Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 9

Találatok


A pécsi püspöki könyvtárat Klimo György püspök (1710-1777) alakította korának egyik jelentős tudományos gyűjteményévé. Klimo György 1751-ben Mária Terézia szándékából került a pécsi egyházmegye élére. Tevékenysége az egyház tekintélyének, kulturális hatásának növelését szolgálta. 1754-ben megszerezte az érseki pallium előjogát. Új plébániákat szervezett, templomokat építtetett, bővítette a papi szemináriumot és szándékában állt Nagy Lajos király 1367-beli alapításának példáját követve egyetemet létrehozni Pécsett. Ehhez megteremtette a feltételeket azzal, hogy papírmalmot és nyomdát létesített, valamint olyan jól képzett, tudományos felkészültséggel bíró papokat hívott meg az egyházmegyébe, akik alkalmasak lettek volna az egyetemi professzori feladatok ellátására. Közülük kiemelkedő szerepe volt Szalágyi Istvánnak és Koller Józsefnek, akik könyvtárosként a gyűjtemény gyarapítását, rendezését és katalogizálását végezték, emellett a püspök támogatásával kutatták és megírták az egyházmegye történetét. A most megjelenő kötetek csak a könyvek leírásait tartalmazzák, szerzői betűrendben, a bibliográfiai hivatkozás után feltüntetve a tulajdonosi bejegyzéseket, majd a jelzeteket. A tervezett következő kötetben adjuk közre külön egységként a folyóiratok, a kéziratok és Kelemen József kanonok aprónyomtatvány-gyűjteménye katalógusát …
Tovább a műhöz
A pécsi püspöki könyvtár történetét feldolgozó monográfia szerzője, Schmelczer-Pohánka Éva a Pécsi Egyetemi Könyvtár Történeti Gyűj­temények Osztályának vezetője, aki kutatási eredményeit az elmúlt, csaknem tíz évben több plénum előtt is bemutatta, számos publikáci­ója jelent meg a könyvgyűjtemény működésének helytörténeti, kul­túrtörténeti, egyháztörténeti és egyetemtörténeti vonatkozásairól. A Klimo Könyvtár gazdag történetét népszerűsíti oktatói tevékenysége is a pécsi egyetem magyar és történelem szakos, valamint neveléstu­dományi doktorandusz-hallgatói számára. A szerző sokoldalú, közel egy évtizede folyó kutató tevékenysé­gének, valamint gazdag és szorgalmas könyvtárosi munkájának összegzését tartalmazza a „Boldog idők! Amikor az emberi értelem ilyen intézményekben támogatásra lel. (...) Egyik fény gyújtja a kö­vetkezőt.” A pécsi püspöki könyvtár története (1774-1945) című könyvtártörténeti monográfia. A kötet megjelenésével nagyszabású forrásfeltáró munka fejeződött be, amely mind a könyvtár, mind az egyetem számára hiánypótló, hiszen az új eredmények tükrében el­sőként nyújt átfogó képet az egyetemi bibliotéka elődjének csaknem két évszázados históriájáról. Ajánlom tehát a Tisztelt Olvasó figyelmébe a jelen munkát, amelyből betekintést nyerhetünk Pécs kultúrtörténetének 18-20. századi …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem számára Erzsébet királyné nemcsak apostoli királyné, a magyarok iránti rokonszenv megtestesítője, poétikus lelkű, felséges nagyasszony, hanem egyben az intézmény egykori névadója is. A kiállítás célja, hogy bemutassa, hogy az egyetem alapításakor már elhunyt Erzsébet királyné emlékezete hogyan élt tovább a pozsonyi, majd a pécsi években egészen 1947-ig, amikor a tudományegyetemek nevéből törölték a személyneveket, és így a hozzájuk köthető ünnepi alkalmak is megszűntek. A kiállított dokumentumok és tárgyak (képeslapok, újságcikkek, fényképek, meghívók, leckekönyvek, emlékérmek, plakettek és maga az Erzsébet-serleg) sokszínűsége változatos témákat felölelve enged bepillantást a királyné kultuszának továbbélésébe. A tárlat bemutatja az egyetem névadásának körülményeit és a korai pozsonyi éveket, áttekintést ad az Erzsébet-névünnepek és az Erzsébet Egyetem Barátainak Egyesülete történetéről, és végül megjeleníti az Erzsébet királynéhoz kötődő tárgyakat és emlékeket. (...) Pécsen 1923 óta működik egyetem, ekkor költözött ugyanis a városba a pozsonyi székhelyéről „átmenetileg” ide helyezett Erzsébet Tudományegyetem. Az ideiglenességből azonban tartós berendezkedés lett: immár száz éve a dunántúli város ad otthont a felsőoktatási intézménynek. Az egyetemet viszont megalapítása és első évei Pozsonyhoz kötik. …
Tovább a műhöz
