Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 7
Összes találat megjelenítve : 7
Találatok
Volt egy kicsi kakasom, elvitte a róka.
Jércém is a tavaszon, elvitte a róka.
Volt egy ludam, jó tojó, elvitte a róka.
Récém, tóban tocsogó, elvitte a róka.
Gácsérom és gúnárom, elvitte a róka.
Semmim sincsen, tirárom, vigye el a róka!
(...)
Baktat, kocog a csacsi, diceg-döcög a kocsi.
Árok martján a liba azt gágogja: taliga, kicsi kocsi, taliga, a csacsi nem paripa!
I )e csak kocog a csacsi, diceg-döcög a kocsi, csak a kerék mondja, hogy kityi-kotyi, kityi-koty, ha liba vagy, csak totyogj!
Tovább a műhöz
Amikor a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület felkérte dr. Vág Ottó professzor urat, hogy írja meg a hazai óvodaügy történetét, meglevő szükséglet kielégítésére törekedett. Az óvodapedagógusok körében egyre erőteljesebben jelentkezik az óvodatörténet iránti érdeklődés. Ugyanakkor az óvóképzésben és az óvodapedagógusok továbbképzésében is hiányoljuk egy korszerű és részletes összefoglaló munka megjelenését. Ezt a célt kívánjuk elérni, amikor közreadjuk Vág Ottó „Az óvodai nevelés története Magyarországon" c. munkáját. A szerző e könyv megírását csak több füzetben vállalta. Örömmel adjuk közre munkájának első részét. (...) Ennek a könyvnek a tárgya az óvodai nevelés, vagyis az intézményes kisgyermeknevelés története Magyarországon. Az olvasó joggal kérdezheti', hogy vajon összefoglaló jellegű munkát, kézikönyvet tart-e a kezében. A válasz: igen is, nem is. Összefoglaló munkáról van szó, mert igyekeztünk a folyamat egészét feltárni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden jelenségre kitérünk. A hatalmas tényanyagban szükségszerűen válogatni kell, a további tájékozódást legfeljebb az irodalomjegyzékkel segíthetjük. Válogatásunk egyik fontos szempontja az volt, hogy ne a már ismert tényeket ismételjük, hanem a nagyszámban jelentkező kérdőjeleket igyekezzünk megválaszolni. A magyar óvodák történetében — és persze nemcsak a magyar óvodák …
Tovább a műhöz
"Fekete pedagógia"
- 2006
Lehet, hogy a könyv címe meghökkentő, esetleg ellenérzést kiváltó. Bevalljuk, ez nem meglepő számunkra. Mikor mi találkoztunk először a „fekete pedagógia” kifejezéssel, ugyancsak csodálkoztunk. Hiszen ez a jelzős szerkezet nem szokványos. A „pedagógiának” inkább pozitív, olykor magasztos konnotációja van, a „fekete” viszont - a divatot leszámítva - szomorút, lehangolót sugall. A szüleit, tanárait bíráló serdülőtől, fiataltól megriadunk... Milyen felnőtt lesz belőle? Hiszen iskolába nem csak azért járnak a gyerekek, mert kötelező, hanem azért is, mert ott-a családi nevelést kiegészítve fontosra, szépre, jóra tanítják őket. Igaz, a diákok iskolát elítélő, esetleg szidalmazó indulatos szavait nem ritkán rejtett megértéssel szoktuk hallgatni, de csak azért, mert szinte természetesnek tartjuk a tanulók és az iskola közötti kibékíthetetlennek tűnő ellentétet. Hogy minderről „az iskola” is tehet, arra nem nagyon merünk/szeretünk gondolni. Mert mi, felnőttek (gyerekeink szülei és pedagógusai) úgy vagyunk szocializálva, hogy az iskola úgy jó, ahogy van, és gyermekeinknek is igyekszünk ezt szuggerálni. Úgy érezzük, a kérdőjelek végképp lehetetlenné tennék az iskolai munkát, végképp bizonytalanná tennék a pedagógusok amúgy is gyakran ingatag tekintélyét. Ha mégsem így gondoljuk, akkor keresünk valamilyen különleges iskolát gyermekünknek, vagy segítünk …
Tovább a műhöz
IV. Konferenciakötet
- 2022
2021 november 20-án szerveztünk meg immáron negyedik alkalommal
konferenciát a pécsi jogász doktoranduszoknak. A hagyományt még 2018-ban kezdtük meg. A konferencia szervezésével lehetőséget biztosítunk a pécsi PhD-hallgatóknak, doktorjelölteknek, illetve posztdoktoroknak, hogy bemutassák kutatási eredményeiket, majd írásos formában azokat publikálják konferenciakötetben. A konferencia online térben Microsoft Teams alkalmazás segítségével valósult meg. A résztvevők száma 29 volt, ami mennyiségben felülmúlta a korábbi konferenciák iránti érdeklődést. Az előadásokat három (két idegen nyelvű és egy magyar) szekcióba osztottuk be. A publikum számos jogterületről hallgathatott színvonalas előadásokat, amelyeket követően pedig lehetőség volt az eredményeket megvitatni, és kérdéseket intézni az előadóhoz. A szerkesztőbizottság a konferenciakötetbe 17 tanulmányt fogadott be, amelyet online formában publikálunk. A szerkesztők ezúton is köszönik minden előadónak, illetve tanulmányt küldő szerzőnek, hogy a konferencia sikeréhez hozzájárultak.
