Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 10
Összes találat megjelenítve : 10
Találatok
„Az Egyesült Államok története" című kétkötetes könyvet a Szovjetunió Tudományos Akadémiája mellett működő Történettudományi Intézetnek az amerikai országok történelmével foglalkozó szektora rendezte sajtó alá. Az első kötet az Egyesült Államok történetét a felfedezésektől és a gyarmati időszaktól az első imperialista világháború végéig világítja meg. A második kötet az Egyesült Államok történetét a kapitalizmus általános válságának időszakában tárgyalja, vagyis az első világháború végétől r959-ig terjedő időt öleli fel. Mindkét kötetben külön fejezetek foglalkoznak az Egyesült Államok irodalmának, művészetének és történettudományának fejlődésével a megfelelő időszakokban. Ez a kiadvány tehát a szovjet történetírásban először igyekszik röviden kifejteni az Egyesült Államok politikai és társadalomtörténetét az állam megalakulásától kezdve egészen a XX. század ötvenes éveinek végéig. Meg kell itt jegyeznünk, hogy a könyv az Egyesült Államok történetének nem minden kérdését világítja meg egyforma részletességgel.
Ennek oka főként az a tény, hogy a szovjet történetírás az amerikai történelemnek még számos problémáját nem dolgozta fel kutató módszerekkel. A könyv megírásakor a szerzői munkaközösség igyekezett figyelembe venni a történettudománynak az USA történetére vonatkozó eddigi irodalmát, s felhasználta az …
Tovább a műhöz
„Az Egyesült Államok története" című kétkötetes könyvet a Szovjetunió Tudományos Akadémiája mellett működő Történettudományi Intézetnek az amerikai országok történelmével foglalkozó szektora rendezte sajtó alá. Az első kötet az Egyesült Államok történetét a felfedezésektől és a gyarmati időszaktól az első imperialista világháború végéig világítja meg. A második kötet az Egyesült Államok történetét a kapitalizmus általános válságának időszakában tárgyalja, vagyis az első világháború végétől r959-ig terjedő időt öleli fel. Mindkét kötetben külön fejezetek foglalkoznak az Egyesült Államok irodalmának, művészetének és történettudományának fejlődésével a megfelelő időszakokban. Ez a kiadvány tehát a szovjet történetírásban először igyekszik röviden kifejteni az Egyesült Államok politikai és társadalomtörténetét az állam megalakulásától kezdve egészen a XX. század ötvenes éveinek végéig. Meg kell itt jegyeznünk, hogy a könyv az Egyesült Államok történetének nem minden kérdését világítja meg egyforma részletességgel. Ennek oka főként az a tény, hogy a szovjet történetírás az amerikai történelemnek még számos problémáját nem dolgozta fel kutató módszerekkel. A könyv megírásakor a szerzői munkaközösség igyekezett figyelembe venni a történettudománynak az USA történetére vonatkozó eddigi irodalmát, s felhasználta az …
Tovább a műhöz
Immáron ötven éve, hogy a pszichiátria területén dolgozom. Tudatosan választottam a szakmát, bár medikus koromban csak egy része, a pszichoterápia érdekelt. Már akkor olvastam idegen nyelveken, és bejárhattam a Budapesti Orvostudományi Egyetem (később Semmelweis Orvostudományi Egyetem - SOTE, ma Semmelweis Egyetem) Kari Könyvtárába, ahol kézbe vehetőek voltak a világ vezető orvosi szaklapjai, az itthoni kiadványok is, és így tájékozódtam arról, mi történik a pszichiátria terén a világban. Orvosegyetemi éveimben a pszichiátria Budapesten sajátos virágzásban volt. Nyíró Gyula önálló tanszéket hozott létre, és a szakma önállóságát hangsúlyozta. Az ötvenhatos forradalom utáni képlékeny társadalmi szakaszban önálló szakvizsga lett a pszichiátria (korábban az ideggyógyászat egyik területe volt), de a szovjet mintára megalapított Orvostovábbképző Intézetben (később egyetemen, különböző nevekkel) még a nyolcvanas évekig is csak ideggyógyászati tanszék működött, és az irányította a pszichiátriában is a továbbképzést. Még a budapesti Pszichiátriai Klinikán is illett neurológiai szakképesítést szerezni; a három vidéki egyetemen ez egyenesen kötelező volt.
