Keresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
Két különböző szempontból kell megvizsgálnunk azt a megdöbbenést, melyet a francia forradalom keltett egész Európában; másképp hat a forradalom az európai népekre és másképp e népek kormányzataira. A francia nép ügye egész Európa, sőt az egész világ ügye. Mindezen országok kormányzatai azonban egyáltalán nem viseltetnek jóindulattal iránta. Ezt a megkülönböztetést soha sem szabad szem elől tévesztem. Nem szabad összekevernünk a népeket és kormányzataikat. Kiváltképp fontos ez az angol nép és kormánya esetében. Anglia kormányzata nem híve Franciaország forradalmának. Erre elegendő bizonyítékot Szolgáltat, hogy a hannoveri választófejedelem, ez a gyenge és ostoba alak, akit néha Anglia királyának is neveznek, milyen hálás köszönetét mondott Bürke úrnak azért a nagy halom sértésért, mellyel könyvében a forradalmat illette, valamint az, hogy Fitt úr, az angol miniszterelnök, rosszindulatú megjegyzésekkel fűszerezi parlamenti beszédeit. Annak ellenére, hogy hivatalos leveleiben az angol kormány legőszintébb barátságáról biztosítja a franciát, viselkedése lerántja a leplet hazug nyilatkozatairól, és napnál világosabban megmutatja, hogy az angol udvarban nem lehet megbízni. Ez egy esztelen királyi udvar, amely háborúra éhesen beleveti magát az összes veszekedésbe és intrikába, hogy eleget tehessen hóbortjainak, és kiélhesse szeszélyeit. Ezzel szemben az angol nemzet …
Tovább a műhöz
Az eddigiek során megpróbáltam rámutatni, hogy n politikai szabadság intézményrendszere - bár létezése elengedhetetlen - nem működik magától Értéke egy adott társadalomban attól függ, hogy m emberek mekkora elszántsággal próbálják működésbe haozni. Nyugalmat egyedül az jelent számunkra, hogy bizonyosak lehetünk benne a Szabadság ellen intézett kihívások mindig ellenállásba fognak ütközni a védelmére elszánt emberek részéről Elismerem, mindez tót jelenti, hogy tó anarchia réme szüntelenül körülöttünk Ólálkodik; véleményem szerint azonban ez igenis kívánatos, mivel a szabadság titka az ellenállás bátorságában rejlik. Ennek a légkörnek kétségkívül legfontosabb aspektusa a szellem szabadsága. Az állampolgár arra törekszik, hogy boldoguljon a világban, és számára az állam egyszerűen azért van, hogy ezt lehetővé tegye. Mint kifejtettem, az emberek annak alapján ítélik meg az államot, hogy mennyire segíti elő szükségleteik kielégítését - szükségleteik viszont egyéni élettapasztalataikból fakadnak. Az egyén tapasztalatai, mint hangsúlyoztam, csakis az ő tapasztalatai. Legfontosabb vonásuk az egyediségük Raja kívül nem.léteznek. Ha ezeket a tapasztalatokat erőszakkal kicseréljük valaki máséra, legyem ez a másik bármilyen bölcs vagy széles látókörű, ezzel vétünk a szabadság ellen. Az állampolgár, teljes joggal, azt várja az államtól, hogy politikája …
Tovább a műhöz