Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
„A múlt eseményeit és jelenségeit töredékes maradványaikból és többé-kevésbbé szubjektív leírásokból, esetlegesen korunkra jutott történeti forrásokból kell rekonstruálnunk. A történeti forrásanyag töredékessége, hézagossága, szubjektív természete s a történelem tárgyához való közvetett viszonya teszi szükségessé rendszeres és teljességre törekvő összegyűjtését s az összegyűjtött anyag megbízhatóságának vizsgálatát. A forrásanyag e sajátosságaiból következik, hogy az eredményes történelmi vizsgálódás legfontosabb módszertani előfeltétele a rendszeres forráskutatás és forráskritika”. Jelen kutatás megkezdésekor Hóman Bálint fent idézett, mintegy 100 évvel ezelőtt papírra vetett gondolatait ma is aktuálisnak tartva kísérletet teszünk a tankönyvkutatások széles spektrumot felölelő dualizmus kori forrásainak elemző feltárására, a rendelkezésre álló források strukturált bemutatására. A kutatás címe: „A dualizmus kor tankönyvkutatásának forrásismereti aspektusai” melynek megvalósítását az Új Nemzeti Kiválóság Program Felsőoktatási Posztdoktori Kutatói Ösztöndíjjal támogatta a 2016/2017. tanévben. Jelen könyv összeállítása és publikálása tulajdonképpen a kutatás legfőbb eredményének tekinthető. A kutatás során a források kiválasztását és összegyűjtését sokrétű és alapos kutatómunka kísérte, melyet az alábbiakban …
Tovább a műhöz
Iskola és társadalom
- 2003
Az olvasó olyan szöveggyűjteményt tart a kezében, amely korábban két különálló kötet volt. Először 1996-ban gyűjtöttem össze önálló kötetbe Iskola és társadalom címmel azokat a szemelvényeket, amelyeket a jövendő és a már pályán levő pedagógusok szemléletformálásához elengedhetetlennek tartottam. A kötetben szereplő tanulmányok, könyvrészletek nemzetközileg is jól ismert oktatásszociológusai az iskoláztatás évei alatt megújuló és újratermelődő társadalmi egyenlőtlenségekre kerestek és adtak magyarázatot. Értelmezési kísérleteik, empirikus kutatásaik a magyar oktatásszociológia formálódásában is meghatározó szerepet játszottak. Ennek a hatásnak a bemutatására állítottam össze 1999-ben a második kötetet. A két kötet tehát csak időben vált el egymástól, tartalmilag azonban szervesen összetartoztak. A kötetekből tanár szakon tanuló bölcsészek, nappali és levelező pedagógia szakos hallgatók és szakirányú továbbképzéseken részt vevők ismerkedtek meg azokkal az elméletekkel, kutatási eredményekkel, melyek
segítségével szűkebb és tágabb iskolai környezetük történéseinek értelmezési keretét megalkothatták.
A korábbi két kötet egy könyvben való megjelenését nem csak a közös gondolati váz és az elfogyott példányok indokolják. A társadalmi egyenlőtlenségek és a rendszerváltozás óta meghozott oktatáspolitikai döntések mai …
Tovább a műhöz