Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 4

Találatok


Szerény kis művemhez harmadik éve gyűjtöttem az adatokat. Balmazújváros a maga szegény, de nemes egyszerűségében mindig kedvelt tanulmányom tárgyát képezte. Több ízben számos felvételt, archaeologiai-, ethnográfiai- és térképrajzot készítettem itt. Sajnos a klisék drágasága miatt egyet sem állott módomban ily formában leközölnöm. Csupán függelékként adok közre néhány általam készített és sokszorosított rajzot, ill. táblázatot. A község német templomának gombjában lévő eredeti települési iratok megközelíthetők nem lévén, az erre vonatkozó adatokat csak nagy fáradsággal voltam képes beszerezni. Általában véve a községre vonatkozó iratok legnagyobb része elkallódott a török-tatár pusztítások, majd a világháború folyamán. Leghálásabb köszönetemet fejezem ki elsősorban Varga Antal iskolaigazgató úrnak, ki a világháború alatt a községben valóságos kulturális mentő munkát végzett. A községre vonatkozó iratokat, leleteket ő gyűjtögeti évek óta fáradtságot nem kímélve, gondosan elhelyezve az általa alapított községi múzeumban. A gyűjteményt teljes egészében rendelkezésemre bocsájtotta, melynek feldolgozása által értekezésem hasznos adatokkal gazdagodott. Meleg szívvel mondok köszönetet végezetül mindazoknak, kik valamelyes módon munkám megjelenését lehetővé tették. E helyen említem meg, hogy dolgozatom 5 ívnyi terjedelmét 2 ívre kellett …
Tovább a műhöz
Baranya vármegye nevét minden bizonynyal a’ keblében fekvő Baranyavár nevü erősitvénytől nyert; bizonytalan azonban Baranya nevének eredet. Valamint hajdan sokan, ugy jelenleg is többen felőle igy okoskodnak: Baranya a ‘borok’ igazi hazája; innen neveztetett tehát nemcsak az emlitett vár, hanem egész megyéje is Baranyának, azaz bor’ anyjának. Mások pedig Lazius után azt állítják, hogy a ‘ Baranya nevü vár a’ rómaiak’ idejében Castrum Varronii-nak neveztetett, és hogy a’ magyarok, fölcserélvén a’ V-betüt B-vel, Varronyvár helyett Baronavárnak mondták volna. Mi az elsőt illeti, megengedjük, hogy Baranyavár annak idejében római erősitvény lehetett vagy volt is, mivel omladványai közt legujabb is találtattak római téglák; hanem Varroniusé volt-e, vagy tőle neveztetett-e, azon méltán kétkedhetni, miután Pannoniának régi helyiratában Varroniaumnak nyoma épen nincsen. A' másodikra nézve pedig csak azt tudjuk Béla király' névtelen jegyzője után, hogy a' magyarok Árpád' vezérlete alatt Rákos' mezejéről átkelvén a' Dunán, Budát elfoglalták és Fejérvárnak vevén utjokat, innen a' hadi sereg' egyik részét Ete és Bojta kapitányok alatt Barona vár' elfoglalására küldötték. — Otrokóczy' azon állítása, miszerint Baranya legrégiebb lakóitól, kiket Ptolomaeus breucusoknak és Florus brennusoknak nevez, kölcsönözte volna nevét, szót sem érdemel. A' szószármaztatást …
Tovább a műhöz
Elgondolkodtató tény, hogy a helyi információk, jelenségek iránti érdeklődés az utóbbi évtizedekben jelentékeny mértékben megnőtt és napjainkban egyre intenzívebbé válik, A nemzetközi és a hazai tapasztalat, a tömegtájékoztatás, a könyvtári gyakorlat és a mindennapi kommunikáció egyaránt ezt tanúsítja. Mindennek eredendő oka alighanem a társadalmi élet földrajzi tagolódása. Kissé leegyszerűsítve a sémát, ez a tagolás alapvetően hármas: helyi, országos (nemzeti) és egyetemes szféra. Az ember egy adott helyen él, társaival állami, országos keretekbe szerveződik és része az emberiség egészének is. S mivel e hármasságban a legközvetlenebbül az elsőhöz, az adott helyhez, a szülőföldhöz, a lakóhelyhez, a munkahelyhez kötődik, erről rendelkezik vagy szeretne rendelkezni a legtöbb ismerettel, ehhez kapcsolódik érzelmileg-értelmileg is a legerősebben. Nagyon szépen fejezte ki ezt Csokonai Vitéz Mihály egyik, 1800-ban irt költeményében: „Minden föld ugyan hazája / A jó embernek: való! / De mégis születte tája / Mindennél elébb való." Az emberi élet, a társadalmi mozgás hármas tagolódásának megfelelően az információknak alapvetően három köre különböztethető meg: az egyetemes, az országos (vagy nemzeti) és a helyi. A lokális információk, az őket hordozó dokumentumok is jelen vannak a könyvtárakban, a velük való bánás, gyűjtésük, kezelésük, …
Tovább a műhöz
Egyszerre hiánypótló és hiányos könyvet tart a kezében a Tisztel Olvasó! Hiánypótló kötetet, mert Vas megye építészetéről mindmáig nem jelent meg olyan összefoglaló mű, amely a kezdetektől az 1990-as évekig megrajzolná megyénk építészet-történetének fő irányait. fliányos kiadványt, mert jelenlegi ismereteinkben területenként és korszakonként is rengeteg a fehér folt. Evekig tartó művészet- és helytörténeti alapkutatásokra, régészeti feltárások tömegére lenne szükség ahhoz, hogy egy teljességre törekvő gyűjtemény megszülethessen. Mivel belátható időn belül nem várható e tudományos háttértevékenység elvégzése, kiadónk úgy döntött, hogy igényes kivitelben, gazdag illusztrációs anyaggal megjelenteti a Vas Megye Építészete című, összefoglaló munkát. Kiadványunk nem tudományos igénnyel írt szakkönyv, hanem a nagyközönségnek szóló ismeretterjesztő mű. Szerzőink rendkívül nagy feladatot vállaltak, hisz néhány oldalban kellett összefoglalniuk évtizedek - néha évszázadok - több ezer épületben megvalósult építészeti törekvéseit. A kötet elkészült, s kiadóként csak reménykedhetünk, hogy a benne szereplő írások felhívják a figyelmet megyénk egyedülállóan értékes építészeti emlékeire, és bízunk abban is, hogy Olvasóink személyesen is megcsodálják majd ezeket a - sajnos néha nagyon rossz állapotban lévő - épületeket. | Egy régió népi …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 4