Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Kötetünkben a Pécsi Tudományegyetem Könyvtára által, 2001. szeptember 28-án megrendezett konferencia előadásainak írott változatát olvashatják. Konferenciánk apropója a Klimo-könyvtár régen várt szerzői betűrendes katalógusának megjelenése volt, amely nem csak a régi könyves szakma figyelmére tarthat számot, hanem más tudományterületek művelői is bizonyára haszonnal forgatják majd. Konferenciánk is ezt példázta, hiszen olyan előadókat hallgathattunk meg, akiknek szakterülete nagyon eltérő. Volt közöttük botanikus, jogász, történész, irodalomtörténész és természetesen könyvtáros is. A Klimo Könyvtár anyaga nem holt állomány tehát, széles körű tudást gyűjtött össze, amelyben a mai kutató is talál feldolgozásra váró anyagot, ötletet. Reméljük, hogy a katalógus, a konferencia és a most megjelent kötet olyan fiatal kutatokat is a Klimo-könyvtárba vezet, akik diákköri dolgozatukhoz, szakdolgozatukhoz, doktori disszertációjukhoz keresnek témát.
Tovább a műhöz
A pécsi püspöki könyvtárat Klimo György püspök (1710-1777) alakította korának egyik jelentős tudományos gyűjteményévé. Klimo György 1751-ben Mária Terézia szándékából került a pécsi egyházmegye élére. Tevékenysége az egyház tekintélyének, kulturális hatásának növelését szolgálta. 1754-ben megszerezte az érseki pallium előjogát. Új plébániákat szervezett, templomokat építtetett, bővítette a papi szemináriumot és szándékában állt Nagy Lajos király 1367-beli alapításának példáját követve egyetemet létrehozni Pécsett. Ehhez megteremtette a feltételeket azzal, hogy papírmalmot és nyomdát létesített, valamint olyan jól képzett, tudományos felkészültséggel bíró papokat hívott meg az egyházmegyébe, akik alkalmasak lettek volna az egyetemi professzori feladatok ellátására. Közülük kiemelkedő szerepe volt Szalágyi Istvánnak és Koller Józsefnek, akik könyvtárosként a gyűjtemény gyarapítását, rendezését és katalogizálását végezték, emellett a püspök támogatásával kutatták és megírták az egyházmegye történetét.
A most megjelenő kötetek csak a könyvek leírásait tartalmazzák, szerzői betűrendben, a bibliográfiai hivatkozás után feltüntetve a tulajdonosi bejegyzéseket, majd a jelzeteket. A tervezett következő kötetben adjuk közre külön egységként a folyóiratok, a kéziratok és Kelemen József kanonok aprónyomtatvány-gyűjteménye katalógusát …
Tovább a műhöz
A Pécsi Egyetemi Könyvtár 1974-ben üli alapításának 200 éves évfordulóját. Minden évforduló jelentős az intézmények életében, ez a jubileum különösen kiemelkedik a hasonló évfordulók sorából; 1974-ben ugyanis hazánk vidéki viszonylatban első nyilvános könyvtára tartja fennállásának 200. évfordulóját. Az évforduló természetesen kötelez is: számot kell vetni a múlttal, a múlt haladó hagyományaira építve lehet és kell működnie mai intézményeinknek, de egy könyvtár sem élhet csak a múltból és csak a múltnak. A jelen társadalmi követelményei az ,,információáradat”-ban szorosan érdekelt könyvtárak számára is komoly és sok esetben újszerű funkciókat és feladatokat inspirálnak. Ezeknek megfelelni csak az a könyvtár képes, amely ápolja ugyan a múlt hagyományait, következetesen óvja és védi nemzeti értéket jelentő gyűjteményét, ismerve annak jelentőségét a magyar és az egyetemes emberi művelődés szempontjából, de ugyanakkor számol a mai követelményekkel és a múlt-jelen-jövő dialektikus egységében végzi mindennapos munkáját. A Pécsi Egyetemi Könyvtár is elsőrendű feladatának tartja a jelen és jövő könyvtári szolgálatát. Napi munkája, tervei és egész működése, kialakult
funkciorendszere e cél szolgálatában áll, mindezek mellett azonban időnként foglalkozik a múlt jelenségeivel, saját történetével, hogy ezáltal egy-egy adalékot …
Tovább a műhöz
