Keresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
Nemzetközi hátterű cég gyakorló vezetőjeként számos olyan szituációt tapasztalok meg, amely során elgondolkodom, hogy valóban jól alkalmazzuk-e a kommunikációs technikákat. Ha megnézem például, hogy naponta milyen nagy mennyiségű e-mail érkezik egy-egy vezetőhöz, és abból mennyi az, ami valóban szükséges információ számára, illetve mennyit lehet az utazások, megbeszélések, vezetői feladatok mellett feldolgozni, akkor felmerül bennem a kérdés: vajon jól élünk-e a modern technika lehetőségeivel? Némely vezető munkatársamtól komoly tiltakozásokat hallok az e-mail használatával kapcsolatban, amikor több-oldalnyi, több feladót és címzettet is megjárt „lánc e-mailből" kell kihámoznia a lényeget. Egy cég egyik vezetője (nem magyarországi eset) összehívta a munkatársait, akiknek az irodája néhány méterre volt az övétől, és a következőt mondta: „Ne írjanak nekem e-mailt, hanem legyenek szívesek, vegyék fel a telefont, vagy jöjjenek át az irodámba, ha szeretnének közölni velem valamit!" A fentiek arra mutatnak rá, hogy a modern megoldások nem mindig helyettesíthetik a hagyományos eszközöket. Bizonyos helyzetekben sokkal célravezetőbb a személyes kommunikáció. Hangsúlyozhatjuk a fontos információkat, kiegészíthetjük testbeszéddel, azonnal megtudjuk a beszélgetőpartner reakcióját, véleményét, és hamarabb érünk el eredményt. Más esetekben valóban az elektronikus …
Tovább a műhöz
A hazai szakirodalom bővelkedik olyan értékes művekben, amelyeknek tárgya a vállalati kommunikáció egy-egy funkcionális területe, szegmense, vagy jól lehatárolt problémája. A marketingkommunikáció, a PR művelésének évtizedes hagyományai vannak hazánkban. Az emberi erőforrás menedzsment kézikönyvek is szentelnek teret a kommunikációnak.
Újabbnál újabb írások jelennek meg a vállalati informatika, az információs technológia nézőpontjából is. Kevés azonban az olyan átfogó mű, amely a vállalati kommunikáció, mint rendszer teljességét, a kommunikációmenedzsment komplexitását több nézőpontból világítja meg. Márpedig átfogó látásmód nélkül nehezen képzelhető el vállalati kommunikációs stratégia, stratégiai kommunikáció - ennek szükségességét viszont tankönyvek és tanácsadó cégek sürgetően hirdetik.
Ezért örvendetes, hogy 2008-ban az MTA Vezetés- és Szervezéstudományi Bizottsága felkarolta a kommunikációmenedzsment témáját, és támogatta ilyen tárgyú szakmai találkozók és konferenciák rendezését. E
talajból nőtt ki a Vállalati kommunikáció a 21. század elején tanulmánykötet. A kötet a vállalati kommunikáció, a kommunikációmenedzsment sokdimenziós voltára irányítja rá a figyelmet. Üzenete: szedjük ízekre, ismerjük meg a vállalati kommunikáció működésének, egyes funkcióinak, szféráinak, formáinak és eszközeinek specifikumait, majd …
Tovább a műhöz