Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 1
Összes találat megjelenítve : 1
Találatok
1867-ben a nemzet látványosan kibékült uralkodójával. Simor János hercegprímás és Andrássy Gyula gróf a Mátyás templomban I. Ferenc József fejére helyezte a szent koronát. Az az Andrássy, akit a párizsi előkelő szalonokban a „szép akasztottnak” - le beau pendu - hívtak, mivel távollétében az 1848-49-es szabadságharcban való részvétele miatt halálra ítélték. A jelenlevők közül nem Andrássy volt az egyedüli, aki megmenekült a bitótól vagy a fogságtól. A koronázási menetben - akárcsak a 19 évvel korábbi harcokban - az arisztokrácia és a nemesség színe-java részt vett. Hazaszeretetüket most káprázatosabbnál káprázatosabb magyar díszruháikkal fejezték ki. „A kiegyezés után a férfiak díszruhája magyar maradt. Nem az ünneplő, hanem a nagy gála, amikor Nyugat-Európában frakkot vesznek az urak. Főispán beiktatásán,
képviselőház megnyitásán, szoborleleplezésen, nagy fogadásokon csodálhatják meg a külföldi vendégek a díszmagyart, a régi magyar viselet színpompáját, szépségét” - írta Benedek Rózsi a Muskátliban, 1941-ben. A XVI-XVII. század folyamán keleti hatásra kialakult történelmi magyar férfiviselet a XVIII. század udvari díszruhájává vált. Ekkor, elvesztve kaftánra emlékeztető szabását, a francia divatformákat követte, csupán díszítésben őrizte meg a magyaros jelleget. A XIX. század historizáló ízlésének megfelelően ismét felelevenítettek …
Tovább a műhöz