Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
E könyv célja, hogy az egyetemi hallgatók, illetve a politikatudomány iránt érdeklődő művelt, de nem szakember olvasó számára a tudományos megismerés követelményeit maximálisan tiszteletben tartva, a lehetőségekhez képest mégis világosan és közérthetően fogalmazva képet adjon a kortárs politikatudomány fogalmairól, problémáiról és elméleteiről. Már maga a „politikatudomány” kifejezés is tisztázandó kérdéseket vet fel. Miért és milyen értelemben beszélünk politikatudományról? A kérdésről hosszú ideig folyt a vita két szembenálló, sőt egyenesen ellentétes álláspont képviselői között. Az egyik oldalon álltak azok, akik szerint a társadalom és a politika tanulmányozását az érettebbnek és fejlettebbnek tartott természettudományok módszertani és szubsztanciális mintáihoz kell közelíteni, Claude Henri de Saint-Simon kifejezésével élve: egyfajta „társadalmi fizikát” kell kidolgozni, „demonstratív” és „végérvényes” tudásra törekedve. A másik oldalon azok álltak, akik szerint a politikát lehetetlen tudományos alapokon vizsgálni, mert az az emberi cselekvés terméke és kifejeződése, ezért a politika tanulmányozására a tudományos vállalkozás módszerei és eszközei nem alkalmasak. Szerencsére ma már a társadalomtudományok és a természettudományok szembenállása korántsem ilyen éles; minden ellenkező látszat ellenére már a természettudományok sem …
Tovább a műhöz
A közigazgatással kapcsolatos alapvető ismeretek kidolgozása, megértése és oktatása sem tartozik a könnyen letudható feladatok közé. Nem csak a magyar közigazgatás, hanem a hazai jogi és igazgatási képzés történetében is időről-időre előtérbe kerültek különböző előjelű korszerűsítések. A nehézség elsősorban abból adódik, hogy a közigazgatás „bemutatásában” a rendszerszemléletet nagyon nehéz következetesen érvényesíteni. A különböző megközelítések mást és mást tekintenek a vizsgálódás kiindulópontjának (pl. a szervezetet, a feladatokat, a működést stb.), és emiatt gyakori az egyoldalúság és az összefüggések súlyukhoz méltó bemutatásának az elmaradása.
Jó ideje már nem tekinthető új keletűnek az a felismerés, hogy a közigazgatás nem azonos a rá vonatkozó joggal. Ebből okszerűen következik, hogy a közigazgatás megismerésével, tudományos kutatásával, fejlesztésével számos tudományág foglalkozik. Az említett felismerés, a komplexitás irányába történő elmozdulás vezetett el a közigazgatástan, mint közigazgatás-tudományi diszciplína kialakulásához. Úgy vélem, hogy a magyar és a kialakulóban lévő európai közigazgatási jog megismerését elengedhetetlenül szükséges elméleti megalapozottsággal is összekötni. Ebből kiindulva az egyik lehetséges megközelítésnek a közigazgatás-elmélet (közigazgatástan) fontosabbnak ítélt …
Tovább a műhöz
A közigazgatást a szervezet, a tevékenység és a különleges jogállású személyzet oldaláról is meg lehet közelíteni. Ebben a munkában arra vállalkoztam, hogy bemutassam a magyar közigazgatás személyi állományának teljes vertikumát, a személyzeti rendszer belső összefüggéseit, a vezetők és beosztottak közötti jogi és nem jogi kapcsolatokat. Erről a gyorsan változó, kissé elzárt világról törekedtem olyan pillanatképet adni, amelyben talán időtállóbb megállapítások és következtetések is megjelenhetnek. A közigazgatással kapcsolatos két legfontosabb követelmény - szinte hagyományosan - a törvényesség és az eredményesség. E két fontos elvárás teljesülése viszont nem a szervezet, a feladat- és hatáskörök függvénye, hanem a személyzeté. Végeredményben azonban azt is kijelenthetjük, hogy tulajdonképpen nem a közigazgatással kapcsolatban fogalmazzuk meg, hogy tevékenykedjen törvényesen és eredményesen, hanem a közigazgatás által foglalkoztatottakról. Természetesen nem egyenlők a személyzettel kapcsolatos elvárások sem, vannak, akiktől többet (vezetők), és vannak olyanok, akiktől kevesebbet (beosztottak) követel meg a személyzeti politika, a személyzeti jog. Ahogy a közigazgatás nem azonosítható a közigazgatási joggal, úgy nem azonos a köz-igazgatás személyzete a rá vonatkozó joganyaggal. Nem tagadom a közszolgálati jog óriási jelentőségét a modem …
Tovább a műhöz