Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 5
Összes találat megjelenítve : 5
Találatok
A könyv iparági, energiapolitikai és szabályozástörténeti jelentőségű, mely a privatizációtól nagyjából 2018-2019-ig terjedő nagy időszak tanulságait vonja le. Szándékosan interdiszciplináris, ahol az elsősorban jogi (energia-jogi, nemzetközi jogi) dimenzió mellett közgazdaságtani és társadalmi-szociológiai szempontok is helyet kaptak, ez utóbbiak a társszerzők közreműködésével született vonatkozó fejezetben. Mivel az energiapiac, és a szabályozás drasztikusan átalakulóban van, a jelenlegi egy kiváló alkalom a magyar energiapolitika irányainak, dilemmáinak, prioritásainak bemutatására és megmagyarázására egy hosszú ciklus lezárásával, egy időszerű visszapillantással. Ami ezt az alkalmat illeti, a privatizációtól és az alapvető nemzeti szolgáltató infrastruktúrának külföldi (sokszor külföldi állami) cégek kezébe kerülésétől a nemzeti infrastruktúra újraszabályozásáig és a lakossági árak védelméig (rezsicsökkentés) egy olyan ív áll jelenleg rendelkezésre, mely társadalompolitikai és energetikai -szabályozási tanulságok levonására is messzemenően feljogosít. Az iparági tapasztalatok, tanulságok alapján a könyvben foglaltak egy határozott és megalapozott állásfoglalást jelentenek az energiaszektor társadalmi felelőssége, a közérdek biztosítása és az erős, határozott és felelős állami energiapolitika mellett, egyúttal azonban a piaci szereplők és …
Tovább a műhöz
Törőcsik Mária Professzor Asszony a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar teljes történelmének egyik legkiemelkedőbb életművet felmutató oktatója, akit - mint ahogyan e kötet is bizonyítja - nagyon sok kollégája szeret, még több tisztel, de még annál is sokkal többen tanultak tőle valami fontosat. Törőcsik Mária, sokunk Marikája a Kar legelső női professzora, és ez férfi kollégákhoz képest többszörös erőkifejtést kívánt meg Tőle az élet komplex kihívásait illetően, beleértve ebbe természetesen és első helyen a családot, de persze az idő nagy részében férfi kollégák dominálta munkaközegben való teljes értékű helytállást is. Különösen imponáló volt az, ahogy a Marketing és Turizmus Intézet első igazgatójaként lendületesen és elszántan épített fel egy sokra hivatott, nagyon tehetséges marketinges csapatot, és ezzel párhuzamosan tudta a turizmus vertikumot az elvárásokat felülmúló sebességgel és hatékonysággal integrálni az intézeti, a kari és a tágabb szakmai közegbe. Törőcsik Professzor Asszony az oktatói/kutatói utánpótlásnevelés terén egészen rendkívülit alkotott, a témavezetésével eddig végbement 18 (!) sikeres doktori védést csak az tudja helyiértékén kezelni, aki valaha megtapasztalta már konzulensként, hogy milyen mennyiségű és milyen odaadású munkát kíván meg akár egyetlen doktorandusz útjának sikeres egyengetése is. Nem …
Tovább a műhöz
Az értékpapírok magánjogának magas szintű tudományos vizsgálata hosszú időn át fontos részét képezte a magyar jogtudománynak. Jogtörténetünk 1945-től 1990-ig tartó „szocialista” időszakában a piacgazdaság alapintézményeinek tudományos vizsgálata azonban jelentősen háttérbe szorult. A rendszerváltást követően kialakult új gazdasági és jogi igények között már nem szabad tovább halogatni az értékpapírok magánjogának tudományos igényű feldolgozását. A piacgazdaságra áttérés felelevenítette azokat a jogintézményeket, melyek ismerete egykor a polgári Magyarország idején a jogászképzés természetes részét képezte. Amíg azonban