Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 8
Összes találat megjelenítve : 8
Találatok
A mit jóakaróim tőlem vártak, hogy a magyar törvényrül magyar nyelven írjak, azt magam is kötelességemnek tartottam. De mivel kitűzött czélom volt, nem csak deák munkámnak akármiféle hiányait kipótolni; hanem nyelv tekintetében is legalább annyit elérni, mennyit jóakaróim véleménye az elsőben talált; mind erre hosszasabb készület kívántatott. És megvallom, hogy ha szabadságomban áll, ezen munkám kiadását addig elhalasztani, míg az magam kívánságának némiképpen eleget tesz, úgy világot most sem látna. De minekutánna a’ körülmények oda fejlődtek, hogy a’ közvárakozás további halasztásomat hajlandóbb volna balra magyarázni, mintsem eltűrni; engednem kellett, és előbbi szándékomat szűkebbre szorítani. Mivel pedig régi meggyőződéseim nem változtak, annál fogva kegyes bírálóimnak újságot nem igérhetek. Csakhogy némelly helyeken a’ sorozat, másutt a’ törvény okát kimutatva, vagy példákat felhozva, igyekeztem a’ nehézségeket elhárítani. Nem ritkán az élő törvényre tellyes világot önt a’ régiség; ebbül tehát bővebben is merítettem; és reményleni bátorkodom, hogy lesznek olvasóim között, kik erre nézve munkámat pártfogásokra méltattyák.
Legnehezebb, tudom, ezt elérni nyelv és irás tekintetében, a vélemények elágazása miatt. És azért legjobb esetre csak türedelmet várok. Az újítók úgy is nagy számmal vannak. Én a’ régivel beértem, és …
Tovább a műhöz
A mit jóakaróim tőlem vártak, hogy a magyar törvényrül magyar nyelven írjak, azt magam is kötelességemnek tartottam. De mivel kitűzött czélom volt, nem csak deák munkámnak akármiféle hiányait kipótolni; hanem nyelv tekintetében is legalább annyit elérni, mennyit jóakaróim véleménye az elsőben talált; mind erre hosszasabb készület kívántatott. És megvallom, hogy ha szabadságomban áll, ezen munkám kiadását addig elhalasztani, míg az magam kívánságának némiképpen eleget tesz, úgy világot most sem látna. De minekutánna a’ körülmények oda fejlődtek, hogy a’ közvárakozás további halasztásomat hajlandóbb volna balra magyarázni, mintsem eltűrni; engednem kellett, és előbbi szándékomat szűkebbre szorítani. Mivel pedig régi meggyőződéseim nem változtak, annál fogva kegyes bírálóimnak újságot nem igérhetek. Csakhogy némelly helyeken a’ sorozat, másutt a’ törvény okát kimutatva, vagy példákat felhozva, igyekeztem a’ nehézségeket elhárítani. Nem ritkán az élő törvényre tellyes világot önt a’ régiség; ebbül tehát bővebben is merítettem; és reményleni bátorkodom, hogy lesznek olvasóim között, kik erre nézve munkámat pártfogásokra méltattyák. Legnehezebb, tudom, ezt elérni nyelv és irás tekintetében, a vélemények elágazása miatt. És azért legjobb esetre csak türedelmet várok. Az újítók úgy is nagy számmal vannak. Én a’ régivel beértem, és …
Tovább a műhöz
A mit jóakaróim tőlem vártak, hogy a magyar törvényrül magyar nyelven írjak, azt magam is kötelességemnek tartottam. De mivel kitűzött czélom volt, nem csak deák munkámnak akármiféle hiányait kipótolni; hanem nyelv tekintetében is legalább annyit elérni, mennyit jóakaróim véleménye az elsőben talált; mind erre hosszasabb készület kívántatott. És megvallom, hogy ha szabadságomban áll, ezen munkám kiadását addig elhalasztani, míg az magam kívánságának némiképpen eleget tesz, úgy világot most sem látna. De minekutánna a’ körülmények oda fejlődtek, hogy a’ közvárakozás további halasztásomat hajlandóbb volna balra magyarázni, mintsem eltűrni; engednem kellett, és előbbi szándékomat szűkebbre szorítani. Mivel pedig régi meggyőződéseim nem változtak, annál fogva kegyes bírálóimnak újságot nem igérhetek. Csakhogy némelly helyeken a’ sorozat, másutt a’ törvény okát kimutatva, vagy példákat felhozva, igyekeztem a’ nehézségeket elhárítani. Nem ritkán az élő törvényre tellyes világot önt a’ régiség; ebbül tehát bővebben is merítettem; és reményleni bátorkodom, hogy lesznek olvasóim között, kik erre nézve munkámat pártfogásokra méltattyák. Legnehezebb, tudom, ezt elérni nyelv és irás tekintetében, a vélemények elágazása miatt. És azért legjobb esetre csak türedelmet várok. Az újítók úgy is nagy számmal vannak. Én a’ régivel beértem, és …
