Keresés
Összes találat megjelenítve : 1
Összes találat megjelenítve : 1
Találatok
A kézikönyv előző kötetei az ismeretgazdálkodás területeit és lehetséges elvi megalapozását, technológiáját mutatták meg egy trend vonulatában, amely mintegy kétszáz éve kezdődött és ma is tart. E kötetek nem voltak tekintettel arra, hogy ez a folyamat milyen szervezeti formákban, intézményekben zajlik; arra sem, hogy milyen típusú intézmények jöttek létre. A szakirodalom tartalmának kezelése, társadalmi hasznosítása és az erre rendelt intézmények nem feltétlenül esnek egybe. Igazolásul felhozható, hogy a könyvtárak tekintélyét kétszer tépázták meg és kényszerítették őket önmaguk ismételt meghatározására. Először akkor, amikor a bibliográfia - és ami abból kialakult - könyvtári kereteken kívül jött létre és csak később kapott könyvtári hátteret; ekkor viszont a könyvtári munka minőségi és minősítő, egyszóval rangemelő feladatává nőtte ki magát. Másodszor akkor, amikor a dokumentáció, ezt a tartalomra összpontosító és az elérhetőséget és hasznosíthatóságot magára nézve kötelező szabálynak tartó küldetés is a könyvtáron kívül születetett meg. A dokumentáció apostolának, Otlet-nek a szellemi élet egészét átfogó koncepciója szerint itt arról a feladatról van szó, hogy szervezetten legyünk tudomással mindarról, ami valamely kérdésre eredeti vagy fontos választ jelenthet. Könyvtár és dokumentáció néha marakodássá fajult vitája …
Tovább a műhöz