Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
Péter Ágnes nagyszabású könyve két úttörő nő élet- és pályarajza: Mary Wollstonecrafté, az első feminista programnyilatkozat filozófus-írójáé, és lányáé, Mary Wollstonecraft Shelley-é, a legismertebb modern mítosz, a filmen és színpadon is egyre népszerűbb Frankenstein-történet szerzőjéé. A függetlenség ára számos levél- és naplórészlettel, a két asszony irodalmi műveinek tükrében mutatja be, hogyan élték meg női sorsukat, szenvedélyes szerelmeiket, az anyaságot, a gyász okozta, ön-gyilkosságig fokozódó depressziót, valamint a férfielvű szellemi közegben frusztrációval, ellenséges kritikai fogadtatással és kirekesztettséggel terhelt pályájukat. A könyv bemutatja azt is, hogy a 18-19. század fordulóján tehetségének, független szellemiségének és bátorságának köszönhetően Wollstonecraft és Shelley hogyan, teremtette meg azt a beszédmódot, amellyel meg lehetett fogalmazni a sajátságosán női élettapasztalatokat és a férfiakétól eltérő válaszokat a nagyrészt férfiak által felvetett és megvitatott társadalmi, politikai és erkölcsi kérdésekre. Péter Ágnes végül elemzi azt is, hogy az újfajta beszédmód miként kérdőjelezi meg a felvilágosodás és a romantika korának esztétikai értékrendjéről eddig kialakult kritikai konszenzust. | Péter Ágnes irodalomtörténész, az ELTE Angol-Amerikai Intézetének professor emeritusa. Kutatási területe a romantikus …
Tovább a műhöz
Vannak esszék, amelyekben egy mérnöki pontossággal megalkotott és intellektuális következetességgel kiépített gondolatrendszer íve szökken csúcsba (Bacon, Sartre, Lukács). Léteznek esszék, amelyekben lírai lelemény vet szikrát, s
költői kedv mozdul (Spender, Babits, Kosztolányi). T. S. Eliot irodalmi esszéit — bár intellektuális veretűek és költői
erezetűek — nem filozófiai-esztétikai okfejtés s nem is lírai-impresszionista képzetkötés vezeti, hanem a szellemi tisztázódás céljaira felszított, szellemes támadókedv. Eliot nem kész filozófiai rendszert érvényesít, nem pillanatnyi benyomásaira pillant rá, hanem egy forrongva készülődő, írás közben is alakuló, önnön előfeltevéseit is hajlékonyán módosító poétikai ösztönzést követ, melyben saját poézisa vívja szellemi szabadságharcát. Ezért formálja fejtegetéseit úgy, hogy minden esszéje hadüzenet, minden bekezdése kihívás és minden mondata villanás legyen. Korát is kihívásként élte meg. Thomas Stearns Eliot 1888. szeptember 26-án született az USA délkeleti területén fekvő Missouri államban, St. Louis városában. St. Louis a gyermek számára — ahogy ezt a költő egy kései visszaemlékezéséből tudjuk — a Vadnyugat határterületét jelentette, a hatvanöt éves férfi számára pedig azt a helyet, ahol nagyobb szerencse volt meglátni a napvilágot, mint Bostonban, New Yorkban vagy Londonban (Az amerikai irodalom …
Tovább a műhöz