Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 10
Összes találat megjelenítve : 10
Találatok
Ebben a gyűjteményben az egyetemek és a főiskolák szervezeti és működési rendjével kapcsolatos, legfontosabb hatályos jogszabályokat adjuk közre. A gyűjtemény első részében a szervezeti és működési kérdésekkel foglalkozó jogszabályokat, a másodikban az oktatókra, illetőleg az oktatói tevékenységre
vonatkozó szabályokat, a harmadikban a hallgatókat érintő rendelkezéseket, míg a negyedikben az intézmények tudományos tevékenységével kapcsolatos szabályokat gyűjtötte egybe a kötet összeállítója. Az 1969-ben közreadott „Az egyetemekre, az oktatókra és a hallgatókra vonatkozó jogszabályok” gyűjteményéhez képest ez az összeállítás gazdagabb. Egyfelől azért, mert az egyetemekre vonatkozó néhány jogszabály módosítását is tartalmazza, másfelől kiegészül a többi felsőoktatási intézmény munkájával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések ismertetésével. Itt emelném ki annak a jelentőségét, hogy az érdeklődök ezúttal kapják kézbe — egy kötetben — a felsőoktatási intézmények önállóságának fokozásával, vaIamint a demokratizmus kiszélesítésével foglalkozó és szétszórtan megjelent jogszabályi anyagot. A jegyzetek és magyarázó szövegek, valamint a kötetbe fel nem vett, de hatályos jogszabályok felsorolása az intézmények dolgozóinak, hallgatóinak és a felsőoktatási intézmények felé orientálódó középiskolásoknak, igen jó segítséget nyújt a …
Tovább a műhöz
A Magyar Népköztársaságban az oktatás az általános műveltség és a szakmai ismeretek megszerzését és bővítését, az ifjúságnak, valamint a tanuló felnőtteknek szocialista, humanista szellemű, az igaz hazafiság és a nemzetköziség eszméit érvényesítő nevelését szolgálja. Feladata, hogy segítse a személyiség, a képesség és a készségek kibontakozását, valamint a szellemi s a testi fejlődést és olyan állampolgárok nevelését akik a közösség tagjaiként részt vállalnak a társadalom, a gazdaság és a kultúra fejlesztésében, illetőleg gyarapításában. Felkészíti a fiatalokat arra, hogy természeti és társadalmi környezetüket a haladó nemzeti hagyományokon és az egyetemes kultúra értékein nevelődve megismerjék, védjék és a közérdeknek, megfelelően formálják, tudományos világnézeten alapuló szocialista értékrendjük és erkölcsi magatartásuk kialakuljon, élni tudjanak jogaikkal, s teljesítsék kötelességeiket a magán- és közéletben egyaránt, ösztönöz és lehetőséget ad arra, hogy iskolai tanulmányai befejezése után műveltségét és szaktudását mindenki fejlessze. A nevelés-oktatás fejlesztése, anyagi és erkölcsi támogatása az egész társadalom ügye, hiszen a művelt szakképzett, tudatos ember hazánk legfőbb értéke. Különösen nagy a feladatuk a pedagógusoknak és az oktatóknak, akik alkotóerejüket, tudásukat, képességei két az ifjúság nevelésére …
Tovább a műhöz
A mit jóakaróim tőlem vártak, hogy a magyar törvényrül magyar nyelven írjak, azt magam is kötelességemnek tartottam. De mivel kitűzött czélom volt, nem csak deák munkámnak akármiféle hiányait kipótolni; hanem nyelv tekintetében is legalább annyit elérni, mennyit jóakaróim véleménye az elsőben talált; mind erre hosszasabb készület kívántatott. És megvallom, hogy ha szabadságomban áll, ezen munkám kiadását addig elhalasztani, míg az magam kívánságának némiképpen eleget tesz, úgy világot most sem látna. De minekutánna a’ körülmények oda fejlődtek, hogy a’ közvárakozás további halasztásomat hajlandóbb volna balra magyarázni, mintsem eltűrni; engednem kellett, és előbbi szándékomat szűkebbre szorítani. Mivel pedig régi meggyőződéseim nem változtak, annál fogva kegyes bírálóimnak újságot nem igérhetek. Csakhogy némelly helyeken a’ sorozat, másutt a’ törvény okát kimutatva, vagy példákat felhozva, igyekeztem a’ nehézségeket elhárítani. Nem ritkán az élő törvényre tellyes világot önt a’ régiség; ebbül tehát bővebben is merítettem; és reményleni bátorkodom, hogy lesznek olvasóim között, kik erre nézve munkámat pártfogásokra méltattyák.
