Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 10
Összes találat megjelenítve : 10
Találatok
Jelen kötet a „könyves” képzésekben részt vevő hallgatóknak, illetve e szerteágazó területen tevékenykedőknek - könyvkereskedőknek, antikváriusoknak, könyves lapokat, kiadványokat megjelentetőknek valamint a kultúra írásos formájú relikviái, vagy akár a mai szép- vagy szakirodalom iránt érdeklődőknek kíván segítséget nyújtani a különböző kiadványok könyvészeti adatainak felismerésében, rendszerezettebb megismerésében és a jegyzékkészitésben. A terjedelmi korlátok és a szigorúan gyakorlatias szempontú megközelítés miatt tehát nem a könyvtári katalogizálás kiterjedt problematikáját szándékozik teljes mélységében bemutatni, hanem az alkalmazott módszereket vázolja abban a reményben, hogy a könyvek világában hivatásszerűen munkálkodók (vagy „úri passzióból" kalandozók) egymást jobban megértsék, közös nyelvet beszéljenek. Míg az antikváriumi gyakorlatban szélesebb körben alkalmazzák a címleírási szabványt, a nóvumokról tudósító kurrens kereskedelmi jegyzékek leírásai inkább az éppen hatályos könyvtári előírásokon alapulnak. A könyvkereskedelem ezen kettősségéből következően tűnik célszerűnek a korábbi normatíva ismertetése, illetve az, hogy az ISBD szabványcsalád régi könyvekre vonatkozó tagjának tárgyalását tudatosan mellőzöm. A katalogizálás iránt mélyebben érdeklődők vagy e területtel könyvtárosként foglalkozók számára …
Tovább a műhöz
Tizenkét éve múlt, midőn a hasonczimü mű, mely az első nagyobb szabású népszerű földrajzi munka volt hazai irodalmunkban, ugyanezen czég kiadásában három vaskos kötetben megjelent. Akkor e mű Hellwald Frigyes német földrajzi iró hason irányú munkájának átdolgozásaként jelöltetett meg s jelentékeny részben valóban az is volt. Az első két kötetet dr. Toldy László, az utolsó harmadikat alulírott készítették s az úttörő vállalathoz a rendszeres magyar földrajzi irodalom megalkotója, dr. Hunfalvy János egyetemi tanár irt előszót. A jelen uj kiadás nem a régi átdolgozása többé, hanem egészen uj munka, melynek Hellwald Frigyes művével csak történeti összefüggése van s igy a német iró nevét sem viselheti többé czimében. Teljesen megokolt ez a változtatás, ha csak egy pillantást vetünk is az első kiadás megjelenése óta lefolyt 12 év alatt történt eseményekre, a mennyiben azok a föld felületének politikai megoszlására, valamint a földrajzi és népismei tudományok fejlődésére vonatkoznak. Nem nagyítás azt állítanunk, hogy mind a három szempontból oly gyökeres átalakulások történtek ezen aránylag rövid idő alatt, melyek még egy nem szakképzett, de általános műveltséggel bíró közönség igényeihez alkalmazott műnél is csak a teljes átdolgozást engedik meg, nem pedig kisebb-nagyobb pótlásokat és javításokat. Leginkább ismeretes minden művelt egyén előtt az a …
Tovább a műhöz
E kiadvány a könyvtári állomány formai és tartalmi feltáráséhoz kiván segitséget nyújtani a könyvtárkezelői tanfolyamok hallgatói száméra. Megismertet a dokumentumleírás és a betűrendes leiró katalógus szerkesztésének szabályaival, majd bemutatja ez Egyetemes Tizedes Osztályozás használatát és a szakkatalógus építésének menetét,vázolja a feltárás éa a raktározás összefüggéseit, és összefoglalja a feldolgozó munka folyamatát. A kiadvány az alapvető elméleti ismereteket példákkal illusztrálja, és feladatokkal segiti a tudnivalók elsajátítását. /A feladatokat a margón függőleges vonallal jelöltük./ A példák