Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 5

Találatok


A globalizáció divattéma. Mindenkit érint, mindenkit érdekel. Magyar szerzők tollából - számítógépéből - is sok írás született, több külföld újságíró, gyakorló gazdasági szakember, politikus müve magyarul is megjelent. A globalizációval foglalkozó nemzetközi szakirodalom hatalmas, szinte áttekinthetetlen. Mi újat lehet még hozzátenni? Minek még egy opus? Úgy gondolom, a globalizációt elemző müvek nemcsak az általános érdeklődés okán árasztják el a szakirodalmat és a politikai lektűr polcait a könyvesboltokban. Az is közrejátszik, hogy történelmi léptékkel mérve nemrégen kibontakozott, és napjainkban kiteljesedő folyamat közepén vagyunk, melynek lényegét még nem eléggé tudtuk megragadni. Ha születtek is átfogó magyarázat igényével művek, nincs konszenzus, egyetértés. Sokféle nézőpontú tudósítás és elemzés született. Nem is lehet egységes szemléletmód, hiszen világunk érdekek által szabdalt, mégpedig erőteljesen. A pénzügyi globalizáció, a nemzetközi pénzügyi hazardírozás, a pénzügyi kaszinó például a befektetők szempontjából nagyon hatékony formája a globalizációnak, hiszen többletjövedelmet, profitot eredményez számukra. A liberális közgazdaságtan az ideológiát is hozzárendeli: a gazdaság hatékonyságát növeli - állítják -, ha a tőke nemzetközileg oda áramlik, ahol hozama a legmagasabb. Nyilván azért magas a hozama - mondják -, mert itt …
Tovább a műhöz
E rövidke kötet élete a BBC 1999. évi Reith-előadásaiként indult, amelyeket a BBC Rádió 4 rádióadó és a World Service televíziócsatorna sugárzott. Bizonyos rangot jelent a huszadik század utolsó Reith-előadójának lenni. Figyelembe véve az időzítést, ez megfelelő alkalomnak tűnt arra, hogy a századvég világához kapcsolódó néhány kiemelt témacsoporttal foglalkozzam. Reméltem, hogy az előadások vitát gerjesztenek, és ez be is következett. Legnagyobb örömömre újságok és folyóiratok világszerte támadták, szerencsére jelentős számban keltek a védelmére is. Az előadásoknak és ennek a könyvnek is az Elszabadult világ címet adtam, mivel ez a kifejezés sokunk élményét tükrözi, akik a viharos változások korában élünk. De nem én vagyok az első, aki az „elszabadult világ” kifejezést használja. Sőt, nem is én vagyok az első Reith-előadó, aki használja. Az ünnepelt antropológus, Edmund Leach használta ezt Reith-előadásai címének, mintegy negyed századdal ezelőtt. Ő azonban egy kérdőjelet illesztett a cím végére. Úgy gondolom ma már ez nem indokolt. Leach előadásait egy stúdióban vették fel, valahol az angol rádió központi épületében Londonban, hasonlóan a többi előadóhoz, egészen a közelmúltig. John Keegan hadtörténész, az 1998-as előadó eltért a konvencióktól, és meghívott közönség előtt beszélt, majd az előadások után kérdések és válaszok …
Tovább a műhöz
Hűvös van. A ködös novemberi félhomályt a telihold fénye tölti be, a fák ágait narancssárgára festik az utcai lámpák. A ház előtt állok, ahol régen laktunk. Csak egy pillanatra torpantam meg, ha már erre jöttem, és nem is kifejezetten kötődnek hozzád az emlékeim erről a helyről, mégis... Az még egy másik világ volt. Egy sokkal szebb. Az idők, amikor még minden rendben volt - így szoktam emlegetni magamban, meg néha kimondva is. Minden vasárnap találkoztunk. Ültünk az asztalnál, egymással szemben, ettük a Nagyi leveseit. Szerettél mesélni olyankor, élvezted a rád vetülő reflektorfényt, és meg kell hagyni, jól is állt. Már eggyel kevesebb tányér kerül az asztalra. Elkapom a tekintetem