Legnehezebb, tudom, ezt elérni nyelv és irás tekintetében, a vélemények elágazása miatt. És azért legjobb esetre csak türedelmet várok. Az újítók úgy is nagy számmal vannak. Én a’ régivel beértem, és …
Tovább a műhöz
A mit jóakaróim tőlem vártak, hogy a magyar törvényrül magyar nyelven írjak, azt magam is kötelességemnek tartottam. De mivel kitűzött czélom volt, nem csak deák munkámnak akármiféle hiányait kipótolni; hanem nyelv tekintetében is legalább annyit elérni, mennyit jóakaróim véleménye az elsőben talált; mind erre hosszasabb készület kívántatott. És megvallom, hogy ha szabadságomban áll, ezen munkám kiadását addig elhalasztani, míg az magam kívánságának némiképpen eleget tesz, úgy világot most sem látna. De minekutánna a’ körülmények oda fejlődtek, hogy a’ közvárakozás további halasztásomat hajlandóbb volna balra magyarázni, mintsem eltűrni; engednem kellett, és előbbi szándékomat szűkebbre szorítani. Mivel pedig régi meggyőződéseim nem változtak, annál fogva kegyes bírálóimnak újságot nem igérhetek. Csakhogy némelly helyeken a’ sorozat, másutt a’ törvény okát kimutatva, vagy példákat felhozva, igyekeztem a’ nehézségeket elhárítani. Nem ritkán az élő törvényre tellyes világot önt a’ régiség; ebbül tehát bővebben is merítettem; és reményleni bátorkodom, hogy lesznek olvasóim között, kik erre nézve munkámat pártfogásokra méltattyák. Legnehezebb, tudom, ezt elérni nyelv és irás tekintetében, a vélemények elágazása miatt. És azért legjobb esetre csak türedelmet várok. Az újítók úgy is nagy számmal vannak. Én a’ régivel beértem, és …
Tovább a műhöz
A mit jóakaróim tőlem vártak, hogy a magyar törvényrül magyar nyelven írjak, azt magam is kötelességemnek tartottam. De mivel kitűzött czélom volt, nem csak deák munkámnak akármiféle hiányait kipótolni; hanem nyelv tekintetében is legalább annyit elérni, mennyit jóakaróim véleménye az elsőben talált; mind erre hosszasabb készület kívántatott. És megvallom, hogy ha szabadságomban áll, ezen munkám kiadását addig elhalasztani, míg az magam kívánságának némiképpen eleget tesz, úgy világot most sem látna. De minekutánna a’ körülmények oda fejlődtek, hogy a’ közvárakozás további halasztásomat hajlandóbb volna balra magyarázni, mintsem eltűrni; engednem kellett, és előbbi szándékomat szűkebbre szorítani. Mivel pedig régi meggyőződéseim nem változtak, annál fogva kegyes bírálóimnak újságot nem igérhetek. Csakhogy némelly helyeken a’ sorozat, másutt a’ törvény okát kimutatva, vagy példákat felhozva, igyekeztem a’ nehézségeket elhárítani. Nem ritkán az élő törvényre tellyes világot önt a’ régiség; ebbül tehát bővebben is merítettem; és reményleni bátorkodom, hogy lesznek olvasóim között, kik erre nézve munkámat pártfogásokra méltattyák. Legnehezebb, tudom, ezt elérni nyelv és irás tekintetében, a vélemények elágazása miatt. És azért legjobb esetre csak türedelmet várok. Az újítók úgy is nagy számmal vannak. Én a’ régivel beértem, és …
Tovább a műhöz