és a gyakorlatok anyagét az Uj Könyvek c. állománygyarapítási tanácsadóból válogattuk ki, mivel az abban közölt tételek jelennek meg a nyomtatott katalóguscédulákon, és ezáltal a közművelődési könyvtárak mindennapi gyakorlatában is.A kiadvány első kiadása iskolai könyvtárosok számára készült, ezért gyakorlat-anyaga az iskolai könyvtárak szükségleteit tükrözte. * Jelen második kiadásban az eredeti példákat megtartottuk, de helyenként újabbakkal is kiegészítettük. A kiadvány egyéni tanulásra is alkalmas, mivel a feladatok megoldásénak ellenőrzése érdekében közli a megoldási kulcsot is. (...) A könyvtárnak mint kultúraközvetítő intézménynek nemcsak ez a feladata, hogy összegyűjtse és megőrizze e különböző dokumentumtípusokban …
Tovább a műhöz
A sötét kontinens, azon földrész, a mely átkutatásának legtovább állott ellene, végre föltárta titkait, a melyeket oly gondosan meg tudott őrizni. Századunk dicsősége, hogy ezen sphynx le van győzve, hogy ő küldötte ki azon vándorokat, kiknek végre sikerült rejtélyeit megoldaniok. Nehéz volt e munka; számosán estek áldozatául, de mindemellett mindig találkoztak újra emberek, a kik készek voltak e földrészre vonatkozó ismereteink kibővülése végett, újra rálépni azon zord, vad útra, a mely szivébe vezet. De nem is csoda, mert milyen nagy az a varázserő, a mely az ismeretlenhez vonz és milyen csábító inger fekszik azon gondolatban, hogy az ember tettre vágyódását és kalandszeretetét, azokat szép és nemes czélokkal összekötve, a tudomány szolgálatába adhatja. Ilyen vágyaktól eltelten tervezte széki Teleki Samu gróf, magyar mágnás is ezen, a sötét földrész belsejébe irányuló fölfedező útat. Mint vagyonos és független úr, vadászat és sport által a fáradalmak és egyéb káros behatások ellen megedzve, a gróf nagy mértékben egyesítette magában azon személyes tulajdonságokat, a melyek ilyen vállalat sikeres végrehajtását biztosíthatták. Szándékát. épen megvalósítani készült, midőn a tervezett fölfedező út iránt élénken érdeklődő magas pártfogójának és barátjának, felejthetetlen trónörökösünknek, Rudolf főherczegnek meghívására, 1886 elején Lacromába …
Tovább a műhöz
A szellemi alkotások különféle információhordozókon, dokumentumokban öltenek testet. Ahhoz, hogy ezek a dokumentumok eljuthassanak a felhasználókhoz, először is tájékozódnunk kell róluk. A dokumentumok összegyűjtése és közvetítése, hozzáférhetővé tétele a könyvtárak feladata, a róluk való tájékoztatás alapvető könyvtári-bibliográfiai tevékenység. A dokumentumokról való tájékoztatás előfeltétele, hogy a dokumentumokat "feldolgozzuk", azaz a legfontosabb jellemző jegyeiket lejegyezzük, és különböző formákban e jegyek alapján biztosítsuk a visszakeresést, a "feljegyzés" megtalálását. Azt a folyamatot, amelyben rögzítjük a dokumentum ún. bibliográfiai adatait, és az így kapott tételeket meghatározott elemek kiemelésével betűrendes nyilvántartást szerkesztünk, katalogizálásnak nevezzük. A katalogizálás során a dokumentumról ún. bibliográfiai tételt készítünk, amelyet aztán több formában hasznosíthatunk: könyvtári katalógusban, bibliográfiában és egyéb tájékoztató kiadványokban, számítógépes bibliográfiai adatbázisban. Ebben a jegyzetben megismerkedünk a bibliográfiai tételek elkészítésének a szabályaival és könyvtári felhasználásuk alapvető formájával, a leíró betűrendes katalógus szerkesztésével. A feldolgozó munka, a katalogizálás az alapvető feltétele a könyvtári állomány használhatóvá tételének. A könyvtár ugyanis hiába gyűjti …
