Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 3

Találatok


Elkészítettük á Szovjetunió jelenlegi iskolarendszeréről szóló tanulmányt, amikor a Pravda 1984. január 4-i számában megjelent az új oktatási reform-tervezet "Az általánosan képző iskolák és a szakoktatási intézmények reformjának irányelvei" címmel, két lehetőség állt előttünk: 1. vagy átdolgozzuk az egész tanulmányt, vagy 2. változatlanul kiagyjuk az eredeti, 1983-ban lezárt anyagot és nem veszünk tudomást a tervezetről, amelyet még társadalmi vitára bocsátanak és amelynek végleges bevezetésére csak 1986-ban fokozatosan kerül sor. Mi egy 3. variációt választottunk: Közreadjuk a szovjet szakirodalom alapján a jelenlegi iskolarendszer felépítését, az oktatás tartalmi korszerűsítését, a legújabb neveléstudományi kutatások eredményeit, és felhívjuk kedves Olvasóink figyelmét arra, hogy a kötet végén ismertetjük az 1984. januári reformtervezet leglényegesebb strukturális és tartalmi változásait. |
Tovább a műhöz
Tájékozottságunk az osztrák közoktatásról meglehetősen fogyatékos. Más nyugati országok oktatásügyéről sokkal több tanulmány, közlemény jelent meg nálunk, mint Ausztriáról. Pedig semmi túlzás nincs abban, hogy számunkra az osztrák közoktatás fejleményeinek figyelemmel kísérése különösen fontos. Ezt a különös fontosságot többek között a következők indokolják: — Ausztriával többszázados közös történelmünk van, és ebben a közös történelemben a két ország oktatásügye különösen sok közös vonást mutatott fel. Alapvető oktatásügyi törvényeink vagy azonosak voltak, vagy azonos alapelvek jellemezték őket. A monarchia felbomlásáig lényegében azonos volt iskolarendszerünk, azonosak voltak iskolatípusaink, az iskolák tantárgyrendszerei. De a két ország iskolarendszere alapvető szerkezetében a két világháború között sem különbözött egymástól. Aligha lehet tehát érdekesebb összehasonlító pedagógiai tanulmány számunkra, mint a két ország oktatásügyi alakulásának, fejlődésének összevetése attól az időtől kezdve, amióta társadalmi rendszerünk gyökeresen eltér egymástól. — A szomszédság az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után is adott tény, és egy szomszédos ország gazdasági, társadalmi, kulturális életének és oktatásügyének megismerése érdekünk és kötelességünk. — Ausztria olyan szomszéd tőkés, polgári demokratikus ország, …
Tovább a műhöz
Ez a jegyzet az 1973-ban kiadott Iskolaszervezettan és művelődéspolitika című jegyzet javított kiadása. A különböző javításokra azért került sor, mert az előző jegyzet megszületése óta művelődéspolitikánkban, s benne közoktatás politikánkban jelentős változások mentek végbe. Jegyzetünk módosításával követni akarjuk e változások sorát. Változás következettbe a tantárgy nevében is. A művelődéspolitika helyett erőteljesebben utalunk tantárgyunkban a közoktatás politika elsődlegességére. A közoktatás politika művelődéspolitikánk egyik része. E tárgy tanítása során nincs mód arra, hogy a hallgatók művelődéspolitikánk egészével behatóan megismerkedjenek, de szükséges, hogy a közoktatáspolitikáról átfogó képük alakuljon ki. Napjainkban erőteljesen megnőtt a társadalom érdeklődése a közoktatás politikai kérdések iránt. Teljesen érthető ez, mert alig van olyan magyar család, melynek életét valamilyen módon ne befolyásolná közoktatás politikánk alakulása. Legtöbben úgy vannak kapcsolatban az intézményes neveléssel, hogy valamely hozzátartozójuk (gyermekük vagy felnőtt családtagjuk) iskolába jár. Oktatáspolitikánk alakulása azonban a közvetlen személyes érdekeltségtől elvonatkoztatva is foglalkoztatja a társadalom tagjait. Sokan teszik fel a kérdést: oktatásunk biztositja-e megfelelően társadalmi létünk folytatását, elősegiti-e, hogy az utánunk …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 3