A hajdani Pécsi Püspöki Könyvtár sokszínű állománya kiváló alkalmat ad különböző tematikájú tárlatok összeállítására. Az ötlet, hogy 2014-ben milyen kiállítással örvendeztessük meg a kedves érdeklődőket, több jubileum apropóján született. A skandináv térség politikai történetét tanulmányozva számos évfordulóra bukkantunk. Dánia új államformája 1849-ben alkotmányos monarchia lett, Izland 70 éve kiáltotta ki a köztársaságot, Norvégia pedig 1814ben fogalmazta meg új alkotmányát. A Pécsi Magyar–Finn Társaság megalakulása is éppen 40 évvel ezelőtt történt. Az észak-svédországi Umea városát 2014-ben – csakúgy, mint a 2010-es évben Pécset – Európa Kulturális Fővárosává választották. Mindezen évfordulók, és az a tény, hogy a Klimo Könyvtár állományából ilyen tematikájú tárlat még nem készült, adták az ötletet egy skandináv témájú kiállítás összeállítására. 2014. április 29-én, kedden délután került sor az Irány Észak! Skandinávia kiállítás a Klimo Könyvtárban című tárlat megnyitójára. Komlósi László rektorhelyettes és Fischerné Dárdai Ágnes főigazgató köszöntője után Szilágyi Mariann könyvtáros foglalta össze a vitrinek tartalmát, majd Miszler Tamás, a PTE Tóth József Bölcsészettudományi és Természettudományi Kari Szakkönyvtár igazgatója, a kiállítás szakmai kurátora beszélt néhány egyedi kiadványról. A …
Tovább a műhöz
A hajdani pécsi püspöki könyvtárat 1774-ben alapította Klimo György püspök (1751–1777). A könyvgyűjteményt a könyvtártörténet-írás ma Magyarország első nagy nyilvános bibliotékájaként tartja számon. Eredeti, ötablakos épülete az 1770-es évekre épült fel a püspöki palota és a délnyugati torony közötti üres telken, kizárólag könyvtári célokra. A toronyban Klimo egy csillagvizsgáló és földmérő eszközökkel berendezett gyakorlati kutatásokra alkalmas helyet (Matematikai torony) is berendeztetett. A bibliotéka alapításának egyik fő célja az volt, hogy az újraalapítandó egyetemnek szakirodalmi és forrásanyag-igényét kielégítse, ekképpen megtalálhatók volt benne a vallástudomány mellett a jog-, az orvos, a bölcsészet- és a természettudományok korabeli és korábbi keltezésű nyomtatványai és kéziratai. A nyilvános könyvtár állománya az alapító idejében 8000–8500 kötetet foglalt magában. A könyvgyűjtemény mellett a püspök támogatta a Pécsett letelepedni kívánó Engel János József nyomdászt, valamint átvette az 1760-ban alapított káptalani papírmalom fenntartását. Klimo püspök legnagyobb érdeme, hogy származása (Nyitra megyei jobbágycsalád) és neves felsőfokú intézményekben való tanulmányok meglétének hiánya ellenére hihetetlen tudományos rálátással, időt és pénzt nem kímélve hozta létre könyvgyűjteményét. Kiterjedt hazai és európai …
Tovább a műhöz
Néhány éve még mosolyogtunk azon, aki a balneológiáról azt hitte: bálnatenyésztéssel foglalkozik, és – tengerünk nem lévén – mint a hazánkban művelt egyik fölösleges tudományt állították pellengérre. Ma már talán átlagos képzettségű honfitársaink többsége is tisztában van a szó jelentésével. Vannak ma már a szakmán kívül is, akiknek mond valamit Zsigmondy Vilmos, Than Károly vagy Pávai-Vajna Ferenc, Moll Károly, a Schulhof testvérek neve. Fontos is ezt tudatosítani, hiszen nekünk van a világon másodikként megalakult tudományos társaságunk ezen a területen. Idén 125 éves ugyanis a Magyar Balneológiai Egyesület, mely megalakulásakor 1891-ben még a Magyar Szent Korona Országainak Balneológiai Egyesülete nevet viselte. A történelmi Magyarország, mint tudjuk, egy teljes földrajzi egységet, az egész Kárpát-medencét foglalta magába. E földrajzi egység pedig geológiailag a Pannon-medencét jelöli, melynek ismert egy érdekes anomáliája: itt jelentősen vékonyabb a földkéreg. Ennek köszönhetjük azt, hogy termál- és ásványvizekben oly gazdagok vagyunk: csak a mai Magyarország területén 1300 hévízkutat tartunk nyilván. (Összehasonlításként: a hatszor nagyobb Franciaországban 1200-at.) Ennél még több van a teljes Kárpát-medencében, hiszen politikai határokat a geológia és a hidrológia, vagyis a természet nem ismer. Ezen a vidéken a fürdőkultúra egészen a római korig …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Történeti Gyűjtemények Osztályának munkatársai az Egyetemi