Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
Ezt a Kis Magyar Művelődéstörténetet a Corvina Kiadó megbízásából, 1987-ben német olvasóknak írtam. Példaként A Magyar Szemle Kincsestára járt előttem, ezek a harmincas években megjelent, zsebre dugható kék füzetek, melyek néhány íven tömören foglalták össze a magyar és az egyetemes irodalom, tudomány, művészetek lényegét. Magyarul talán sohasem jelenik meg ez a könyvem, ha a Pannon Kiadó 1992-ben nem vállalkozik közreadására. Most a Szent István Társulat tisztelt meg azzal, hogy a Kis Magyar Művelődéstörténetet ismét az olvasóközönség elé bocsátja. Kitüntető, hogy ez az évszázados hagyományú katolikus intézmény jelen munkám iránt érdeklődik. Magam is átérzem ennek jelentőségét, hiszen a magyar művelődés története a huszadik századig keresztény mivoltunkkal azonos. De mert a katolikus meghatározás a reformációtól kezdve már nem kizárólagosan azonos a keresztény fogalommal, valamint, mert a magyar társadalom egy része a múlt század utolsó harmadától kezdve fokozatosan szakított az ezeréves keresztény hagyománnyal, gondolkozásmóddal és hittel, a liberalizmus, majd a szocializmus eszméiben keresvén üdvöt; a katolikus olvasó nyilván bővebb eligazítást vár a tömör tárgyilagossággal leírt művelődéstörténeti jelenségekre és eszmeáramlatokra vonatkozóan. Könyvem szövegén nem módosítok, hiszen azt az egész magyar (és külföldi) társadalomnak szántam …
Tovább a műhöz
Miért rugalmasak?
- 1982
A magyar iparszervezetben - amint ismeretes - a kis- és középvállalatok aránya csekély. Kis részarányuk visszahat a meglevő kis- és középvállalatok működési feltételeire, gazdasági céljaira, a környezettel szembeni magatartására is. Emiatt a magyar kis- és középvállalatok működését a nagyságtól független sajátosságok is jellemzik. Ezt figyelembe véve is úgy véljük, hogy a kis- és középvállalatok működése, gyakorlati tapasztalatainak megfigyelése és elemzése alapján megválaszolhatjuk azt a kérdést, hogy a kis- és középvállalatok számának szaporodásától és működési feltételeik megváltoztatásától mennyiben várható a magyar ipar alkalmazkodókészségének és versenyképességének javulása. Az alkalmazkodóképességet a fejlesztési és értékesítési tevékenység tanulmányozásával vizsgáltuk. Kutatásunk közelebbi célját a következőkben határozhatjuk meg: a kisebb vállalatoknak milyen, a nagyvállalatoktól eltérő sajátosságaik vannak a környezethez fűződő kapcsolataikban, azaz beszerzési, értékesítési, kooperációs, műszaki fejlesztési és piacválasztási gyakorlatukban? A vállalat rugalmasságának alakulásában nem kis szerepet játszik a vállalaton belüli és a külvilággal kiépített kapcsolatrendszer és az, hogy milyen érdekek alapján születnek a fejlesztési döntések; hogyan, milyen gyakran kerül sor az új termékek bevezetésére stb. Ezekre a …
Tovább a műhöz
The adoption of Bitcoin technology follows a hierarchical pattern of speculative bubbles that matches the shape of Gartner's hype curve, which distinguishes five phases. In the study, after presenting Gartner's hype cycle, I present the life cycle of Bitcoin using the hype cycle. Bitcoin can be identified with the first four phases of the hype cycle, but it has not yet entered the last phase. The reason for this can be traced back to the periodically forming bubbles, which can also be identified with the hype cycle. In the next part of the study, I present these bubbles and the factors that shape them, such as herding behavior. On 8th of January 2009, the programmer Nakamoto published Bitcoin - a software protocol that allows decentralized transmission and storage of value - on a mailing list. Nakamoto's invention is preceded by several failed attempts to create virtual currencies such as DigiCash, Hashcash or Bitgold. Bitcoin represents a technological innovation as it represents much more than existing cryptographic ideas. The design of Bitcoin's system specifically addressed deep technical and conceptual issues that previous proposals for digital currency systems either did not fully address or simply could not address. Specifically, Hashcash and Bitgold were undermined by two fundamental problems that Nakamoto's design solved: self-monetization of cryptocurrency and decentralization of network governance. While the Hashcash system, for example, lacked inflation control, …
Tovább a műhöz