az elmúlt 50 év során a nyugati országok jogtudománya továbbfejlesztette az értékpapírok jogát, addig nálunk ezen a téren határozott stagnálás, sőt visszaesés következett be. Ezt a hiányt kell bepótolniuk a jelen és jövő joghallgatóinak. A könyv megírása során elsősorban a magyar értékpapírjogi irodalomra támaszkodtam, melyből kiemelkedik Keresztes Gyula „Magyar értékpapír jog” c. kézikönyve. Ez az egyébként méltatlanul elfeledett monográfia elsősorban sajátos -általam is alkalmazott - rendszere miatt érdemel figyelmet. A magyar jogirodalomnak az értékpapírokkal szemben a szocialista időszakban tanúsított csekély érdeklődésének következményeit a külföldi irodalom figyelembevételével kellett pótolni. A meglévő …
Tovább a műhöz
A tudományok fejlődnek, de néha visszaléphetnek. Ez igaz a közgazdaságtanra is. A II. világháború végén a fő bevezető közgazdaságtan tankönyvek elvesztették életszerűségüket és magyarázó erejüket. A természet viszont irtózik az ürességtől. Ennek a tankönyvnek 1948-ban jelent meg az első kiadása mint Samuelson KÖZGAZDASÁGTAN-a. Ez vezette be a makroökonómiát egyetemeinkre, és a közgazdaságtan oktatásának zsinórmértékéül szolgált a mindinkább globalizált világban. Persze a gazdaság és a közgazdaságtan is nagymértékben megváltozott az eltelt évek során. Ennek a tankönyvnek - amely Samuelson-Nordhaus KÖZGAZDASÁGTAN-ává alakult - az egymást követő kiadásai dokumentálták a világgazdaságban bekövetkező fokozatos változásokat, és pontosan bemutatták a legfrissebb közgazdasági gondolatokat, melyek a tudományág fejlődésének határán bukkantak fel.
Meglepetésünkre ez a tizenkilencedik kiadás lehet az egyik legfontosabb az összes átdolgozás közül. Középutas kiadásnak neveztük el. A mű a vegyes gazdaság értékét hirdeti - egy olyan gazdaságét, amely a piac kemény fegyelmét ötvözi a pártatlan kormányzati felügyelettel. A középutasság ma életbevágó, mivel a globális gazdaság szörnyű mélységbe süllyedt, ami talán rosszabb, mint bármely ciklikus visszaesés az 1930-as évek nagy válsága óta. Sajnos sok tankönyv túl messze kóborolt el az önelégült …
Tovább a műhöz
Miért rugalmasak?
- 1982
A magyar iparszervezetben - amint ismeretes - a kis- és középvállalatok aránya csekély. Kis részarányuk visszahat a meglevő kis- és középvállalatok működési feltételeire, gazdasági céljaira, a környezettel szembeni magatartására is. Emiatt a magyar kis- és középvállalatok működését a nagyságtól független sajátosságok is jellemzik. Ezt figyelembe véve is úgy véljük, hogy a kis- és középvállalatok működése, gyakorlati tapasztalatainak megfigyelése és elemzése alapján megválaszolhatjuk azt a kérdést, hogy a kis- és középvállalatok számának szaporodásától és működési feltételeik megváltoztatásától mennyiben várható a magyar ipar alkalmazkodókészségének és versenyképességének javulása. Az alkalmazkodóképességet a fejlesztési és értékesítési tevékenység tanulmányozásával vizsgáltuk. Kutatásunk közelebbi célját a következőkben határozhatjuk meg: a kisebb vállalatoknak milyen, a nagyvállalatoktól eltérő sajátosságaik vannak a környezethez fűződő kapcsolataikban, azaz beszerzési, értékesítési, kooperációs, műszaki fejlesztési és piacválasztási gyakorlatukban? A vállalat rugalmasságának alakulásában nem kis szerepet játszik a vállalaton belüli és a külvilággal kiépített kapcsolatrendszer és az, hogy milyen érdekek alapján születnek a fejlesztési döntések; hogyan, milyen gyakran kerül sor az új termékek bevezetésére stb. Ezekre a …
Tovább a műhöz