Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Évkönyv 2010/2
- 2010
Kelet-Közép-Európa első regionális tudományi doktori iskolája 1996-ban alakult. A multidiszciplináris tudományos képzés a regionális tudomány, a közgazdaságtan és más társadalomtudományok térhez kapcsolódó elméleti és módszertani ismeretei alapján az európai és a hazai területi folyamatok kutatására készíti fel a hallgatókat. A doktori fokozatot szerzett szakemberek képesek az európai gazdaság regionális hatásait feltárni és értékelni, a tapasztalatokat hazai viszonyok között alkalmazni, stratégiákká és megvalósítási programokká alakítani, komplex területi politikai döntéseket megalapozni, a regionális tudomány elméletét továbbfejleszteni. Az iskola specializációs irányai a következők: - Európai regionális politika - Településfejlesztés - Vidék- és környezetfejlesztés A doktori iskola kutatási témakörei az alábbiak: - Az európai gazdasági térfejlődését befolyásoló tényezők - A magyar településhálózat átalakulási tendenciái és fejlesztési eszközei - A regionális és településfejlesztés környezeti hatásai és követelményei - Az agrárgazdaság szerepe a regionális fejlődésben...
Tovább a műhöz
Évkönyv 2010/3
- 2010
Kelet-Közép-Európa első regionális tudományi doktori iskolája 1996-ban alakult. A multidiszciplináris tudományos képzés a regionális tudomány, a közgazdaságtan és más társadalomtudományok térhez kapcsolódó elméleti és módszertani ismeretei alapján az európai és a hazai területi folyamatok kutatására készíti fel a hallgatókat. A doktori fokozatot szerzett szakemberek képesek az európai gazdaság regionális hatásait feltárni és értékelni, a tapasztalatokat hazai viszonyok között alkalmazni, stratégiákká és megvalósítási programokká alakítani, komplex területi politikai döntéseket megalapozni, a regionális tudomány elméletét továbbfejleszteni. Az iskola specializációs irányai a következők: - Európai regionális politika - Településfejlesztés - Vidék- és környezetfejlesztés A doktori iskola kutatási témakörei az alábbiak: - Az európai gazdasági térfejlődését befolyásoló tényezők - A magyar településhálózat átalakulási tendenciái és fejlesztési eszközei - A regionális és településfejlesztés környezeti hatásai és követelményei - Az agrárgazdaság szerepe a regionális fejlődésben...
Tovább a műhöz
Évkönyv 2010/4
- 2010
Nagy örömmel fogadtam el a felkérést előszó írására a Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola évkönyvéhez. Az öröm elsőrendű oka, hogy működik ilyen iskola, hogy a regionális tudomány – csaknem fél évszázaddal nemzetközi szervezetének, a Regional Science Association-nak (RSA) megalakulása után – lassan hazánkban is hivatalos elismerést nyer. Az öröm másik oka, hogy e fiatal doktori iskola ily sokszínű, jó színvonalú és terjedelmes évkönyv összeállítására képes. A fentebb említett hosszú késedelem nem a hazai kutatók hibája. A nemzetközi kutatási porondon elég korán – a hatvanas évek elején – megjelentünk és néhány kutató jó nemzetközi hírnevet szerzett. (Az RSA több nemzetközi kongresszusát tartotta Budapesten.) Ám a nem piaci körülmények között működő államszocialista gazdaságban a regionális gazdaságtani elemzések alkalmazhatóságának feltételei nem voltak meg. A közgazdaságtan nem is mutatott érdeklődést a területi gazdasági egyenlőtlenségek kialakulása s folyamata iránt – a regionális tudomány hazánkban a gazdasági földrajz kereteiben bontakozott ki, hiszen e diszciplína lényege a területi különbségek leírása, rendszerezése, általánosítása (modellbe foglalása). Megjegyzendő, hogy néhány évtizede a vezető gazdasági geográfusok többsége közgazdász diplomával rendelkezett. A regionális kutatások kevés figyelmet kaptak – …