Tovább a műhöz
A szellemi alkotások különféle információhordozókon, dokumentumokban öltenek testet. Ahhoz, hogy ezek a dokumentumok eljuthassanak a felhasználókhoz, először is tájékozódnunk kell róluk. A dokumentumok összegyűjtése és közvetítése, hozzáférhetővé tétele a könyvtárak feladata, a róluk való tájékoztatás alapvető könyvtári-bibliográfiai tevékenység. A dokumentumokról való tájékoztatás előfeltétele, hogy a dokumentumokat "feldolgozzuk", azaz a legfontosabb jellemző jegyeiket lejegyezzük, és különböző formákban e jegyek alapján biztosítsuk a visszakeresést, a "feljegyzés" megtalálását. Azt a folyamatot, amelyben rögzítjük a dokumentum ún. bibliográfiai adatait, és az így kapott tételeket meghatározott elemek kiemelésével betűrendes nyilvántartást szerkesztünk, katalogizálásnak nevezzük. A katalogizálás során a dokumentumról ún. bibliográfiai tételt készítünk, amelyet aztán több formában hasznosíthatunk: könyvtári katalógusban, bibliográfiában és egyéb tájékoztató kiadványokban, számítógépes bibliográfiai adatbázisban. Ebben a jegyzetben megismerkedünk a bibliográfiai tételek elkészítésének a szabályaival és könyvtári felhasználásuk alapvető formájával, a leíró betűrendes katalógus szerkesztésével. A feldolgozó munka, a katalogizálás az alapvető feltétele a könyvtári állomány használhatóvá tételének. A könyvtár ugyanis hiába gyűjti …
Tovább a műhöz
Ez a jegyzet a leíró katalogizálás ismereteit kívánja összefoglalni a könyvtárszakos főiskolai hallgatók számára. Foglalkozik a könyvek és az időszaki kiadványok bibliográfiai. leírásával, a leírás besorolási adataival és a leiró katalógus szerkesztésének szabályaival. A dokumentumleirás szabványosítása még nem fejeződött be, ezért a hiányzó szabványok helyett néhány fejezet a szabványtervezet vagy útmutató alapján készült. A szabványok megjelenése után ezeket a részeket majd ellenőrizni és módosítani kell. A jegyzet nem kézikönyv, hanem tankönyv, amely a leiró katalogizálás legfontosabb, alapvető tudnivalóit és szabályait tekinti át, és nem tér ki a szabványokban rögzített minden egyes részletkérdésre. Nem pótolja tehát a szabványokat, csak útmutató a szabványok megértéséhez és használatához. A felkészüléshez a jegyzetet és a szabványokat együtt kell használni. Tantervi követelmény a régi szabványok szerint készített katalóguscédulák tartalmának értelmezése, ezért a jegyzet egyik fejezete nagyon vázlatosan a hagyományos címleírás elveit is összefoglalja. (...) A könyvtár évezredes fejlődéstörténete során különböző formákban és körülmények között, eltérő társadalmi és kulturális feltételekkel, de hasonló alapfeladatot teljesített és teljesit ma is: a különböző információhordozókon, dokumentumtípusokban rögzített …
Tovább a műhöz
Elkészült a Füvésztudomány a Mecsek lábánál című kiállításunk katalógusa, melyben a kiállított tárgyak, herbáriumok, dokumentumok, fényképek és könyvek leírása mellett az egyes kiállítási egységek rövid ismertetése is olvasható. A Klimo Könyvtárban rendezett kiállítás célja, hogy ízelítőt adjon a látogatóknak a gyűjteményeinkben található kertészeti, botanikai témájú könyvek sokféleségéről. A botanika tudományának reprezentálásán, a herbáriumok és akvarellek bemutatásán túl igyekszünk ráirányítani a figyelmet a jelenkori kutatásokhoz rendelkezésre álló eredeti dokumentumaink széles választékára is. A látványos akvarellek, valamint a sok esetben kézzel színezett fa- valamit