A pécsi püspöki könyvtár történetét feldolgozó monográfia szerzője, Schmelczer-Pohánka Éva a Pécsi Egyetemi Könyvtár Történeti Gyűjtemények Osztályának vezetője, aki kutatási eredményeit az elmúlt, csaknem tíz évben több plénum előtt is bemutatta, számos publikációja jelent meg a könyvgyűjtemény működésének helytörténeti, kultúrtörténeti, egyháztörténeti és egyetemtörténeti vonatkozásairól. A Klimo Könyvtár gazdag történetét népszerűsíti oktatói tevékenysége is a pécsi egyetem magyar és történelem szakos, valamint neveléstudományi doktorandusz-hallgatói számára. A szerző sokoldalú, közel egy évtizede folyó kutató tevékenységének, valamint gazdag és szorgalmas könyvtárosi munkájának összegzését tartalmazza a „Boldog idők! Amikor az emberi értelem ilyen intézményekben támogatásra lel. (...) Egyik fény gyújtja a következőt.” A pécsi püspöki könyvtár története (1774-1945) című könyvtártörténeti monográfia. A kötet megjelenésével nagyszabású forrásfeltáró munka fejeződött be, amely mind a könyvtár, mind az egyetem számára hiánypótló, hiszen az új eredmények tükrében elsőként nyújt átfogó képet az egyetemi bibliotéka elődjének csaknem két évszázados históriájáról. Ajánlom tehát a Tisztelt Olvasó figyelmébe a jelen munkát, amelyből betekintést nyerhetünk Pécs kultúrtörténetének 18-20. századi …
Tovább a műhöz
A most megjelent kötet írásai nem csupán tematikájukban tartoznak össze, hanem összekapcsolja őket, hogy a szerzők mindannyian a Pécsi Tudományegyetemhez kötődnek, ezen belül a hét szerző közül hatan a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpontjának munkatársai, egy kolléganő pedig az egyetem professzora. Talán a témaválasztások is determinálták, hogy csaknem valamennyi szerző fiatal, többüknek ezek a nyilvánosság előtt megjelenő első publikációs szárnypróbálgatásai. Ám kezdő könyvtárosoknak nem mondhatók. Mindannyian elegendő ideje dolgoznak már ahhoz azokon a területeken, amelyek megismertetése és népszerűsítése érdekében klaviatúra mellé ültek, hogy az évek alatt megszerzett elsősorban gyakorlati és részben elméleti ismereteiket másokkal is megosszák. E célnak megfelelően a tomus írásai erősen gyakorlati jellegűek és az egyetemi oktatást szolgálják, de eredményesen használhatók az intézményes oktatáson kívüli edukációban, a felnőttképzésben, továbbképzésben is. A könyv fejezeteinek belső szerkezetét ennek megfelelően és a feldolgozott témák adottságaitól függően egységes struktúrájúvá alakították. A fejezetek – tartalmuktól függően – többféle segítő, bevezető részt tartalmaznak: bevezetés a tananyaghoz, a megszerezhető kompetenciák definiálása, a tananyag elsajátításához szükséges eszközök és egyéb feltételek …
Tovább a műhöz
Ambrus Attila József (szerk.): A tudományos eredmények láthatóságának növelése : Megoldások a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont kutatás- és oktatástámogatási eszköztárából. Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Pécs, 2021, 347-393. o.| ISBN (pdf) 978-963-429-748-2 | DOI 10.15170/EKTK-TELN-2021 | PDF letöltés: https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/24131
Tovább a műhöz
Az első nyilvánosan elérhető változatával 2001-ben jelentkező Open Journal Systems, az épp születőben lévő Open Access mozgalom szellemiségével összhangban, a tudományos folyóiratok online elérhetővé tételét előmozdítandó fogott platformja kiépítésébe. A nyílt forráskódú, ingyenesen használatba vehető, tudományos, lektorált folyóiratok online kezelésére és közzétételére kifejlesztett folyóirat menedzselő és publikáló rendszerüket használó tudományos folyóiratok száma mára megközelíti a tízezret, népszerűségük pedig töretlennek látszik. A tananyag első, bevezető, elméleti jellegű leckéje arra keresi a választ, hogy mivel magyarázható ez a