A magyar állam ezredéves fennállásának emlékére különféle szellemi termékek láttak napvilágot, de a népoktatási orsz. törvények és a kath. tanügy intézését megállapító püspöki rendszabályok gyűjteménye a tanítói kar névtárával s a népiskolákra vonatkozó rövid történeti adatokkal kapcsolatosan tudomásunk szerint még nem jelent meg. Ilyen gyűjteményt óhajtunk a tanügygyel foglalkozók kezéhez juttatni jelen kiadványunkkal, mely — mint szerény kezdet — nem számit másra, mint szives fogadtatásra. Jóakaró figyelmeztetéseknek szívesen adunk helyet, egyes hiányok vagy tévedések megjelölését készséggel fogadjuk s azon leszünk, hogy a jövőben a jelenleginél tökéletesebb munkával szolgálhassunk.
Tovább a műhöz
Az aspiránsképzést és a tudományos minősítést szabályozó joganyag közel egy évtized alatt keletkezett. Az első jogszabálynak 1950-ben történt megjelenése óta a fejlődés számottevő. E fejlődés —, a tapasztalatoknak és a szükségletnek megfelelően — Újjabb jogszabályok létrehozását és esetenként a meglevők módosítását vagy kiegészítését igényelte. Ennek következtében e joganyag nehezen tekinthető át. A meglevő joganyag rendszerezése annál is inkább fontosnak látszott, mivel éppen a legújabb jogszabályok alapján jelentékenyen megnövekedett azoknak a száma, akik az: aspiránsképzéssel és az azzal összefüggő kérdésekkel közvetlenül foglalkoznak. Másrészt viszont az egységes alkalmazás az egyes szabályok tartalmának megvilágítása és az érdeklődők igényeinek kielégítése érdekében szükségesnek mutatkozott a hatályos jogszabályoknak magyarázatokkal való ellátása. Az összeállításnak tehát az a célja, hogy a hatályos joganyagot felelevenítse és az alkalmasnak ítélt rendszerezéssel áttekinthetővé tegye. Az összeállítás ennek érdekében nem a jogszabályok történeti sorrendjét követi, hanem a hatályos joganyagot egyes témák köré csoportosítja. Ennek a módszernek esetleges hibái ellenére az az előnye, hogy az élő joganyag áttekintését az érdeklődők számára is megkönnyíti. Az összeállításba nem kerültek felvételre azok a jogszabályok …
Tovább a műhöz
A bevezetés a társadalombiztosítási jogba tankönyv fő célja, hogy a jogág alapjait bemutatva megkönnyítse az ismeretek elsajátítását, az összefüggések megértését jogász és nem jogász hallgatók és a társadalombiztosítással foglalkozni kezdők számára egyaránt. A könyv rövid alapvetést ad a társadalombiztosítási jog tárgyáról, a jogág történetéről és forrásairól. Bemutatásra kerülnek a társadalombiztosítás kedvezményezettjeinek különböző csoportjai, majd részletesen elemezi az egyes társadalombiztosítási ellátásokat. Ezt követi a járulékfizetésre vonatkozó rész, valamint önálló részekben tárgyalva mutatja be a családtámogatások és a munkanélküli ellátások rendszerét. A magyar társadalombiztosítási tankönyvirodalomban újszerű módon a könyv sok szemléltető ábrát alkalmaz az összefüggések ismertetésére, ezzel a módszerrel is a magyarázatot, a megértést elősegítendő. Szintén a tanulásban kíván segítséget nyújtani a fejezetek végén a legfontosabb fogalmak összefoglalása és az ellenőrző kérdések. A tankönyv a szerzők több éves oktatási tapasztalataira épít, melyet elsősorban a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán folyó