Tovább a műhöz
A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem pecséttel ellátott, ránk maradt kottáinak könyvtári gyűjteménye a Pécsi Egyetemi Könyvtár kottaállományán belül különleges helyet foglal el. E kották az egyetemi emlékezet számára, annak, művelődéstörténetileg, zenetörténetileg is gazdag színfoltjai. A gyűjtemény 525 kottából áll. A kották hű képet adnak a kor legkedveltebb zenei műfajairól, a 19. század vége, 20. század eleje ízlésvilágáról. A kották Ambrozovics Dezső (1864–1919) és Latinovits Illés (1820–1886) táblabíró adományaként érkeztek az egyetemre.
Tovább a műhöz
A szerző értékes gondolatainak többsége beivódott már a szakmai köztudatba, de nem eléggé. Ezért hézagpótló Sári néninek és értő munkatársának, Sákovicsné Dömölky Lídiának műve. Ha ismert dolgokat az eddigiektől eltérő más összefüggésbe hozunk, újat alkothatunk, néha eredetit. A szerzőknek a könyv hasznosítását érintő célkitűzése is figyelemre méltó, mert közvetlenül szólítja meg a nevelőket. Beczik Sárának több művét ismerem, volt szerencsém megismerni. Az előttem fekvő új, friss oldaláról mutatja be a szakíró párost, nevezetesen a vizuális élménynek és a verbális anyagnak szakszerű összekapcsolása. Igaz ez akkor is, ha Comenius több évszázados Orbis pictusa a pedagógia rendelkezésére áll. Jó hagyományokon haladni dicséretes dolog. (...) Az iskolai testnevelés és sport fejlesztési programja a testnevelés tartalmi (tantervi) korszerűsítése, megújítása, során a közoktatásban az egészséges életmód, a rendszeres testedzés szokásrendszerének megalapozását; a testi, lelki harmónia kialakítását; az alapvető fizikai képességek és mozgáskészségek — követelményszinteket is tartalmazó — fejlesztését; a versenyszellem kibontakozását; a testedzés, a sportolás, a versengés megkedvelte-tését helyezi előtérbe. E célkitűzéseket csak úgy valósíthatjuk meg, ha mindehhez maximálisan teret engedünk a pedagógusoknak alkotókészségük teljes …
Tovább a műhöz
A pszichoanalízis kialakulása óta, amikor azt a felfedezést tették, hogy "a hisztériások főleg visszaemlékezéseikben szenvednek" (Breuer és Freud 1893), az analitikusokat inkább foglalkoztatja páciensük múltja, mint jelen élményei, inkább a növekedés és fejlődés időszaka, mint az érett kor. Az élet korai történéseinek e tanulmányozása széles körben keltett olyan reményeket, hogy az analitikusok a gyermekkor szakértőivé válnak, még ha csak a felnőttek terápiájával foglalkoznak is. A lelki fejlődés ismeretétől, az egyént formáló külső és belső erők kölcsönhatásainak megértésétől várták, hogy automatikusan kompetensnek minősíti őket minden esetben, amikor a gyermek érzelmi stabilitása, vagy normál funkciói támasztanak kétségeket. A pszichoanalitikai munka legkorábbi szakaszát tekintve az irodalom áttekintéséből kitűnik, hogy kevés történt e remények beteljesítése terén. Abban az időben az erőfeszítések teljes mértékben ténymegállapításra, s annak a módszernek a tökéletesítésére irányultak, amely olyan új tényeket tárt fel, mint a libidinális fázisok (orális, anális, fallikus), az ödipusz- és a kasztrációs komplexus, infantilis amnézia, stb. Mivel e fontos felfedezések eredetüket a felnőttek analíziséből levont következtetéseknek köszönhették, a gyermekkori események rekonstrukciójának módszerét nagyra értékelték és egyre több olyan adat …
Tovább a műhöz