Könyvtár, valamint magángyűjtők anyagaiból állították össze azt az időszaki kiállítást, amely Nagy-Britannia földrajzának, általános történelmének, egyház-, politika- és hadtörténetének, természettudományának, irodalmának, tömegkultúrájának, sőt gasztronómiájának világába nyújt betekintést. A közszemlére tett térképek, könyvek, folyóiratok nemcsak a britekről, rólunk is sokat elárulnak: a Klimo György által létrehozott, majd az őt követő pécsi püspökök által gyarapított gyűjtemény darabjai annak a képnek egy jellegzetes részletét rajzolják ki, amelyet több évszázad magyarországi értelmisége Nagy-Britanniáról kialakított. A kiállítás szép számban tartalmaz 20. századi anyagot, a vitrinekben mégis a 18. és 19. századi nyomtatványok vannak túlsúlyban. Hazánkban ekkor figyeltek fel a brit kultúra jelentőségére és azokra az eszményekre, amelyek a magyar nemzeti, politikai, gazdasági és kulturális élet színterein követendő példát nyújtottak. A 18. századi Európa kulturális divatja, az „anglománia” hatására Nagy-Britannia a magyarországi modernizáció egyik legfőbb ihletője lett. A magyar írók felfigyeltek az angol regényre: Kármán József Fanni hagyományai című levélregénye Samuel Richardson Pamelájának hatását őrzi. Kazinczy Ferencet elbűvölték az angol …
Tovább a műhöz
Napjainkra már hagyománnyá vált, hogy a Klimo Könyvtár tematikus kiállításokkal kapcsolódik az országos rendezvényekhez. A Szent Márton tiszteletére szervezett emlékév keretében, születésének 1700 éves évfordulója alkalmából láthatunk válogatást a könyvtár gyűjteményéből. Szent Márton hitvalló püspök, Magyarország patrónusa, Franciaország nemzeti szentje, Európa társvédőszentje. A Római Birodalom területén a pannoniai Savariában (Szombathelyen) született 316/17 körül. Gallia tartományban, Candes-ban halt meg és Tours-ban temették el 397-ben. Tevékenységének híre szülőföldjéről átívelte a korabeli Itáliát, és a Római Birodalom provinciáit egyaránt. Életéről könyvtárnyi irodalom szól. Hiteles életrajzát tanítványa, Sulpicius Severus Szent Márton életében írta és halála után tette közzé. A Római Birodalom történetében alapvető változást hozott 313-ban a milánói ediktum. Nagy Konstantin és Licinius társcsászárok ennek jegyében biztosították a keresztények szabad vallásgyakorlatát és egyúttal a polgárjogokat, lehetővé téve a katolikus egyház terjeszkedését. Így sok küzdelem és véráldozat után, néhány évtized múlva a kereszténység államvallássá lett. Az egyház építése a korabeli társadalmi körülmények között így sem volt gondoktól mentes. Ennek példája Márton élete. Szülei pogányok voltak - atyja a császári hadseregben …
Tovább a műhöz
The Klimo Library, founded by Bishop György Klimo in 1774, is part of the History Collection Department at the University Library of Pécs and Centre of Learning. The temporary exhibition located here presents material related to Great Britain. It offers a glimpse into the general, ecclesiastical, political and military history, the geography, the literature, popular culture, and even cuisine of the British Isles. The maps, books, and newspapers on display come from the collections of the University Library of Pécs and from private collections. They tell an intricate story not only about „those British” but about „these Hungarians” as well. The items in the collection contribute to the larger image of Great Britain that intellectuals in Hungary created in the course of three centuries. Although the exhibition includes more recent, twentieth-century items, the bulk of the printed matter exhibited in the showcases was acquired during the eighteenth and nineteenth centuries. It was during this period that Britain became a relevant model for Hungarians in their aspirations for national, political, economic and cultural modernization.    „Anglomania,” the heightened interest in English culture that swept across Europe beginning with the eighteenth century, was an important cultural phenomenon in Hungary as well. Writers developed an interest in the English novel: Fanni hagyományai [The Lagacy of Fanni, 1794] by József Kármán was inspired by Samuel …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 9