Nyíró Gyula tekintélye nagy volt, nemcsak Budapest okán, ahol az egészségügyet nagy befolyással szervező Egészségügyi Minisztérium működött, hanem azért, mert sajátos irányzatot képviselt. Egyfajta …
Tovább a műhöz
Az itt következő gondolatok elé a szerzőnek - egyfelől saját álláspontját tisztázandó, másfelől merészségét magyarázandó — két megjegyzést kell fűznie. E sorok írója jelen tanulmányában kifejtett nézeteit nem végleges álláspontnak, hanem csupán egy olyan munkahipotézisnek tekinti, amely a későbbiek folyamán - egy, a témában való további elmélyülés során - két szempontból is mindenképpen meghaladandó lesz: meghaladandó lesz először is azért, mert a mind magasabb rendű biológiai formák megjelenése mögötti spirituális háttér nem kapja meg benne azt a hangsúlyt, amelyet megérdemelne; másodszor pedig azért, mert a biológiai transzformizmust, vagyis a különféle organikus alakzatoknak az egymásból való kifejlődését éppúgy nem teszi kritika tárgyává, mint azokat a feltételezett okokat, amelyek ezt az átalakulási folyamatot az egyre magasabb rendűvé válás irányában meghatározzák.' Ez utóbbi megállapítás már magában rejti a magyarázatát annak a merészségnek is, amely a szerzőt oda vezette, hogy (minden szakirányú — biológiai, antropológiai, paleoantropológiái, paleontológiai, primatológiai stb. — képzettség hiányában) vállalkozni mert egy antropológiai kibontakozáselmélet körvonalazására. Ugyanis a szóban forgó elmélet nem új tényekre, nem új kutatási eredményekre támaszkodik, hanem arra a többé-kevésbé tényekből álló
szubsztrátumra, amelyet a …
Tovább a műhöz
Az ezredfordulót a változás idejének gondolják. De ez nem szükségszerű: az első évezred vége többé-kevésbé eseménytelenül telt el. Ami a másodikat illeti, akik valamiféle sorsszerű megvilágosodást várnak, kénytelenek beérni az Y2K globális számítógép-összeomlásra vonatkozó jóslatok keltette érzelmekkel - amely összeomlás egyáltalán nem következett be. Mi több, bár a legtöbb ember 1999. december 31-én éjfélkor ünnepelte az évezred végét, a második évezred, szigorúan kronológiai értelemben, 2000. december 31-én ért véget. Ráadásul ez csak a keresztény Gergely-naptár szerint volt ezredforduló, egy olyan kisebbségi vallás szerint, amely a 21. századot jellemző multikulturalizmus közepette biztosan elveszíti uralkodó szerepét.
