Keresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
Nemzetközi hátterű cég gyakorló vezetőjeként számos olyan szituációt tapasztalok meg, amely során elgondolkodom, hogy valóban jól alkalmazzuk-e a kommunikációs technikákat. Ha megnézem például, hogy naponta milyen nagy mennyiségű e-mail érkezik egy-egy vezetőhöz, és abból mennyi az, ami valóban szükséges információ számára, illetve mennyit lehet az utazások, megbeszélések, vezetői feladatok mellett feldolgozni, akkor felmerül bennem a kérdés: vajon jól élünk-e a modern technika lehetőségeivel? Némely vezető munkatársamtól komoly tiltakozásokat hallok az e-mail használatával kapcsolatban, amikor több-oldalnyi, több feladót és címzettet is megjárt „lánc e-mailből" kell kihámoznia a lényeget. Egy cég egyik vezetője (nem magyarországi eset) összehívta a munkatársait, akiknek az irodája néhány méterre volt az övétől, és a következőt mondta: „Ne írjanak nekem e-mailt, hanem legyenek szívesek, vegyék fel a telefont, vagy jöjjenek át az irodámba, ha szeretnének közölni velem valamit!" A fentiek arra mutatnak rá, hogy a modern megoldások nem mindig helyettesíthetik a hagyományos eszközöket. Bizonyos helyzetekben sokkal célravezetőbb a személyes kommunikáció. Hangsúlyozhatjuk a fontos információkat, kiegészíthetjük testbeszéddel, azonnal megtudjuk a beszélgetőpartner reakcióját, véleményét, és hamarabb érünk el eredményt. Más esetekben valóban az elektronikus …
Tovább a műhöz
Üzleti etika
- 2010
Van olyan, hogy egy könyv témáját lassan utoléri a valóság és az üzleti gyakorlat. Úgy tűnik ez történt az Üzleti etika könyv hatodik átdolgozott kiadásával is. A témakör, amely a nemzetközi vállalati gyakorlatban jó egy évtizede életbe- és profitba
vágó, a hazai gazdasági szereplők között is megkerülhetetlen kérdéssé vált. Ami egy évtizede néhány magyar kutató hóbortjának számított, és csak néhány etikailag érzékeny ágazatot (pld. vegyipar, gyógyszeripar) érintett, az mára az igazgatótanácsok gyakori döntésbefolyásoló szempontjává fejlődött. Ezt a vállalati trendet követve, a nemzetközi üzleti iskolák gyakorlatához hasonlóan a magyar gazdasági felsőoktatásban is az alap- és a mesterképzések gyakran kötelező kurzusává vált. A könyv előnye, hogy szerkesztője tudatosan széles témakörből válogat, hogy az üzleti etika lehetőleg egyetlen kapcsoló területe se maradjon érintetlenül. Szintén kiemelendő az egyes fejezetek szerzőinek sokfélesége. A Budapesti Gazdasági Főiskola Menedzsment és Emberi Erőforrások Intézetének szakmai műhelyén kívül a Főiskola társtanszékeinek, valamint számos más hazai felsőoktatási intézmény, így a Budapesti Corvinus Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatói és kutatói is írtak fejezeteket. A könyv előző kiadásaiban már megszokott gyakorlatorientáltságot ezúttal is biztosítják a szakmai szervezetek - mint …
Tovább a műhöz