Tovább a műhöz
Az igazságszolgáltatás reformjának kérdése még sohasem égett annyira a körmünkre, mint ma, midőn a polgári peres eljárás végleges megalkotását tartalmazó javaslat ismét — hiszszük utoljára — a törvényhozás előtt van s remélnünk lehet, hogy rövidesen törvénynyé lesz, mert ennyi idő után, amióta a perrend végleges megállapításával bajlódunk, már ekkorára
magában abban a bírói szervezetben, amelyre ezt a perrendtartást, mint a ruhát a testre, rá akarjuk szabni, ebben a bírósági szervezetben az időközi részleges javítgatások és foltozgatások folytán, annyi visszásság, bizonytalanság és jogosult békétlenség, jelensége gyűlt össze, melyekből nyilvánvaló, hogy ha ezeket a bajokat idejében gyökeresen nem orvosoljuk, akkor az uj perrendtartás sikerén kívül magának a bírósági szervezetnek további rendszeres és egészséges fejlődését és fejleszthetését is kockáztatjuk. Ilyen körülmények között nekünk, a gyakorlat embereinek, akiknek az eddigi reformokhoz is némi közünk van, kötelességünk a mai változott helyzetet is feltárni, és ennek tarthatatlanságával szemben javaslatainkat megtenni úgy, amint azokat gyakorlati tapasztalataink nyomán — számolván a meglevő keretekkel és az ország teljesítő képességével — jó lelkiösmerettel megtehetjük. Nem elméleti, elvont okoskodás eredménye ez az értekezés, hanem a gyakorló jogász szemével meglátott, magyar …
Tovább a műhöz
"Semmi sem múlja felül szerintem azt a képességet, hogy valaki emberek gyülekezetét tartja lekötve szavaival, a lelkeket maga felé tudja fordítani, az elhatározásokat abba az irányba hajtani, amelybe akarja, vagy éppen visszatartani attól, amitől vissza akarja, tartani" - adja egykori mesterének, L. Crassusnak ajkára Cicero e szavakat "A szónokról" c. dialógusában. Véleményünk szerint a perbeszédek esetében is lényegében erről van szó. A perbeszéd nemcsak eljárásjogi cselekmény, hanem egyben sajátos retorikai mű is. Tanulmányunk ebből az alapgondolatból indul ki. Ezt törekszik oly módon kifejteni, hogy első részében inkább a perbeszédek jogi, a második részében pedig retorikai oldalát elemzi. A harmadik részben a jogi és retorikai elemek vonások bizonyos szintézisét, egységbefoglalását kísérli meg. Munkánk alapvető törekvése az, hogy a lehető legkisebb terjedelemben a lehető legnagyobb segítséget biztosítsa a pályakezdő jogászoknak - ügyészeknek, ügyvédeknek, bíráknak -, mint hivatásos beszélőknek. Ennek érdekében kísérletet teszünk arra, hogy rendszeresen összefoglaljuk a bírósági beszédek döntő tényezőit, alapvető szempontjait, kritériumait minél több tanulságos gyakorlati példával is érzékeltetve azokat A könnyebb kezelhetőség érdekében mellőzzük a tudományos célú műveknél elengedhetetlen pontos és részletes hivatkozásokat, amelyek egyébként is …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara e kötet kiadásával fejet hajt Csizmadia Andor professzor előtt, aki 1958-tól a Kar köztiszteletben álló oktatója, majd 1964-68 között dékánja is volt. Születésének 95., halálának
20. évfordulója alkalmából a magyar és a közép-európai jogtörténetírás meghatározó egyénisége, a jogtörténet, a közjog, a szociális és az egyházjog nagyhírű művelője előtt a hazai jogtörténészek e pécsi konferencián tartott előadásaikkal és a „Jogtörténeti tanulmányok” VIII. kötetével kívánnak tisztelegni. A „Jogtörténeti tanulmányok” a magyar joghistorikusok átfogó jellegű, talán legjelentősebb publikációs fóruma több évtized óta. A sorozat az 1966-ban napvilágot látott első kötettől kezdve 2001-ben érkezett VII. kötetéhez. Az eddig publikált közel másfélszáz tanulmány bemutatja a jogtörténész