Mégis a változás ideje, függetlenül az időzítéstől. A 20. század utolsó negyedében az információra épülő technológiai forradalom átalakította mindannak módját, ahogy gondolkodunk, termelünk, fogyasztunk, kereskedünk, igazgatunk, kommunikálunk, élünk, halunk, háborúskodunk és szeretkezünk. Dinamikus, globális gazdaság épült ki glóbuszunkon, világszerte összekapcsolva értékes embereket és tevékenységeket, egyszersmind leválasztva a hatalom és a gazdagság hálózatairól mindazokat az embereket és területeket, amelyek az uralkodó érdekek szemszögéből lényegtelennek ítéltettek. A valóságos virtualitás kultúrája, az egyre …
Tovább a műhöz
Fejlődéslélektan
- 2006
Sajátos kihívást jelent egy olyan tankönyv megírása, mely az emberi fejlődés témáját mutatja be. Egyfelől mindenki, aki egy ilyen könyvet kézbe vesz, már közvetlen tapasztalatokat szerzett saját felnőtté válása során. Ezenkívül minden olvasó számtalan esetben tanúja volt a nála idősebbek, vele egykorúak és fiatalabbak fejlődésének, alkalma nyílt gondolkodni a folyamatról. így az olvasók bizonyos értelemben mindenképp szakértői az emberi fejlődés témájának. Másrészt viszont a hozzáértésük szubjektív, intuitív, és ennek megfelelően viszonylag szűk körű. A könyv írása során kihívást jelentett az a törekvésünk, hogy megmutassuk a diákoknak, hogyan járulhat hozzá a gyerekek fejlődésének megértésére szolgáló széles tudományos háttér saját életük és általában a fejlődés folyamatának megértéséhez. Mindenekelőtt szeretnénk elérni, hogy a fejlődés folyamatáról való tanulás izgalmas szellemi tevékenység legyen, és a kutatások és elméletek, melyekről beszámolunk, eligazítsák a leendő szülőket és gyakorló pszichológusokat a tudományos ismeretek gyakorlati alkalmazása során. Úgy gondoljuk, hogy a fejlődés legkönnyebben az emberi kultúra sajátos közegében kölcsönhatásban működő biológiai, társas és pszichológiai folyamatok együtteseként ragadható meg. Az egyes tényezők szerepének önálló bemutatása mellett igyekeztünk rávilágítani, …
Tovább a műhöz
Ezt a Kis Magyar Művelődéstörténetet a Corvina Kiadó megbízásából, 1987-ben német olvasóknak írtam. Példaként A Magyar Szemle Kincsestára járt előttem, ezek a harmincas években megjelent, zsebre dugható kék füzetek, melyek néhány íven tömören foglalták össze a magyar és az egyetemes irodalom, tudomány, művészetek lényegét. Magyarul talán sohasem jelenik meg ez a könyvem, ha a Pannon Kiadó 1992-ben nem vállalkozik közreadására. Most a Szent István Társulat tisztelt meg azzal, hogy a Kis Magyar Művelődéstörténetet ismét az olvasóközönség elé bocsátja. Kitüntető, hogy ez az évszázados hagyományú katolikus intézmény jelen munkám iránt érdeklődik. Magam is átérzem ennek jelentőségét, hiszen a magyar művelődés története a huszadik századig keresztény mivoltunkkal azonos. De mert a katolikus meghatározás a reformációtól kezdve már nem kizárólagosan azonos a keresztény fogalommal, valamint, mert a magyar társadalom egy része a múlt század utolsó harmadától kezdve fokozatosan szakított az ezeréves keresztény hagyománnyal, gondolkozásmóddal és hittel, a liberalizmus, majd a szocializmus eszméiben keresvén üdvöt; a katolikus olvasó nyilván bővebb eligazítást vár a tömör tárgyilagossággal leírt művelődéstörténeti jelenségekre és eszmeáramlatokra vonatkozóan. Könyvem szövegén nem módosítok, hiszen azt az egész magyar (és külföldi) társadalomnak szántam …
Tovább a műhöz
Miért rugalmasak?
