Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 7
Összes találat megjelenítve : 7
Találatok
Amikor az ember az ősi korokban öntudatára ébredt, meglepetten nézett körül ebben a világban, és elgondolkodott azon, hogy hogyan kerülhetett ő ebbe a csodálatos és sokszor félelmetes környezetbe. A legkorábbi időktől fogva sejteni kezdte, hogy ez a világ, benne az emberrel valami hatalmas és értelmes Alkotó műve lehet. Az emberek különböző csoportjai a föld számtalan pontján megalkották elképzeléseiket a világ eredetéről, működéséről, és az ember szerepéről, feladatáról a világban. E próbálkozások azonban igen tétovák és gyakran primitívek vagy lehangolóak voltak. A teremtő Isten azonban nem akarta tudatlanságban hagyni az embert, ezért évezredekkel ezelőtt elkezdte lépésről-lépésre feltárni a teremtés titkait, célját, és bemutatni az ember kiváltságos helyzetét és feladatát. Kiválasztott egy népet, melynek körében hiteles tanítókat és prófétákat támasztott, akik által fokozatosan megismertette önmagát és teremtő szeretetének ajándékait az emberek egy kisebb csoportjával, és igyekezett ezt a kiválasztott népet elvezetni az ő szándékai szerinti életre. Sok-sok előrelépés, tétovázás és bukdácsolás után végül egyszülött Fia által tárta fel a teljes igazságot; hogy ő a tökéletes szeretet, a teremtés célja pedig az, hogy az ember hasonlóvá váljék őhozzá és országa megvalósuljon a földön. Az ember, így megszabadulva saját korlátaitól, a …
Tovább a műhöz
Ez a jegyzék azoknak az irodalmilag értéktelen, tartalmilag silány, elavult, nagyrészt szépirodalmi könyveknek a felsorolását tartalmazza, amelyek nem érdemesíthetők arra, hogy a kulturális felemelkedés útján járó dolgozó népünk olvasmányai legyenek. A most közreadott jegyzék nem teljes- ezért azt a közeljövőben kiegészíteni szándékozzuk.
Tovább a műhöz
Ez a jegyzék azoknak az irodalmilag értéktelen, tartalmilag silány, elavult, nagyrészt szépirodalmi könyveknek a felsorolását tartalmazza, amelyek nem érdemesíthetők arra, hogy a kulturális felemelkedés útján járó dolgozó népünk olvasmányai legyenek. A most közreadott jegyzék nem teljes- ezért azt a közeljövőben kiegészíteni szándékozzuk.
Tovább a műhöz
Ez a jegyzék azoknak az irodalmilag értéktelen, tartalmilag silány, elavult, nagyrészt szépirodalmi könyveknek a felsorolását tartalmazza, amelyek nem érdemesíthetők arra, hogy a kulturális felemelkedés útján járó dolgozó népünk olvasmányai legyenek. A most közreadott jegyzék nem teljes- ezért azt a közeljövőben kiegészíteni szándékozzuk.
