Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 6

Találatok


25 év egy egyetem életében nem sok idő. A közelmult 25 év azonban olyan idő, melyben az események viharos rohanása százados trónokat söpört el, s talán századokra szóló új eszméket és országokat alakított. Ennek az időnek hű tükre az Erzsébet tudományegyetem története. Az Erzsébet tudományegyetem sorsa a vérző, a megcsonkított Magyarország sorsát kicsinyben tükrözteti vissza. Ezek az évek az egyetemalapítás, az egyetem kiépítésének legnehezebb évei. A világháború küzdelmes évei, majd a kegyetlen trianoni béke utáni még nyomoruságosabb évek. A létfeltételeitől embertelen módon megfosztott, porba sujtott, maroknyi magyar nemzetnek a legnagyobb erőfeszítésre volt szüksége, hogy élni tudjon. Az Erzsébet egyetemnek hasonlóképen nagy megpróbáltatás jutott osztályrészül, amikor át kellett szenvednie a világháború földrengését, majd a Pozsonyból történt jogtalan kiutasítás, az átmeneti és új elhelyezkedés, a Trianon okozta nyomorúság minden gondját és baját. A nemzet sorsán aggódok félő gonddal mérlegelték, hogy fenntartható lesz-e, vagy sem. A magyar élniakarás, a kitartás győzött. A nehézségekkel szemben mind nagyobb erőfeszítések történtek és történnek főleg a magyar kultúra legfőbb őrei és Pécs szab. kir. városa részéről, hogy az Erzsébet tudományegyetem tovább éljen és fokozottabb mértékben felelhessen meg feladatának. Ezek az erőfeszítések …
Tovább a műhöz
(1. füzet) -- A tudományegyetemek hagyományszentesitette szokásához hiven összegyülekeztünk a mai napon, hogy fiatal és még csonka egyetemünk vezetősége régi traditionális forma szerint nyilvánosan átadja tisztségét az egyetemi szabályaink értelmében megválasztott és kormányhatóságilag megerősitett új vezetőségnek. Tisztelettel üdvözlöm ez alkalommal az előkelő közönséget, hatóságok, testületek képviselőit, kedves vendégeinket, kik a mai kietlen, zivataros időkben, midőn ezernyi honfigond, családi gyász, egyéni baj, idegsorvasztó lelki hányódás között az általános érdeklődést világraszóló, birodalmakat rengető nagy események kötik le — a jövőben vetett rendületlen hittel — fiatal alma materünk iránti érdeklődésüknek becses megjelenésük által tanújelét szolgáltatják!
Tovább a műhöz
A Mátyás király által megalapított s Academia Istropolitana név alatt ismert nagyhírű egyetem megszűnése után közel négyszáz esztendőnek kellett eltelnie, hogy egy Pozsonyban létesítendő tudomány-egyetem gondolata újból felvetődjék. Pozsony városának 1784 óta volt ugyan akadémiája, amely érdemekben gazdag kulturális tevékenységre hivatkozhatott, de ez az intézet csak újabban, tulajdonképen az 1874—75. tanévre közzétett Szabályzat erejénél fogva vált főiskolai jellegűvé azáltal, hogy a kir. jogakadémiák és az államnak közvetlen rendelkezése alatt álló egyéb jogintézetek négyévi tanfolyammal ellátott teljes jog- és államtudományi karokká alakíttattak át. Kivételes helyzetbe jutott a pozsonyi főiskola a többi akadémiákkal szemben az 1875 június 6-án kelt királyi elhatározás értelmében, amely az 1875—76. tanévtől kezdve hat tanszékkel rendszeresített, három évfolyamra tagolt bölcseleti kar felállítását rendelte el ugyanezen jogakadémián, azzal az indokolással, hogy „a felállított bölcseleti kar által a jogintézet tudományos niveauja emelkedjék s a jogászságnak alkalma nyíljék magát a jogi tudományokkal rokon, vagy ezekhez közelálló bölcseleti ismeágakban tökéletesbíteni", továbbá, hogy „mindazok, akik tisztán a philosophiai tárgyak tanulmányozását tűzték ki maguknak életczélul akár úgy, hogy magukat középtanodai tanárokká képezzék, akár …
Tovább a műhöz