sikeresség; hogyan változott az évek során az OJS annak érdekében, hogy közkedveltségét növelni tudja; egyáltalán milyen kritériumokat fogalmaz meg a jelenlegi tudományos közeg egy tudományos folyóirat-platformmal szemben. Az összeállításból kiderül az is, hogy miképpen néz ki a szerkesztőségi munkafolyamat az OJS-en belül; végezetül arra is kitérek a világszerte megfigyelhető trendeket alapul véve, hogy a felsőoktatási könyvtárak mivel járulhatnak hozzá egy ilyen rendszer sikeres működtetéséhez. A tananyag elsődleges célcsoportját azok a folyóirat menedzserek és szerkesztők képezik, akik miután részt vettek a könyvtári bemutatón, illetve áttanulmányozták az első, kontextusteremtő elméleti jellegű leckét, …
Tovább a műhöz
Pécs évszázadok óta diákváros, a Dunántúl felsőoktatási és tudományos központja. A Pécsi Tudományegyetem 2017-ben ünnepelte a középkori pécsi egyetem alapításának 650. évfordulóját, amelyhez egy nemzetközi egyetemtörténeti konferenciával és egy kiállítással csatlakoztunk. Közös történetünk 2000-re nyúlik vissza, amikor a többi magyarországi egyetemhez hasonlóan Pécsett is nagyszabású integráció zajlott le, amelynek eredményeként a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola fuzionált. A három jogelőd intézmény egyesülésekor azok könyvtárai is integrálódtak, ekkor alakult ki az a könyvtári hálózat, amely Pécsen kívül a szekszárdi, a kaposvári, a zalaegerszegi és a szombathelyi képzési helyeken működő könyvtárakat is magában foglalja. A 2000-ben lezajlott integráció nagy horderejű változása a mai napig érvényben lévő szervezeti rend kialakítása volt. Sok tapasztalatot szereztünk az eltérő földrajzi helyen, különböző szervezeti és munkakultúrával rendelkező könyvtári egységek azonos szakmai
(munkáltatói, informatikai, szolgáltatási) alapon történő egységesítésében. Megtapasztaltuk a könyvtári hálózat fizikai és szervezeti nagyságának bővülésével
szakmai renoménk, lobbierőnk gyarapodását, miközben sokat tanultunk egymástól. Az évek során kialakult a Központi …
Tovább a műhöz
Irány észak!
- 2015
A hajdani Pécsi Püspöki Könyvtár sokszínű állománya kiváló alkalmat ad különböző tematikájú tárlatok összeállítására. Az ötlet, hogy 2014-ben milyen kiállítással örvendeztessük meg a kedves érdeklődőket, több jubileum apropóján született. A skandináv térség politikai történetét tanulmányozva számos évfordulóra bukkantunk. Dánia új államformája 1849-ben alkotmányos monarchia lett, Izland 70 éve kiáltotta ki a köztársaságot, Norvégia pedig 1814ben fogalmazta meg új alkotmányát. A Pécsi Magyar–Finn Társaság megalakulása is éppen 40 évvel ezelőtt történt. Az észak-svédországi Umea városát 2014-ben – csakúgy, mint a 2010-es évben Pécset – Európa Kulturális Fővárosává választották. Mindezen évfordulók, és az a tény, hogy a Klimo Könyvtár állományából ilyen tematikájú tárlat még nem készült, adták az ötletet egy skandináv témájú kiállítás összeállítására. 2014. április 29-én, kedden délután került sor az Irány Észak! Skandinávia kiállítás a Klimo Könyvtárban című tárlat megnyitójára. Komlósi László rektorhelyettes és Fischerné Dárdai Ágnes főigazgató köszöntője után Szilágyi Mariann könyvtáros foglalta össze a vitrinek tartalmát, majd Miszler Tamás, a PTE Tóth József Bölcsészettudományi és Természettudományi Kari Szakkönyvtár igazgatója, a kiállítás szakmai kurátora beszélt néhány egyedi kiadványról. A …
Tovább a műhöz
