Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
Nemzetközi hátterű cég gyakorló vezetőjeként számos olyan szituációt tapasztalok meg, amely során elgondolkodom, hogy valóban jól alkalmazzuk-e a kommunikációs technikákat. Ha megnézem például, hogy naponta milyen nagy mennyiségű e-mail érkezik egy-egy vezetőhöz, és abból mennyi az, ami valóban szükséges információ számára, illetve mennyit lehet az utazások, megbeszélések, vezetői feladatok mellett feldolgozni, akkor felmerül bennem a kérdés: vajon jól élünk-e a modern technika lehetőségeivel? Némely vezető munkatársamtól komoly tiltakozásokat hallok az e-mail használatával kapcsolatban, amikor több-oldalnyi, több feladót és címzettet is megjárt „lánc e-mailből" kell kihámoznia a lényeget. Egy cég egyik vezetője (nem magyarországi eset) összehívta a munkatársait, akiknek az irodája néhány méterre volt az övétől, és a következőt mondta: „Ne írjanak nekem e-mailt, hanem legyenek szívesek, vegyék fel a telefont, vagy jöjjenek át az irodámba, ha szeretnének közölni velem valamit!" A fentiek arra mutatnak rá, hogy a modern megoldások nem mindig helyettesíthetik a hagyományos eszközöket. Bizonyos helyzetekben sokkal célravezetőbb a személyes kommunikáció. Hangsúlyozhatjuk a fontos információkat, kiegészíthetjük testbeszéddel, azonnal megtudjuk a beszélgetőpartner reakcióját, véleményét, és hamarabb érünk el eredményt. Más esetekben valóban az elektronikus …
Tovább a műhöz
Társaságok a tőzsdén
- 2011
Hiánypótló, átfogó művet tart a kezében az olvasó. A könyv egyszerre szolgál széles körű elméleti áttekintésként, térképként a szabályozási környezetben való eligazodáshoz, valamint gyakorlati kézikönyvként, amelyet minden tőzsdére lépést fontolgató cég haszonnal forgathat. Az első rész végigvezet a tőzsdére lépés egyes állomásain az elsődleges nyilvános kibocsátás (IPO) előkészítésétől egészen a másodlagos piaci forgalmazással kapcsolatos tudnivalókig. A második részt a szerzők a felelős vállalatirányítás témakörének szentelik: az elméleti alapok után bemutatják az egyes országokban meghonosodott felelős vállalatirányítási gyakorlatot, elsősorban annak szabályozási vetületét. Végül a harmadik rész a részvénytársaságok felvásárlásának kérdését járja körül elméleti és szabályozási oldalról, kiegészítve gyakorlati tudnivalókkal. A kiadvány részletesen taglalja, milyen előnyökkel jár a tőzsdei jelenlét a vállalatok számára. Ezek az előnyök természetesen messze túlmutatnak a közvetlen tőkebevonási lehetőségen. A nyilvános részvénykibocsátással lehetőség nyílik arra, hogy a vállalati életciklus elején jellemzően összefonódott tulajdonosi és menedzseri szerep kettéváljon - bővíthető a tulajdonosi kör, megosztható a kockázat, megerősödik a tulajdonosi szerkezet. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, a tőzsdére lépés milyen áldásos …
Tovább a műhöz