- 1982
A magyar iparszervezetben - amint ismeretes - a kis- és középvállalatok aránya csekély. Kis részarányuk visszahat a meglevő kis- és középvállalatok működési feltételeire, gazdasági céljaira, a környezettel szembeni magatartására is. Emiatt a magyar kis- és középvállalatok működését a nagyságtól független sajátosságok is jellemzik. Ezt figyelembe véve is úgy véljük, hogy a kis- és középvállalatok működése, gyakorlati tapasztalatainak megfigyelése és elemzése alapján megválaszolhatjuk azt a kérdést, hogy a kis- és középvállalatok számának szaporodásától és működési feltételeik megváltoztatásától mennyiben várható a magyar ipar alkalmazkodókészségének és versenyképességének javulása. Az alkalmazkodóképességet a fejlesztési és értékesítési tevékenység tanulmányozásával vizsgáltuk. Kutatásunk közelebbi célját a következőkben határozhatjuk meg: a kisebb vállalatoknak milyen, a nagyvállalatoktól eltérő sajátosságaik vannak a környezethez fűződő kapcsolataikban, azaz beszerzési, értékesítési, kooperációs, műszaki fejlesztési és piacválasztási gyakorlatukban? A vállalat rugalmasságának alakulásában nem kis szerepet játszik a vállalaton belüli és a külvilággal kiépített kapcsolatrendszer és az, hogy milyen érdekek alapján születnek a fejlesztési döntések; hogyan, milyen gyakran kerül sor az új termékek bevezetésére stb. Ezekre a …
Tovább a műhöz
Jelen kötet az 1987-ben megjelent kézikönyv rövidített és javított kiadása. A kezdeti cél az volt, hogy az elsőéves történészhallgatók által már évek óta használt jegyzet alapján egy közérthető társadalomtörténeti bevezetést adjunk ki. A kötet azóta bebizonyította létjogosultságát. A második kiadást főképp úgy módosítottuk, hogy a társadalomtörténeti részeket gazdaságtörténeti elemekkel bővítettük ki. Ezenkívül pedig az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján áttekinthetőbbé tettük a kötetet. A módosításokat a szerzők és más egyetemi és középiskolai intézményekben dolgozó kollégák tapasztalatai alapján hajtottuk végre. A bevezető fejezetet a könyv többi részének módosításaihoz igazítottuk. Különösen a két demográfiával foglalkozó fejezetet (az új kiadás szerinti 2. és 5. fejezetet) rövidítettük le és írtuk át. Hasonlóképp javítottunk a 3. és a 4. fejezeten is. Az előző kiadás 5. fejezetét elhagytuk, csakúgy, mint a 7. fejezettől a 9. fejezetig terjedő részt is. Két új szerző — dr. B. M. A. de Vries és dr. J. Th. Lindblad - írta az új 6. fejezetet, amely az 1750-től napjainkig tartó gazdasági fejlődést tárgyalja. De Vries főképp a második világháborúig tartó részt, Lindblad pedig az azóta eltelt időszakot dolgozta fel. A szerzők a fejezetben a gazdasági növekedés kérdését kifejezetten a közgazdasági elmélet szempontjából …
Tovább a műhöz
The adoption of Bitcoin technology follows a hierarchical pattern of speculative bubbles that matches the shape of Gartner's hype curve, which distinguishes five phases. In the study, after presenting Gartner's hype cycle, I present the life cycle of Bitcoin using the hype cycle. Bitcoin can be identified with the first four phases of the hype cycle, but it has not yet entered the last phase. The reason for this can be traced back to the periodically forming bubbles, which can also be identified with the hype cycle. In the next part of the study, I present these bubbles and the factors that shape them, such as herding behavior. On 8th of January 2009, the programmer Nakamoto published Bitcoin - a software protocol that allows decentralized transmission and storage of value - on a mailing list. Nakamoto's invention is preceded by several failed attempts to create virtual currencies such as DigiCash, Hashcash or Bitgold. Bitcoin represents a technological innovation as it represents much more than existing cryptographic ideas. The design of Bitcoin's system specifically addressed deep technical and conceptual issues that previous proposals for digital currency systems either did not fully address or simply could not address. Specifically, Hashcash and Bitgold were undermined by two fundamental problems that Nakamoto's design solved: self-monetization of cryptocurrency and decentralization of network governance. While the Hashcash system, for example, lacked inflation control, …
Tovább a műhöz