Tovább a műhöz
Évkönyv 2011
- 2011
Kelet-Közép-Európa első regionális tudományi doktori iskolája 1996-ban alakult. A multidiszciplináris tudományos képzés a regionális tudomány, a közgazdaságtan és más társadalomtudományok térhez kapcsolódó elméleti és módszertani ismeretei alapján az európai és a hazai területi folyamatok kutatására készíti fel a hallgatókat. A doktori fokozatot szerzett szakemberek képesek az európai gazdaság regionális hatásait feltárni és értékelni, a tapasztalatokat hazai viszonyok között alkalmazni, stratégiákká és megvalósítási programokká alakítani, komplex területi politikai döntéseket megalapozni, a regionális tudomány elméletét továbbfejleszteni. Az iskola specializációs irányai a következők: - Európai regionális politika; - Településfejlesztés; - Vidék- és környezetfejlesztés; A doktori iskola kutatási témakörei az alábbiak: - Az európai gazdasági tér fejlődését befolyásoló tényezők; - A magyar településhálózat átalakulási tendenciái és fejlesztési eszközei; - A regionális és településfejlesztés környezeti hatásai és követelményei; - Az agrárgazdaság szerepe a regionális fejlődésben.
Tovább a műhöz
Itt és most
- Hajnal Klára
- 2010
A jelenkori társadalmi, gazdasági és környezeti válságra sokan, sokféleképpen keressük a válaszokat. Ez nagyon bíztató, mivel világunk annyira sokszínű, hogy mindenhol más és más megoldásokra van szükség. Egyben viszont azonosak a megoldások: változnunk kell. A változás mindenre és mindenkire érvényes: a társadalmi és gazdasági rendszerek lényeges változása mellett életünk teljességére is kiterjed, mindennapi életformánkra, gondolkodásunkra és értékrendünkre. A nyugati típusú kultúra jelenlegi válsága arra kényszerít bennünket, hogy újraértékeljük eddigi történelmünket, őszintén ismerjük fel tévedéseinket és változtassunk eddigi gondolkodásmódunkon. Nincs más lehetőségünk: a jelenlegi globális válság egyre súlyosabb annak ellenére, hogy az utóbbi években dollármilliárdokat költöttek el a kezelésére. Nyilvánvalóvá válik az a gondolat, amelyet Einsteinnek tulajdonítanak: „egy problémát nem lehet megoldani azzal a gondolkodásmóddal, amely magát a problémát létrehozta.” Az elmúlt évtizedek válságkezelései hasonló gondolkodási modell alapján történtek, mint amelyek a válságot létrehozták. Ezért nem voltak eredményesek, vagy ha igen, csak rövidtávon és részlegesen. A problémakezelés kudarcainak másik oka, hogy a világot és szűkebb környezetünket nem egységes, összefüggő rendszerként kezeljük. Egy pozitív szándékú beavatkozás következményei …
Tovább a műhöz
Néhány évvel ezelőtt olvastam egy apró erdei darázsról, mely gombákon él. Amikor egy vándorló nőstény darázs rábukkan a megfelelő gombára az erdőben, belerakja a petéit. Ezek szinte azonnal kikelnek, és az apró kukacok elkezdik szó szerint kienni magukat a házukból és vagyonukból. A kis férgek gyorsan növekednek, de nemsokára valami nagyon különös történik - kikelnek a lárvák saját petefészkeiben levő peték, noha még fejletlen anyjukban vannak. A kukacok e szűznemzéssel keletkezett második nemzedéke gyorsan elfogyasztja a szüleit belülről, aztán kitörnek az üres gubókból, hogy tovább egyék a gombát. E látszólag szörnyű folyamat