Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
Magyarország Alaptörvényének és a hozzá kapcsolódó jogszabályoknak a hatályba lépésével szükségessé vált a magyar alkotmányjog tananyagának átdolgozása. Jelen, a „Magyarország alkotmányjoga I. Alapvetés, alkotmányos intézmények” címet viselő kötet - a már megjelent „Magyarország alkotmányjoga II. Államszervezet” c. kiadvány mellett az alkotmányjog alapjaiba kívánja bevezetni a hallgatókat és más érdeklődőket. A kötetben az alkotmányjoggal, az Alaptörvény jellegével, az új alkotmány alapelveivel, a jogforrásokkal, az állampolgársággal, a választással, az országos népszavazással, a pártokkal kapcsolatos alkotmányjogi ismeretek jelennek meg. A tankönyv a 2013 októberében hatályos (részben a 2014-től hatályba lépő) joganyag alapján épül fel - a kézirat lezárása 2013 október 21 -én történt meg. A tankönyv-jelleg és az ebből is adódó terjedelmi korlátok elsősorban azt tették lehetővé, hogy a feldolgozás hangsúlya a (még nem mindig) hatályos normaanyagra és a korábbi alkotmánybírósági gyakorlatból hasznosítható megállapítások kiaknázására helyeződjön. Többek között ezért - és az egyes témakörök átfogó és összetett volta miatt is - a releváns szakirodalom feldolgozása és értékelése nem minden fejezetnél jelenik meg markánsan; a részletesebb bemutatásra inkább ott kerül sor, ahol alkotmányjogunk terén jelentősebb változások vagy a …
Tovább a műhöz
Magyarország Alaptörvényének és a hozzá kapcsolódó sarkalatos törvények hatályba lépésével szükségessé vált a magyar alkotmányjog tananyagának átdolgozása. Jelen kötet az Alaptörvény államszervezeti szabályozásának ismertetésére és kifejtésére vállalkozik. Az államszervezet struktúrájának bemutatását követően az alkotmányos állami szervek -az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, az Alkotmánybíróság és az alapvető jogok biztosa - kerülnek terítékre, majd ezt követi a közpénzekre, a bíróságokra, az ügyészségre és végül a honvédségre és a rendőrségre vonatkozó szabályozás áttekintése. A terjedelmi korlátok elsősorban azt tették lehetővé, hogy a feldolgozás hangsúlya a (még nem mindig) hatályos normaanyagra helyeződjön. Többek között ezért - és az egyes témakörök átfogó és összetett volta miatt is - a releváns szakirodalom felvázolása és értékelése elmaradt. A kitűzött cél elérését azonban szerfelett megnehezítette a (túl) gyakran változó alaptörvényi és törvényi szabályozás, az éppen aktuálisan hatályos joganyag megragadhatósága. Mindezek ellenére indokoltnak tűnt az alkotmányjog oktatását segítő, időszerű tankönyv elkészítése és megjelentetése. A kötet időben történő megjelenése a hallgatók vizsgára való felkészülése érdekében fontos szempontként jelentkezett, így a kiadvány valójában a központi …
Tovább a műhöz