Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 4
Összes találat megjelenítve : 4
Találatok
Munkám tárgya a középkori magyar igazságszolgáltatás, a büntetőnek kirekesztésével, középkori jogéletünk e legfontosabb és egyszersmind legkifejlettebb ága. Régibb perjogunkat, mely hazai jogunk rendszeres kézikönyveit korban megelőzte, irodalmunkban eddig kiválóan két munka ismerteti, u. m. Verbőczy István Hármaskönyve és Kosztaniczai Kitonich János : »Directio methodica processus judiciarii juris consvetudinarii Inclyti Regni Hungariae« czimű, a magyar törvénytár függelékei közé is felvett, munkája. Ez utóbbi a tizenhetedik század elején (1619.) készülvén, a magyar perjogot csak késői, középkori sajátságaiból már nagyrészt kivetkőzött alakjában tárgyalja; és a Hármaskönyv is, eltekintve attól, hogy a perjogot nem tárgyalja egészében, idevágó tanaival nem nyúlik régibb multba vissza Mátyás király uralkodásánál. Tulajdonképi középkori igazságszolgáltatásunk tehát saját korában jogkönyvi feljegyzést nem ért és tudományos feldolgozásban később sem részesült. Munkám tehát, mely e hiány némi pótlására készült, nem támaszkodhatott, mint a külföldi jogtörténeti irodalom
hasontartalmú művei, jogkönyvbe már rendszeresen összefoglalt perjogi anyagra, mint például a német perjogtörténet a szász tükörre, vagy a franczia Du Breuil Stylus-ára, az angol Glanvilla és Bractonra, hanem középkori perjogunk rendszerét és tanait közvetlenül a törvényekből és a …
Tovább a műhöz
Az új, szocialista alapelveken felépült polgári perrendtartás, az 1952. évi III. tv. (majd az ezt módosító és kiegészítő 1954. évi VI. tv.) megalkotása a polgári eljárásjog mind elméleti, mind gyakorlati művelőire nagy feladatot rótt. A bírói gyakorlat feladata volt e törvényt az életbe átültetni, a perjogi szabályokat valóságos tartalommal, élettel megtölteni. A per jog elméleti művelőinek, a polgári eljárásjog tudományának is hatalmas feladat jutott osztályrészül: az új polgári perjog tudományos feldolgozása. A polgári eljárásjog tudományának — mint általában a jogtudománynak — feladata, hogy a gyakorlat eredményeinek feldolgozásával és általánossá tételével, elméleti tételek kifejtésével, fogalom- és rendszeralkotással segítse működésében és továbbfejlődésében a gyakorlatot. A gyakorlati munka támogatása természetesen a jogtudomány részéről nem állhat a gyakorlat mindennapi kérdéseivel való szüle prakticisia foglalkozásban, hanem magasabb, differenciáltabb szinten kell annak történnie. A polgári eljárásjog tudományának kisszámú művelői tanulmánykötetekben és folyóirati cikkekben megkezdték az új eljárásjog feldolgozását, de még hiányzik az egyes perjogi intézmények részletes és rendszeres feldolgozása, hiányzik a legfontosabb elméleti tételeknek
az új polgári perrendtartás és az azon alapuló bírói gyakorlat figyelembevételével …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 15.
- 2021
A gyónási titok egy rendkívül érzékeny és sokszínű kérdéskör, amely összeköti az egyházi és a világi jogot. Számos olyan kérdést vet fel, amelyeket interdiszciplináris megközelítésben kell vizsgálni. Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk róla, hogy valójában mi is az a gyónási titok, egyszerre kell világi jogi, egyház jogi és filozófiai oldalról is vizsgálni. A jog és az egyház mást ért jelen esetben igazság szó alatt. Miért fontos, hogy mit jelent az igazság? Mert az egyházi jog szerint az egyházi igazság az elsődleges és a követendő. Vele szemben áll a jogi igazság, a jogszabályoknak való megfelelés. Valójában mindkét tudományterület rendelkezik a saját igazságával, amely a saját szabályrendszerén belül elfogadott és követendő. A probléma akkor merül fel, amikor ez a két igazság eltér egymástól. Véleményem szerint meg kell találni azokat a külső társadalmi körülményeket, amelyek indokolják az egyik vagy másik igazságnak a privilégiumát. Mindig komplexitásában kell vizsgálni az egyedi eseteket is. A gyónási titok a legnagyobb egyházi szentség, a bűnbánó megtisztulni vágyó embert vallomása. A célja pedig a feloldozás elnyerése. Joggal merül fel a kérdés, hogy hogyan viszonyul ehhez a világi jog és a társadalmi értékrendszer. További kérdésként merül fel, hogy hol van az a határ, amikor a jogi és a társadalmi érdek erősebb, mint az egyházi titok …
Tovább a műhöz
Új polgári perrendtartási kódex lép hatályba 2018. január 1-jén, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.), ami hatvanöt év elteltével fogja felváltani az 50-es évek jogalkotásának egyik nagy „túlélőjét,” a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt. Az új kódex kodifikációs munkálatai 2013-ban kezdődtek, és a perjogász szakma széles körű összefogásának köszönhetően 2016-ban célba értek, amikor az Országgyűlés 2016. november 22-én elfogadta a Pp.-t. A Pp. előkészítésének kereteit, irányait és az új törvénnyel elérni kívánt célt a kodifikációt elrendelő kormányhatározatban foglalt szempontok határozták meg. A polgári perjogi kodifikációról szóló 1267/2013. (V. 17.) Korm. határozat szerint a felülvizsgálat célja egy korszerű, a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak is megfelelő polgári perjogi törvénykönyv megalkotása, amely biztosítja az anyagi jogok hatékony érvényesítését, és amely a jogtudomány és a joggyakorlat eredményeire támaszkodva áttekinthetően, koherensen, a technika vívmányaira is figyelemmel szabályozza a perjogi viszonyokat, megkönnyítve ezzel a jogkereső állampolgárok és a szakmai közönség helyzetét. A kormányhatározat preambulumában meghatározott további kiemelt célok között szerepelt a Ptk.-val újraszabályozott polgári anyagi jogviszonyok és anyagi jogi normák …
Tovább a műhöz