megismétlődhet egy újabb nemzedékben. Nem kell sok idő, hogy az egész gomba telis-tele legyen izgő-mozgó férgekkel, és testi hulladékaikkal. A fiatal darazsak kitörő nemzedéke elfogyasztja jóformán egész életterét, s ez ad jelet a legnagyobb és legfejlettebb lárva számára a begubózásra. Az a néhány egyed, mélynek sikerül fejlett felnőtté válnia, elhagyja porladó szülőhelyét, és kirepül, hogy elölről kezdje az egész folyamatot. Abban a meggyőződésben írtuk ezt a könyvet, hogy a gombadarazsak bizarr életciklusa leckét adhat az emberiségnek. Az apró darazsak hátborzongató szaporodási stratégiája nyilvánvalóan a szélsőséges versengés nyomása alatt fejlődött ki. Jó gombákat - ahogy jó bolygókat - nehéz találni. A természetes …
Tovább a műhöz
A „Szociális munka a fenntartható fejlődésért” címet viselő tanulmánykötet nem csupán „e-book”-ként is hozzáférhető formája miatt, de témaválasztásában és a hazai gyakorlat tekintetében is újszerű megközelítéseket hordoz. Az első, „Környezetszociológia” című írás szerzője Dr. Albert József, a Veszprémi Érseki
Hittudományi Főiskola tanára. Tanulmányának elsődleges célja – azon túl, hogy tömören összefoglalja a környezetszociológia, mint új szociológiai diszciplína fejlődésének főbb állomásait –, hogy az olvasó számára elősegítse a fenntarthatóság környezetszociológiai aspektusaira való ráhangolódást. Dr. Jász Krisztina, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Karának főiskolai docense jegyzi a második tanulmányt, amely a „Szociális munka, fenntartható alapokon” címet kapta. A szerző elsősorban a releváns amerikai szakirodalom egyik kimagasló személyisége, Nancy L. Mary írásainak áttekintése nyomán foglalja össze az öko-szociális
munka elméleti alapjait. A szerző tanulmányában külön is hangsúlyozza a szociális munkások attitűdváltásának szükségességét a jövőformálás tekintetében.
Herpainé Márkus Ágnes szociálpolitikusként, szociális munkásként és közösségfejlesztőként a „Fenntartható fejlődés és szociális munka – öko-szociális munka”
tanulmányával, a téma tapasztalt szakértőjeként, a …
Tovább a műhöz
A térség, közösség és minőség fogalmának értelmezési lehetőségei kapcsolják össze azt a négy tanulmányt, amelyet a kötet közre kíván adni. Nem titkoltan nemzetközi kitekintést szeretnénk nyújtani, fogódzókat, támpontokat találni arra keresve a választ, hogy mindazon a kérdések kapcsán, amelyek a hazai térségi fejlesztés iránt elkötelezett gazdaság- és társadalompolitikai szakembereket foglalkoztatják, milyen megoldási vagy kezelési alternatívák fogalmazódnak meg az Egyesült Államokban, itt Európában közösségi szinten és az egyes országokban. A kötetben megjelenő tanulmányok nemcsak tematikailag, de nyelvezetük,
megfontolásaik, tudományos hátterük tekintetében is különbözőek. Gondolatiságukban, szövegeikben azonban mégis éppen úgy érintkeznek, illetve
oly módon kerülnek egymással is „köszönő viszonyba”, hogy együttesen jelzik gondolkodásunk vakfoltjait. Amelyek nélkül igen csekély eséllyel indulhatnánk
el… no, nem arra, amerre a tanulmányok a saját közegükben netán ajánlanák, hanem abban az irányban, hogy megfontolásaik értelmét aktuális saját
problémáinkra értelmezzük. Közös valamennyi tanulmányban, hogy változást sürgetnek saját vizsgálati területükön. Egyenként is, együttesen is változást feltételeznek a humánszolgáltatások, szűkebben a szociális munka elméletében és gyakorlatában. A közös értelmezések háttérben vélhetően az …
Tovább a műhöz