gyerekkorom ablakáról, zsebre dugott kézzel sétálok tovább a novemberi estében, az út közepén. Erre úgyis ritkán jár bárki. Nyugodt környék. Idilli, mint az itt töltött évek. Ott lóg a nyakamban a nyakláncod, az az ikonikus, amit mindig hord-tál, az érdekes indiánszimbólummal. Rajtad volt, mikor Zámbó Jimmy-t kornyikáltunk fejhangon, egymást túlkiabálva a Nagyiéknál, akkor is, mikor a havas domboldalon leszáguldva nagy reccsenéssel mondta fel a szánkó alattunk a szolgálatot, és akkor is, mikor a térdedről ugráltam a vízbe a Pollack Strandon. Úsztunk, napoztunk a padon, a büfé alatt. Most egy fa áll ott, tibeti cseresznye. Különleges, kilógott a sorból már a faiskolában is, lázadó, egyedi …
Tovább a műhöz
A globalizáció, a hozzá kapcsolódó gazdasági, társadalmi, politikai következmények feldolgozása napjaink egyik legnagyobb, s talán legnehezebb kihívása. Bár szinte mindenkinek van tapasztalata az egyre gyorsuló folyamatról, annak lényegi vonásairól gyökeresen különböző vélemények fogalmazódnak meg aszerint, hogy ki milyen szemszögből közelít a témához. Jelen könyvünkben elsősorban a globalizáció környezeti következményeit kíséreljük meg összegezni, azonban nem kerülhetjük meg, hogy magával a folyamattal is foglalkozzunk. A globalizációval kapcsolatosan felmerülő problémák ugyanis első megközelítésben társadalmi- gazdasági jellegűek, hatásaikban, kapcsolatrendszerükben azonban szinte minden esetben környezeti problémaként is megjelennek. Éppen ezért az ún. globális problémák globális környezeti problémaként is értékelendők, és viszont: a globális környezeti problémák is csak társadalmi-gazdasági oldalról megközelítve oldhatók meg eredményesen. A könyv terjedelme nem adhat lehetőséget arra, hogy minden kérdéssel teljes részletességgel foglalkozzunk (ahhoz szakkönyvek sokasága adhat segítséget), inkább arra törekedtünk, hogy a szerteágazó folyamatokban levő összefüggésekre ráirányítsuk a figyelmet. Ennek érdekében két fő részre tagoltuk a könyvet. Az első a globalizáció általános kérdéseivel foglalkozik (de már ez is kiemelt figyelmet fordít a …
Tovább a műhöz
A jelenkori társadalmi, gazdasági és környezeti válságra sokan, sokféleképpen keressük a válaszokat. Ez nagyon bíztató, mivel világunk annyira sokszínű, hogy mindenhol más és más megoldásokra van szükség. Egyben viszont azonosak a megoldások: változnunk kell. A változás mindenre és mindenkire érvényes: a társadalmi és gazdasági rendszerek lényeges változása mellett életünk teljességére is kiterjed, mindennapi életformánkra, gondolkodásunkra és értékrendünkre. A nyugati típusú kultúra jelenlegi válsága arra kényszerít bennünket, hogy újraértékeljük eddigi történelmünket, őszintén ismerjük fel tévedéseinket és változtassunk eddigi gondolkodásmódunkon. Nincs más lehetőségünk: a jelenlegi globális válság egyre súlyosabb annak ellenére, hogy az utóbbi években dollármilliárdokat költöttek el a kezelésére. Nyilvánvalóvá válik az a gondolat, amelyet Einsteinnek tulajdonítanak: „egy problémát nem lehet megoldani azzal a gondolkodásmóddal, amely magát a problémát létrehozta.” Az elmúlt évtizedek válságkezelései hasonló gondolkodási modell alapján történtek, mint amelyek a válságot létrehozták. Ezért nem voltak eredményesek, vagy ha igen, csak rövidtávon és részlegesen. A problémakezelés kudarcainak másik oka, hogy a világot és szűkebb környezetünket nem egységes, összefüggő rendszerként kezeljük. Egy pozitív szándékú beavatkozás következményei …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 5