szakma teljesítményeit adott időben a tudományág szinte minden korszakában és szakterületén. A publikációk rendszeresen hasznosultak a jogászképzés során is. A kötetek szerkesztésében a joghistória élvonala működött közre,
meghatározó azonban 1966-1983 között Csizmadia Andor pécsi jogtörténész professzor volt. A szerkesztést 1986-ban Benedek Ferenc és Szita János látta el, ezt a feladatot a VII. kötettel (2001) Kajtár István és Szekeres Róbert vette
át. A pécsi jogi kar jogtörténész kutatói a sorozat …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 15.
- 2021
A gyónási titok egy rendkívül érzékeny és sokszínű kérdéskör, amely összeköti az egyházi és a világi jogot. Számos olyan kérdést vet fel, amelyeket interdiszciplináris megközelítésben kell vizsgálni. Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk róla, hogy valójában mi is az a gyónási titok, egyszerre kell világi jogi, egyház jogi és filozófiai oldalról is vizsgálni. A jog és az egyház mást ért jelen esetben igazság szó alatt. Miért fontos, hogy mit jelent az igazság? Mert az egyházi jog szerint az egyházi igazság az elsődleges és a követendő. Vele szemben áll a jogi igazság, a jogszabályoknak való megfelelés. Valójában mindkét tudományterület rendelkezik a saját igazságával, amely a saját szabályrendszerén belül elfogadott és követendő. A probléma akkor merül fel, amikor ez a két igazság eltér egymástól. Véleményem szerint meg kell találni azokat a külső társadalmi körülményeket, amelyek indokolják az egyik vagy másik igazságnak a privilégiumát. Mindig komplexitásában kell vizsgálni az egyedi eseteket is. A gyónási titok a legnagyobb egyházi szentség, a bűnbánó megtisztulni vágyó embert vallomása. A célja pedig a feloldozás elnyerése. Joggal merül fel a kérdés, hogy hogyan viszonyul ehhez a világi jog és a társadalmi értékrendszer. További kérdésként merül fel, hogy hol van az a határ, amikor a jogi és a társadalmi érdek erősebb, mint az egyházi titok …
Tovább a műhöz
Migration, asylum and the Area of Freedom, Security and Justice continue to be some of the most discussed and topical policy areas of the European Union. The Erasmus+ Strategic Partnership entitled Innovative Solutions for Practicality and Impact in Refugee and Migration Oriented Education (INSPIRED) has aimed inter alia at improving the quality and relevance of legal education in the field of refugee and migration oriented edu-cation at the partner universities. It has undertaken to introduce innovative learning methods in legal education such as virtual mobility and the strategic use of information and communication technology, as well as to strengthen the quality of specialized education through international mobility and cross-border cooperation. The research papers contained in this volume have been prepared partly by the lecturers and researchers taking part in the INSPIRED project, and partly by invited external researchers. They cover various legal and political aspects of migration and asylum related issues ranging from the anticipated effectsof Brexit through the principle of non-refoulement in the practice of FRONTEX to the international responsibility of private military and security companies in-volved in border control operations. The authors and editors of this book hope that the researchpapers contained herein can serve as valuable contributions to the academic debate on some of the most significant contemporarychallenges that the European Union has to face.
Tovább a műhöz