Tovább a műhöz
Petrik Gézának, a századforduló körüli évtizedek kiváló magyar bibliográfusának ismét egy olyan művét adja az Országos Széchényi Könyvtár a kutatók és az olvasók kezébe, mely a magyar nemzeti bibliográfia rendszerében nélkülözhetetlen. Ez a munka ugyanakkor — már bevezetőül is hangsúlyoznunk kell — a tudományos kutatás szolgálatában nem egy tekintetben továbbfejlesztette e nagy bibliográfiai sorozat használatának lehetőségeit. Az 1860-1875 közötti másfélévtizedes ciklusról van szó, mely Petrik Géza műveként 1885-ben jelent meg. E betűrendes bibliográfia 438 lapon tárta fel a jelzett évek Magyarországon megjelent, magyar nyelvű monografikus kiadványainak címeit, továbbá a fontosabb folyóiratok cikkeinek, tanulmányainak analitikus leírásait. A magyarországi nem magyar nyelvű nyomtatványokat, s a külföldön megjelent magyar vonatkozású dokumentumokat ez a kötet már nem tartotta nyilván. A már ekkor is egyre növekvő könyvtermelés a kitűnő szerzőt nyilván korlátozásra kényszerítette. A magyar nemzeti bibliográfia eme újabb összefoglaló kötete tulajdonképpen gyakorlati — könyvkereskedői szempontokat szolgáló — célok jegyében jött létre: Petrik Géza először az Osztrák-Magyar Könyvkereskedők Egylete által az 1860-1870 évek között kiadott magyar katalógusainak anyagát saját használatára betűrendbe gyűjtötte — s mint írja — távolról sem gondolt még …
Tovább a műhöz
1910-zel lezárult a magyar nemzeti bibliográfia nagy Petrik-korszaka: a kiváló bibliográfus halála miatt másoknak kellett a munkát folytatni. Már a megelőző Petrik Géza-féle ciklus utolsó számait is munkatársa, Barcza Imre (1881—1938), a Kereskedelmi és Iparkamara főkönyvtárosa gondozta; az ő gyűjtése volt az alapja az 1911—1920. évek nemzeti bibliográfiájának is. E két terjedelmes kötet — összesen 1096 lapon — 1939-ben (A—К betűk), illetve 1942-ben (L—Z) hagyta el a nyomdát, s a címlap szerint az 1911—1920. években megjelent magyarországi könyvek, különlenyomatok, zeneművek és térképek betűrendes felsorolását nyújtotta. A nemzeti bibliográfia történetében e kötetekkel (bár tartották magukat Petrik Géza rendszeréhez) mégis új fejezet kezdődött. Igaz, hogy a címlap adatai szerint továbbra is a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete bocsátotta közre a kiadványt, ezúttal nem az Akadémia, hanem az akkori Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium anyagi támogatásával, azonban most első ízben a nemzeti könyvtár, az Országos Széchényi Könyvtár is szerepet kapott a mű létrehozásában. Ugyanis az említett minisztérium 1934-ben elrendelte, hogy az Országos Széchényi Könyvtár igazgatósága vizsgálja felül, egészítse ki és rendezze sajtó alá ennek az évkörnek az anyagát. Ettől az időtől kezdve került a magyar nemzeti bibliográfia a nemzeti …
Tovább a műhöz
1910-zel lezárult a magyar nemzeti bibliográfia nagy Petrik-korszaka: a kiváló bibliográfus halála miatt másoknak kellett a munkát folytatni. Már a megelőző Petrik Géza-féle ciklus utolsó számait is munkatársa, Barcza Imre (1881—1938), a Kereskedelmi és Iparkamara főkönyvtárosa gondozta; az ő gyűjtése volt az alapja az 1911—1920. évek nemzeti bibliográfiájának is. E két terjedelmes kötet — összesen 1096 lapon — 1939-ben (A—К betűk), illetve 1942-ben (L—Z) hagyta el a nyomdát, s a címlap szerint az 1911—1920. években megjelent magyarországi könyvek, különlenyomatok, zeneművek és térképek betűrendes felsorolását nyújtotta. A nemzeti bibliográfia történetében e kötetekkel (bár tartották magukat Petrik Géza rendszeréhez) mégis új fejezet kezdődött. Igaz, hogy a címlap adatai szerint továbbra is a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete bocsátotta közre a kiadványt, ezúttal nem az Akadémia, hanem az akkori Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium anyagi támogatásával, azonban most első ízben a nemzeti könyvtár, az Országos Széchényi Könyvtár is szerepet kapott a mű létrehozásában. Ugyanis az említett minisztérium 1934-ben elrendelte, hogy az Országos Széchényi Könyvtár igazgatósága vizsgálja felül, egészítse ki és rendezze sajtó alá ennek az évkörnek az anyagát. Ettől az időtől kezdve került a magyar nemzeti bibliográfia a nemzeti …
Tovább a műhöz