képzésekben szereztek. Ugyanakkor nemcsak hallgatóknak ajánljuk tankönyvünket; meggyőződésünk szerint haszonnal forgathatják azt más, a társadalombiztosítás iránt érdeklődő szakemberek is. …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának szakkollégiuma, az Óriás Nándor Szakkollégium fennállásának 10 éves évfordulóját ünnepli. A 2013-ban létrehozott Szakkollégium egyedülálló szerepet tölt be a kar életében. Talán túlzás nélkül állítható, hogy a jogi kar legjelentősebb tehetséggondozó műhelye, ahol a szakkollégium tagjai megalapozhatják jövőbeli szakmai sikereiket, és befektethetnek a későbbi tudományos életükbe. Büszkén állíthatjuk azt is, hogy a hallgatók nem csak a tudományos életre koncentrálnak a Szakkollégiumban, hanem egy összetartó közösségben szerezhetnek pozitív közösségi élményeket. Jelen kötet célja, hogy méltó módon ünnepelje meg e szakmai műhely kerek évfordulóját. A kiadványban a szakkollégium jelenlegi tagjai mellett olyan, már végzett jogászok is jegyeznek publikációt, akik valaha szerves részei voltak a szakkollégium életének. A nyár elején a pécsi jogi karon került sor egy ünnepi konferenciára, amely szintén a kerek évfordulót volt hivatott megünnepelni. A konferencián előadó, ma is aktív szakkollégisták 1-1 méltán híres pécsi jogászprofesszor munkásságát dolgozták fel. Ennek fényében jelenik meg e kötetben tanulmány Vargha László, Óriás Nándor, Pap Tibor és Herczegh Géza munkásságáról. A szakkollégium alumni tagjai pedig olyan aktuális témákat dolgoztak fel a kötetben, mint az Európai Unió digitális …
Tovább a műhöz
Juflii Regio olim compilatum, duorum, & quod xeurvit , Seculoruin ufu roboratum . Nunc primum in Paragraphos diftinftum , & Notis, at Ohieryationibus Juridicis in utuiupraefectam. Ty lonum, illuftratuni. (...) Uanquam domeftica, ac gen-tilitia Regni hujus Inclyti Hungariaj jura certam in fe-r,eni, formulamque, & ordinem redige acliterarum monumentis illuftrare ar-Uurn & perdifficile ac humano pro-hemodum ingenio majus efle videatur: Quippe cuqi apud noftrates eo in genere nihil nilhil ha&enus extiterit aut origine din« turnum, aut lan&ionc (labile, aut perenni ufu, ac oblervantia roboratur: fed ex cujusque fere Principis, ac Regi nutu, & arbitrio novae conftitutiones , novaque edidla per fingulas neduru ates, fed paucitfimorum quoque annorui i fpatia emanaverint: Quae cum inter Iole plerumque diffideant, & adverfis quali frontibus obludlentur, in unuiu velut corpus convenire, & coalefcere haud facile poliunt. Ad hoc accedit , quod ea omnia, qute vel forenfibus in cauda emergunt, vel ad judiciorum rationem accommodantur,memoria tenere fupra hominis captum, facultatemque videatur ex i flere. Qua; cum ita £e habeant, tamen'Ma jeflatis Veflrae jufiionibus, quibus non ufquequaque parere piaculum lemper duxi , morem gerere cupiens , farcinara meis humeris longe imparem fubire non formidavi: Qui propriae licet imbecillitatis confeius tantum enim abefl, ut mihi quidpiam majoris induflrite , aut eruditionis attribuam ; ut meos etiam inter «quales, ac ejusdem profedionis ludiofos …
Tovább a műhöz