1998. október 14. egyetemünk, a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem pécsi tanévnyitójának 75. évfordulója. Az ünnep alkalmat ad arra, hogy visszatekintsünk egyetemünk történetére és ezen életrajzi összeállítás keretében felidézzük az egyetem vezetőinek, nagy tudósainak életútját, szellemét, munkásságát. A történelmi háttér, amelyben nagy elődeink éltek, dolgoztak talán a magyar történelem legviharosabb korszaka volt (1914-1947). Ők mégis eredményesen gyakorolták hivatásukat: szoros kapcsolatot tartottak fenn a nemzetközi tudományos élettel, publikáltak, oktattak, külföldön előadásokat tartottak - a háború szabdalta világban is. Hetven olyan személyiség életrajzát mutatja be a szerző, akik szakterületükön kiemelkedőt alkottak, és emellett az egyetem vezetésével meghatározták a kor szellemi életét: az új értelmiségi generációk nevelésével hatni tudtak saját koruk és a következő évtizedek kultúrájára. A 70 professzor több mint harmada akadémikus volt, közülük ketten az MTA elnöki tisztségét is betöltötték. Nagyon örülök, hogy a szerző vállalkozott arra, hogy egyetemünk nagy tudósait, tisztségviselőit bemutassa. Nemcsak életútjukat, munkásságukat ismerteti meg a „hálás utókorral" a szerző, de szellemiségüket, egyéniségüket is sikerült megidéznie. Ezzel a kötettel - úgy gondolom -, méltóképp emlékezünk elődeinkre, akik például szolgálnak …
Tovább a műhöz
(2. füzet) -- Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Dicső emlékezetű Erzsébet királynénk gyászos megöletését követőleg az ország kormánya 1898. év október hó 4. napján kelt rendeletével az összes tanintézeteknek meghagyta, hogy Erzsébet napján „hőn szeretett dicsőült királynénknak, a haza jótevő Nemtőjének“, emlékezetét megünnepeljék. A pozsonyi m. kir. tudományegyetem „Magyarország örökemlékezetű királynéjának“ nevét viselvén, nemcsak a kormányrendelet meghagyásának tesz eleget, midőn Erzsébet napja alkalmából ünnepélyes közgyűlést tart, hanem oly kegyeletes kötelességet is teljesít, mely önként következik abból a tényből, hogy Ő császári és apostoli királyi Felsége 1912. évi október 19-én kelt legfelsőbb elhatározása folytán néhai örökemlékezetű királynénkat a pozsonyi egyetemnek nevet adó védő szelleméül kell tekintenünk. A magyarországi egyetemek az elmúlt tanévben semmiféle nyilvános egyetemi ünnepélyt nem ültek meg s a háború folytán fiaik nagyobb részétől megfosztott "almamater"-ek az elmúlt tanévben a rendes egyetemi ünnepélyek cselekményeit a külső diszt megadó keretek nélkül csak belső szűk körben teljesítették. Igy cselekedett a pozsonyi m. kir. tudományegyetem is, amidőn a múlt év Erzsébet napján megdicsőült királynénkról megemlékezett. Ifjúságunk eltávozott része még most sem tért ugyan vissza és …
Tovább a műhöz
Az 1912-ben Pozsonyban alapított Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 1923-tól Pécsett kezdte el működését, melynek jogutóda a Pécsi Tudományegyetem. A Trianon utáni határok kijelölése és az egyetem áthelyezése magyar területre új lehetőséget kínált Pécsnek, hogy ismét egyetemvárosként létezhessen. A pécsi illetőségű lapok, kiadványok szinte minden nap foglalkoztak a kérdéssel és erőteljes lobbitevékenységet folytattak, hogy valóban Pécs adhasson otthont az egyetemnek. Számtalan érvet sorakoztattak fel amellett, hogy itt a helye az egyetemnek, mint például a közegészségtani helyzet nehézségeit, a kórházak nagy számát, kiépítettségét és ezek az érvek mind a Pécsre telepítés mellett szóltak. Ugyan a szerb megszállás miatt csak később költözhetett, és az ideiglenes budapesti működés alatt is csak nehezen volt fenntartható az egyetem folyamatos működése, a végleges költözés után viszont gyorsan sikerült ezt konszolidálni. Előadóink ezt az átmeneti és a végleges elhelyezés kérdését vizsgálják egyrészt a levéltári források alapján, az alapítás körüli kérdéseket pedig a helyi lapokban megjelent írásokon keresztül tárják fel. A konferencia előadásai nem csak egy-egy nevezetes személy tevékenységét tekintik át, hanem többek között az egyetemi szervezetek tevékenységét, helyzetét. Talán kevésbé ismert témák is megjelennek, mint a fegyelmi ügyek, …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 6