólag nem magának a tárgynak, nem magának a filozófiának a tanulmányozásával kezdjük, hanem tárgyunkat mintegy kívülről vagy fölülről, egy ún. …
Tovább a műhöz
Napjainkban, az információ a társadalmi-gazdasági élet kulcstényezője, és erőforrás a szervezeti folyamatok végrehajtásához. Az információnak stratégiai szerepe és küldetése van a világban, az információtechnológia áthatja munkánkat, szabadidőnket, és jelen van nemcsak az számítógéppel támogatott szoftverekben, hanem a termékekben is. Különösen fontos tehát, hogy azok a rendszerszervező szakemberek, akik hivatásként készítenek mind jobb és jobb alkalmazásokat, azt a legkorszerűbb módszerekkel és eszközökkel tegyék. Az információrendszer-fejlesztési munka összetett, komplex tevékenység, amelyhez nemcsak komoly informatikai ismeretekre, hanem készségekre, képességekre, sőt elhivatottságra is szükség van, olyanokra, amelyekkel a fejlesztő át tudja érezni azoknak a munkatársaknak a problémáit, akik valamilyen más szakterületen dolgoznak, és a számítógépet eszközként kívánják felhasználni. Egy könyv olvasásával természetesen nem lehet megszerezni készségeket, de ha elég tájékozottak vagyunk saját szakmánkban, ha vállaljuk a folyamatos tanulással járó kihívásokat, ha elkötelezettek vagyunk azok felé, akiknek munkáját segíteni kívánjuk, akkor megvan az esélyünk arra, hogy sikeres fejlesztői jövőnk legyen, és örömünket leljük abban a munkában, amelynek eredményét sikerrel alkalmazzák. Jelen könyvem hosszú, hosszú évek munkájának a termése, olyan eredmény, …
Tovább a műhöz
A Digitális Társadalom jogrendszereinek kialakulásáról szóló könyvem hosszú előtörténettel bír. Az első kérdések akkor merültek fel bennem, amikor 2015-ben az Igazságügyi Minisztériumba kirendelt bíróként a perrendtartások reformján dolgoztam, és a munka elérkezett az elektronikus kapcsolattartás, az elektronikus eljárások kodifikálhatóságához. A hagyományos eljárásjog fogalmaitól elérő, új, nyelvileg nehezen megfejthető jogi rendelkezések szükségessége vetődött fel, így utána kellett nézni néhány problémának, mielőtt a megoldások perjogi módjairól döntöttünk. A következő állomás a Kúriához kötődik, ahol 2016-2017-ben kirendelt bíróként végeztem különböző kutatásokat. A Kúria vezetésével egyetértve megszerveztük a Tudósklubot, ahova olyan előadókat, szakembereket hívtunk, akik az informatika és a jog világában egyaránt otthonosan mozogtak. Több hónapon keresztül, havi egy-két alkalommal folytak a beszélgetések az adatvédelem új rendszeréről, a digitális világ kihívásairól, az adatbankok kezeléséről, a Big Data jelentőségéről, a jogi nyelvezet átalakulásáról. Érdeklődésem a témák iránt a kúriai munkámat befejezve sem lankadt, kíváncsi voltam a külföldi tapasztalatokra, ezért kutatási pályázatot nyújtottam be az Alexander von Humboldt Alapítványhoz. A kutatási terv a német jog digitális átalakulásának főbb irányait célozta meg. …
Tovább a műhöz