Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
Péter Ágnes nagyszabású könyve két úttörő nő élet- és pályarajza: Mary Wollstonecrafté, az első feminista programnyilatkozat filozófus-írójáé, és lányáé, Mary Wollstonecraft Shelley-é, a legismertebb modern mítosz, a filmen és színpadon is egyre népszerűbb Frankenstein-történet szerzőjéé. A függetlenség ára számos levél- és naplórészlettel, a két asszony irodalmi műveinek tükrében mutatja be, hogyan élték meg női sorsukat, szenvedélyes szerelmeiket, az anyaságot, a gyász okozta, ön-gyilkosságig fokozódó depressziót, valamint a férfielvű szellemi közegben frusztrációval, ellenséges kritikai fogadtatással és kirekesztettséggel terhelt pályájukat. A könyv bemutatja azt is, hogy a 18-19. század fordulóján tehetségének, független szellemiségének és bátorságának köszönhetően Wollstonecraft és Shelley hogyan, teremtette meg azt a beszédmódot, amellyel meg lehetett fogalmazni a sajátságosán női élettapasztalatokat és a férfiakétól eltérő válaszokat a nagyrészt férfiak által felvetett és megvitatott társadalmi, politikai és erkölcsi kérdésekre. Péter Ágnes végül elemzi azt is, hogy az újfajta beszédmód miként kérdőjelezi meg a felvilágosodás és a romantika korának esztétikai értékrendjéről eddig kialakult kritikai konszenzust. | Péter Ágnes irodalomtörténész, az ELTE Angol-Amerikai Intézetének professor emeritusa. Kutatási területe a romantikus …
Tovább a műhöz
A nagyszabású kettős bevezetés első fele a hősnőt mutatja be. Gyereklánynak látjuk, de felvillan a majdani boldog feleség, a gyászba borult özvegy és a bosszúálló fúria is. A wormsi udvarról egyelőre nem sokat tudunk meg. Találkozunk tizennégy férfi nevével, majdnem úgy, mint egy mai színlapon. Közülük az egyik, Dankrat, a királyi fivérek apja, már nem él. Másikukkal, Attila hun királlyal majd a mű második felében találkozunk, ő tehát egy nagy ívű előreutalás. Az udvaroncokat egyelőre nem tudjuk hová tenni, később sem lesz igazán fontos szerepük. Marad négy férfi: a három alliteráló fivér és Hagen. Előbbiek mindhárman királyok, de a legidősebb, Gunther a főkirály. Jellemét később alaposan megismerjük, a Szerző mesterien ábrázolja. A legifjabb, Giselher a történet elején még gyerek, őt a nővéréhez fűződő bensőséges szeretet egyéníti majd valamennyire. A legkevésbé Gernot érdekli a Szerzőt: ő kissé jellegtelen, szürke figura. Annál érdekesebb Hagen, aki eleinte csak tájékozottságával tűnik ki a többi udvaronc közül, de aztán fondorlatosságával és kegyetlenségével együtt óriásira nő. Ha a rokonait is nézzük, az a benyomásunk, mintha a „tronjei vonal” egy elkülönült klikk volna a wormsi udvarban, de a Szerző erről semmi konkrétumot nem árul el. (...) A Nibelung-ének, németül Das Nibelungenlied címen ismert nagyszabású elbeszélő költemény a XIII. …
Tovább a műhöz
Mi az önéletrajzi töredék? - tehetnénk fel a könyvem legfontosabb műfaji kategóriájára vonatkozó kérdést. Mi nem önéletrajzi töredék? - hangozhatna a válasz, amely különböző okokból ugyan, de egyszerre lehetne a laikus olvasóé és a modern elméleteken edződött irodalomtudósé. A laikus olvasóé, hiszen szerző és műve szoros, sőt elválaszthatatlan kapcsolatának évszázados, talán évezredes hitét semmi sem látszik megingatni a szélesebb olvasóközönség körében: ma is spontán és természetes reakció utánajárni az életrajznak, ha ismeretlen írótól olvasunk könyvet; ma is természetes és spontán módon alakítjuk ki magunkban koherens pályaképét, gondolat- és ízlésvilágát, szellemi portréját, ha már több könyvét is olvastuk. A nagyközönség számára természetes az önéletrajzi olvasás, keresi a kapcsolatot a szerző (élete) és az olvasott szöveg közt. Nem csupán akkor, ha dokumentatív műfajokat, vagyis önéletírásokat, naplókat, emlékiratokat olvas, hanem akkor is, amikor regényeket, verseket, esszéket stb., egyszóval szépirodalmat. Az irodalomtudós persze távolságot tart az efféle pánautobiografikus olvasásmódtól, viszont olyannyira megingott a hite a tiszta műfaji vagy akár beszédmódbeli osztályok létében, hogy aligha meri kijelenteni: léteznek mindenféle önéletrajzi vonatkozástól, élménytől, tervtől mentes művek. Jól tükrözi ezt az álláspontot a …
Tovább a műhöz