A hajdani pécsi püspöki könyvtárat 1774-ben alapította Klimo György püspök (1751–1777). A könyvgyűjteményt a könyvtártörténet-írás ma Magyarország első nagy nyilvános bibliotékájaként tartja számon. Eredeti, ötablakos épülete az 1770-es évekre épült fel a püspöki palota és a délnyugati torony közötti üres telken, kizárólag könyvtári célokra. A toronyban Klimo egy csillagvizsgáló és földmérő eszközökkel berendezett gyakorlati kutatásokra alkalmas helyet (Matematikai torony) is berendeztetett. A bibliotéka alapításának egyik fő célja az volt, hogy az újraalapítandó egyetemnek szakirodalmi és forrásanyag-igényét kielégítse, ekképpen megtalálhatók volt benne a vallástudomány mellett a jog-, az orvos, a bölcsészet- és a természettudományok korabeli és korábbi keltezésű nyomtatványai és kéziratai. A nyilvános könyvtár állománya az alapító idejében 8000–8500 kötetet foglalt magában. A könyvgyűjtemény mellett a püspök támogatta a Pécsett letelepedni kívánó Engel János József nyomdászt, valamint átvette az 1760-ban alapított káptalani papírmalom fenntartását. Klimo püspök legnagyobb érdeme, hogy származása (Nyitra megyei jobbágycsalád) és neves felsőfokú intézményekben való tanulmányok meglétének hiánya ellenére hihetetlen tudományos rálátással, időt és pénzt nem kímélve hozta létre könyvgyűjteményét. Kiterjedt hazai és európai …
Tovább a műhöz
Néhány éve még mosolyogtunk azon, aki a balneológiáról azt hitte: bálnatenyésztéssel foglalkozik, és – tengerünk nem lévén – mint a hazánkban művelt egyik fölösleges tudományt állították pellengérre. Ma már talán átlagos képzettségű honfitársaink többsége is tisztában van a szó jelentésével. Vannak ma már a szakmán kívül is, akiknek mond valamit Zsigmondy Vilmos, Than Károly vagy Pávai-Vajna Ferenc, Moll Károly, a Schulhof testvérek neve. Fontos is ezt tudatosítani, hiszen nekünk van a világon másodikként megalakult tudományos társaságunk ezen a területen. Idén 125 éves ugyanis a Magyar Balneológiai Egyesület, mely megalakulásakor 1891-ben még a Magyar Szent Korona Országainak Balneológiai Egyesülete nevet viselte. A történelmi Magyarország, mint tudjuk, egy teljes földrajzi egységet, az egész Kárpát-medencét foglalta magába. E földrajzi egység pedig geológiailag a Pannon-medencét jelöli, melynek ismert egy érdekes anomáliája: itt jelentősen vékonyabb a földkéreg. Ennek köszönhetjük azt, hogy termál- és ásványvizekben oly gazdagok vagyunk: csak a mai Magyarország területén 1300 hévízkutat tartunk nyilván. (Összehasonlításként: a hatszor nagyobb Franciaországban 1200-at.) Ennél még több van a teljes Kárpát-medencében, hiszen politikai határokat a geológia és a hidrológia, vagyis a természet nem ismer. Ezen a vidéken a fürdőkultúra egészen a római korig …
Tovább a műhöz
Az egyetemi tanulmányok során számtalanszor van szükség információra, a megfelelő szakirodalom megtalálása azonban sokszor nem egyszerű feladat. A Google által biztosított keresési lehetőségek nem adnak támpontot akkor, ha több millió találat között kell eligazodni. Hogyan találhatok ellenőrzött forrásból származó információt? Hogyan tudom kiszűrni a legfrissebb, számomra legfontosabb ismereteket? Hogyan érhetem el a publikáció teljes szövegét? Ezek mind olyan kérdések, amelyekhez az adatbázisok ismerete adja meg a kulcsot. A kurzus három jelentős adatbázis használatát mutatja be. A bevezető leckében tisztázásra kerül az adatbázis fogalma, hogy eloszlassa magától a szótól való esetleges idegenkedést és rávezessen igazi jelentésére és jelentőségére. Ezt követően megismertet az információforrásokkal, erősíti a bennük való keresés hatékonyságát, fejleszti a kapott eredmények értékelésének képességét. Miközben feltárja az egyedi funkcióikat, rávilágít az egyező pontjaikra is, így a leírások egyúttal egy mintát is adnak az adatbázisokban való kereséshez. Ennek köszönhetően nemcsak a tananyag keretein belül bemutatott szolgáltatásokat lesznek képesek használni a kurzust elvégzők, hanem egy általánosan hasznosítható tudás birtokába jutnak, aminek segítségével más adatbázisok működési mechanizmusát is érteni fogják. A tananyag felépítésénél fogva …
Tovább a műhöz