rézmetszetekkel díszített nyomtatványok segítségével a 17–20. század között kísérhetjük figyelemmel a botanika történetének európai és magyarországi professzionális és populáris irodalmának alakulását és ennek vélt hatásait a pécsi olvasóközönségre. Ezen túl a Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertjének alapítási évfordulója alkalmából az intézmény történetén, valamint a jeles kutatók munkáin keresztül bemutatjuk az egyetemhez kötődő tudományos kutatásokat. (...) A Füvésztudomány a Mecsek lábánál című kiállításon és az ezt bemutató katalógusban a város egyik talán kevesek által ismert, azonban Pécs kulturális és tudományos fejlődésében kiemelkedő …
Tovább a műhöz
A görög szárazföldnek a Kükládok és az Égei-tenger felé eső részén emelkedik ki Attika területéből a Szunion-fok. Hajónkkal a part mentén haladva egy kikötőbe érkezünk; a hegyfok csúcsán a szunioni Athéna szentélye áll. Továbbhajózva elérünk Laurionhoz, ahol az athéniaknak egykor ezüstbányáik voltak. Van itt egy kisebbfajta lakatlan sziget is, amelyet Patroklosz szigetének neveznek. Patroklosz erődöt és sáncot építtetett ezen a szigeten, amikor őt, mint az egyiptomi hajóhad főparancsnokát Ptolemaiosz, Ptolemaiosz fia, Lagosz unokája az athéniak segítségére küldte. Antigonosz, Démétriosz fia ugyanis sereggel érkezett ide és végigpusztította a vidéket, sőt hajóival a tenger felől ostromzár alá vette az athéniakat. Peiraieusz a régi időktől fogva lakott volt ugyan, de korábban, Themisztoklész athéni arkhónsága előtt nem használták kikötőnek. Phaléron volt a kikötőhely, mert itt a legkisebb a tenger és a város közti távolság. Állítólag Menesztheusz is innen vitorlázott Trójába, és innen indult útnak korábban Thészeusz is, hogy elégtételt adjon Minósznak Androgeósz haláláért. Themisztoklész azonban úgy gondolta, hogy Peiraieusz sokkal alkalmasabb a tengeri közlekedés lebonyolítására, ezért arkhónsága idején [Kr. e. 493] ezt építtette ki kikötőnek . Itt ugyanis Phalérontól eltérően nem csupán egy, hanem három öböl állt rendelkezésre. Még az én időmben …
Tovább a műhöz
Az a terület, amely Élisz és Sziküón között a keleti tengerig nyúlik, és amelyet jelenlegi lakosairól Akhaiának neveznek, korábban az Aigialosz, a lakosok pedig az aigialeisz nevet viselték, mégpedig sziküóni hagyomány szerint azért, mert a jelenlegi sziküóniaknak volt egy Aigialeósz nevű királyuk. Mások szerint viszont a terület annak a földrajzi adottságnak köszönhette a nevét, hogy nagyrészt valóban tengerparton (aigialosz) terül el. Később, mikor Hellén meghalt, Xuthoszt saját testvérei űzték el Thesszaliából, mert azzal vádolták, hogy az örökség egy részét magának tartotta meg. Ekkor ő Athénba menekült, ahol méltónak tartották arra, hogy hozzá adják feleségül Erekhtheusz egyik leányát Tőle aztán két fia született: Akhaiosz és Ión. Erekhtheusz halála után Xuthosz döntött a trónutódlás kérdésében, és amikor úgy döntött, hogy a legidősebb fiú, Kekropsz legyen a király, Erekhtheusz gyermekei elűzték őt az országból. Így aztán Aigialoszba érkezett, letelepedett, és itt is fejezte be életét. Később egyik fia, Akhaiosz segédcsapatokat toborzott magának Aigialoszból és Athénból, majd betört Thesszaliába, és visszaszerezte apja trónját. Ión pedig sereget gyűjtött az aigialosziak és királyuk, Szelinusz ellen, de Szelinusz követet küldött hozzá azzal az üzenettel, hogy feleségül adja hozzá egyetlen gyermekét, Heliké nevű leányát, őt magát pedig …
Tovább a műhöz